Négy évtizede történt: Elindult a bakterház

A vecsési 196-os vasúti őrház 

Mond-e még valamit ez a név az olvasóknak: Olvasztó Imre? Bizonyára kevesen vannak, akik emlékeznek rá, hogy 41 évvel ezelőtt, 1979-ben készítették Rideg Sándor Indul a bakterház című regénye alapján a hasonló című film vecsési felvételeit. Akkor még volt szándék és akarat a magyar irodalom és történelem eseményeinek, a cselédsors vidám jeleneteinek feldolgozására a hazai filmgyártásban. Az Olvasztó Imre alias Regős Bendegúz főszereplésével a bakterház és a vecsési kanális mentén készült felvételek ma is vidámságot csalnak az ember arcára, jóllehet már többször műsorára tűzte a televízió. S bizonyára a 2014. évet lezáró szilveszteri műsorok közül is a legnézettebbek közé tartozott. A Mihályfy Sándor által rendezett filmben olyan nagy színészek között szerepelt a pajkos, sok csibészséggel megáldott Bendegúz, vagyis Olvasztó Imre, mint a Szabó bakter szerepében a vasút mindig katonás fegyelmének nem a legszebb „vecsési” oldalát bemutató Koltai Róbert, a banyaként megannyi tréfás és morbid jelenetben remekelő Horváth Teri, a vérbőséggel és sok vidámsággal megáldott Csámpás Rozi, akit Pécsi Ildikó alakított nagyszerűen. Valamennyi szereplő közül azonban a kis Bendegúz mellett a Sanyi lovát a kanálisparton oly mókásan elsirató lókupec, a patás, Haumann Péter alakítása volt emlékezetes.

Jelenet a filmből

Rideg Sándor nagy humorral és találékonysággal adott sok bölcsességet a kiscseléd Regős Bendegúz szájába, aki az egész világ baját abban látta, hogy nem olyan tehénpásztorok irányítják Magyarországot, mint ő. És a pajkos kisfiú nem kevés fantáziával az ország „vászontarisznyájára”, magyarán a büdzsére is lakatot tett volna, hogy ne lophassák el az ország pénzét. Olyan kópéságokkal csalt a fiúcska mosolyt a film nézőinek arcára, amelyet a banyával, a bakterrel, a patással és az egész bakterház népével elkövetett, hogy alig tudott az ember az egyiktől a másikig felocsúdni a nevetésből.

Nagyszerű gyermekalakítás volt Olvasztó Imrétől, alias Regős Bendegúztól, akinek a kiválasztása sem volt egyszerű eljárás a pajkos szerepre. Több ezer iskolás gyermek közül választották ki a tucatnyi lehetséges szereplőt. Utolsó próbaként a rendező azt a feladatot adta Olvasztó Imrének, hogy billentse őt fenéken. A kisfiú a maga égetnivaló csibészségével ebben akkora lehetőséget látott, mint a Döbrögit egykor eltángáló Ludas Matyi, és nekifutásból, minden erejét beleadva úgy fenéken rúgta Mihályfy Sándort, mintha minden felnőttekkel szembeni bűnös adósságát törleszteni akarta volna. Ezért esett rá a rendező választása.

Kevesen tudják, hogy a Rideg Sándor által megörökített Szabó bakter élő személy volt, mint ahogy Bendegúz is, hiszen Rideg Sándor magáról mintázta meg a dörzsölt kiscselédet. A sok csibészséggel megáldott gyermeket az édesanyja tíz éves korában, az I. világháború kezdetén Monorról a vecsési 196. számú vasúti bakterházhoz adta szolgálni. Akkor még sok tehenet tartott a bakter és családtagjai, a tehénpásztorkodás mellett a tejet a kiscselédek hordták szét a vecsési és Ganz-telepi megrendelőkhöz. Egy idő után azonban szóvá tették a bakternál a vevők, köztük a plébános is, hogy sokat romlott a tej minősége. Kiderült, hogy egy részét a mindig éhes Bendegúz megitta, amit az utcai vízcsapról pótolt. Máskor meg saját zsebre értékesítette a vízzel hígított tejet. Ezért bocsájtotta el a háború vége előtt Szabó bakter, és Bendegúz immár igazi nevén, Rideg Sándorként Vecsésen, Felső-Halom pusztán a Halmy-Deutsch uradalomhoz került cselédet. Nem nagy sikertörténet, de történelmi tény, hogy gyarló lázadásai eredményeként az I. világháborút követő kommün alatt Rideg Sándor a felső-halmi direktórium mellett is szerepet kapott. Sőt később maga is vasutas lett, altiszt a megcsonkított ország Magyar Királyi Államvasútjánál, ahonnan a bolsevik eszmék terjesztése miatt elbocsájtották.

A film főszerepét alakító és mindig lázadó kisgyermek: Bendegúz, valójában Olvasztó Imre felnőttként később négygyermekes apaként évtizedeken át Veresegyházon élt. Több filmben azonban már nem vállalt szerepet. 2013 júliusában, életének 47. évében ugyanis megromlott a házassága, és maga vetett véget életének. A bakterháznál és a kanálisparton forgatott film vidám jelenetei miatt mégis megérdemli, hogy a vecsési helytörténet és a vasúttörténet, de leginkább a magyar filmtörténet részeként emlékezzünk rá.

Orosz Károly

Hasonló anyagaink

Megbélyegzetten – 1968

Néhány tinédzser diák, egy csalinak szánt újságcikk nyomán levelet írt Ausztriába 1968-ban. A Prágai tavaszról szóló híradásokat hallgatva ők is lázadni szerettek volna a kommunista rendszer ellen, amerikai fegyvereket és ellátmányt kértek nyugatr...

Műanyagban fuldokló óceánok

Tudta, hogy percenként egy teljes teherautónyi műanyag kerül az óceánokba? Tudta, hogy 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal? Liz Bonnin biológus Drowning in Plastic című dokumentumfilmében ilyen és hasonló kérdéseket feszeget zava...