Reménytövis címmel hallgathattak megzenésített kortárs keresztyén verseket az idei Ars Sacra fesztivál látogatói a Budapest-Budai Református Egyházközség templomában szeptember 19-én. Kisfaludy Zsófia produkciója mondhatni hazaérkezett, hisz a fiatal színésznőt több szál is köti ehhez a közösséghez, például itt kötött házasságot. Barkó Laura zeneszerző-előadóművésszel kiegészülve mutatta be az általa összeállított zenés versfüzért, mintegy bizonyságot adva arról, merre vezette őt Isten a hit útján az elmúlt években.

Idén jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában a Reménytövis című kortárs keresztyén versantológia. A szerkesztője, Kisfaludy Zsófia, aki korábban szőtt már fel kortárs versekből estet, saját bevallása szerint egy csendesség közben kapott elhívást arra, hogy összegyűjtse a kortárs istenes líra legjavát. Miután elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját, három éven át gyűjtötte, válogatta és rendszerezte a gazdag alapanyagot, végül százharminc magyar költő közel háromszáz, 1990 és 2022 között megjelent alkotását fűzte össze tizennyolc témakörbe. Kányádi Sándor, Csukás István, Vári Fábián László, Vörös István, Zsirai László, Rakovszky Zsuzsa, Füle Lajos, Markó Béla, Szabó T. Anna – tényleg csak néhány nevet említünk a teljesség igénye nélkül.

[[paginate]]

Manapság a tartalom eljuttatása a közönséghez ugyanolyan fontos, mint a tartalom nívója, s az alkotó igyekszik is élni a közösségi média adta lehetőségekkel, hogy a háromévnyi fáradozás ne menjen kárba. A könyvhöz külön honlap és közösségimédia-felületek (Facebook és Instagram) is készültek, harminckét verset pedig ismert színészek (mások mellett Hűvösvölgyi Ildikó, Kautzky Armand, Lux Ádám, Rajkai Zoltán) felmondtak, ezek a felvételek meghallgathatók a Reménytövis Youtube- és Spotify-csatornáin. A pontot az i-re az a zenés-verses est teszi fel, amely az Óbudai Evangélikus Egyházközségben debütált, mielőtt az Ars Sacrára megérkezett volna.

A verseskötet esszenciáját kaptuk meg egy hatvanperces zenés-prózai műsor formájában. Hol egy, hol két hangon szólaltak meg az istenes költemények, hol ukulele, hol citera, hol nyelvdob kíséretében. A hömpölygő versfolyam ezúttal öt témát ölelt fel, egyfajta asszociatív bizonyságtételként Isten keresésétől a kételyeken át Jézus Krisztus bemutatkozásáig. Jó hír a vájtfülű irodalomkedvelőknek, hogy a naiv költészetéért sokat kritizált Túrmezei Erzsébettől is sikerült egyáltalán nem modoros szöveget választani. Üdítő volt megismerni Fabiny Tamás evangélikus püspök költői vénáját. Kányádi Valaki jár a fák hegyén című versét többen is megzenésítették már, Barkó Laura feldolgozása egyszerre volt tisztelgés ezek előtt és szólaltatta meg új hangon a látomásos szöveget. Egy-két kivételtől eltekintve jól működtek a nézőpont- és stílusváltások, csak Lackfi János egyébként ötletes verséről éreztük azt, hogy otthonosabban cseng a költő Facebook-oldalán, mint a templomi padsorok csendjében.

[[paginate]]

Érdekes, hogy ezen az estén épp Lackfi volt az, akinek a hangján Kisfaludy Zsófia leginkább önazonos módon tudott megszólalni. Más szerzőknél előfordult, hogy kevésbé átélt, inkább színészi eszközökkel előadott verseket hallottunk. Ellensúlyozták ezt a hiányérzetet Barkó Laura szívet melengető, a Kalákára emlékeztető dallamai. Egyébként pedig bízunk benne, hogy a gyülekezetek meghívására nyitott produkció még érik a következő előadásokon.

Ahogy Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a kötetet ajánlva fogalmaz: „Ez a kortárs költők verseit tartalmazó antológia sokkal több, mint ünnepi alkalmakra skandálni való költemények gyűjteménye”. Arra késztet, hogy újra felfedezzük a művészet isteni ajándékát, önvizsgálatra hív és az Igére hangol, „keresőket kézen foghat, kétkedőket gyógyíthat, csüggedőket vigasztalhat, odavezethet Isten szeretetéhez, elmélyítheti hitünket”. Igaz ez a Reménytövis projekt minden formájára.

Feke Görgy