Sebestény-Jáger Orsolya verse

Advent

Mert Te tanítottál meg vágyakozni
az elrejtett kincsre, mely miénk lehet.
Várni mindarra, mi múlhatatlan,
igaz és tiszta mindenek felett.

Te tanítottál hinni is abban,
hogy lehet élni mind nemesebben,
ha szavad örök visszhangja zeng
és zendül vissza a szívben.

S Te tanítottál meg remélni is:
hogy bár bukdácsoló lépteinken át,
ha egyszer mégis véget ér az út,
megérkezhetünk Hozzád.

 

Hasonló anyagaink

Az anyanyelv három ajtaja

A múlt század ’80-as éveinek második felében, amikor a magyarországi újságírók előtt is megnyílt végre Kárpátalja kapuja, egy-két alkalommal feltették nekem, de bizonyára más pályatársamnak is...