Megjelent B.Tóth Klára református költő, festő-restaurátor legújabb verseskötete, Jelenlét címmel. A kötet 10 fejezetből áll, minden fejezetet egy-egy festményének színes reprodukciója vezet be. A fejezetek megkomponált rend szerint, tematikusan tartalmazzák a verseket, amelyek rezonálnak a fölvezető képre. A kötet címe egyrészt Isten állandó jelenlétére utal az életünkben, utal az egész kötetre, de a Jelenlét című versben a költő, elhunyt édesanyjára is emlékezik: „Jelenléted körbevesz mint a levegő / beszívom – minden lélegzetvétellel / áramlasz belém – őrizlek bent / mint egy meleg fészekben de nem / tarthatlak fogva szabad a ki-be járás.”

B.Tóth Klára költészetének szilárd alapja a szerző hite, amely olyan verseiben is fölsejlik, amelyek témái nem kifejezetten vallásosak.  A provinciális barokk galamb-szobor ezüstözése közben is arra gondol, hogy „…ezüstözöm majd öregítem / igaz faszobor az alakja / mégis a Szentlélek galambja.”  vagy az Időmontázs című versében, egy elfekvőben tett látogatás ihlette vers utolsó sorai: „az öregek az elfekvőben sem / azonosak a korukkal / ők már állandóak mint az Isten.” Külön fejezet – Fokról-fokra címmel – adja elénk a Zsoltárok ihlette versciklust, míg az Öröm útja (Via Lucis) fejezetben, a Húsvét utáni, Pünkösd felé tartó út stációiról ír, amelyet egy ökumenikus séta ihletett lakóhelyén. Itt a helyi keresztyén egyházak tagjai együtt sétálnak el egymás templomaiba. Az időnkénti megállások, igeolvasások, közös énekek – versek és egy festmény ihletői lettek.

[[paginate]]

Az Emberszőttes című fejezetben, Az utcanép apoteózisa című festmény embersereget ábrázol. Mindenki tart valahová, előre, lefelé, fölfelé – személyes döntés nyomán… vonulunk. Itt olvasható a költő személyes imádsága a Te nyiss kaput verse: „Te nyiss kaput, ha elszakad / a létfonal, ha fennakad / élethajóm a sziklán / Te védj, hogy ne süllyedjek el, / ha összezúz is, majd emel / kezed, áldásod hintsd rám!”

A szerző azonban, miközben nagyszerűen játszik az ókori versformákkal, témákkal, ízig-vérig 21. századi lélek. Ez azt jelenti, hogy van szeme arra, ami mai életünket alakítja, körbeveszi. Mintegy párlatként, önnön lelkén átszűrve beszél róla az Olvasónak, szóba hozza, figyelmeztet, hogy mi is járjunk nyitottabb szemmel, hogy lelkünkön átszűrve, lepárolva az élményeket, gondolatokat – biztosabb lábbal álljunk meg a földön. Ehhez nagy érzékenységet mutat, nyitottságot, de amelyeken mély és finom humor, sőt néha némi szürrealitás is átszűrődik. B. Tóth Klára észreveszi az egyre ritkább téli hóolvadás latyakját is, hősi éneket ír a mobiltelefonról, de a diófa árnyékában az ókori bölcs Juvenalis-szal is elbeszélget. Az ókori és kortárs időt még inkább kiteljesíti az Aquincumi Költőversenyre írt költemények sora, ahol több díjat is nyert verseivel. A Mérték szerint című fejezetben, adott témára ókori versformák – hexameterek, epigrammák, disztichonok – sorjáznak elénk, másutt meg, a Haikulások fejezetben milliméter pontosságú, szigorú 5-7-5 szótagszámú tömör haikukban gyönyörködhetünk.

B. Tóth Klára közösségi ember. A költőtársakkal folytatott Verspárbeszéd című fejezet az időközben elhunyt Kozma László költőtárssal folytatott jóízű versváltásban áll előttünk. A RIM (Rákospalotai Irodalmi Műhely) tagjaként költőtársainak születésnapi köszöntői is mély emberismeretről, szolidaritásról, értékes barátságokról tanúskodnak, a Születésnapi köszöntők fejezetben.

[[paginate]]

Humor, játékosság a központi gondolata a Versjátékok, szerepversek résznek, ahol az Epilógás-ban bátran megszólítja magát Arany Jánost is „…Említette egy levélben, / hogy Ön jöttében-mentében / szomorkáson / bandukol a promenádon. / Életéről le ne mondjon / nem úton kell megálmodjon / bősz igéket, / otthon írjon Őszikéket!” Máshol meg a covid vírussal tegező, merész párbeszédet indít: „Hallod-e vírus, mit kullogsz még mindig utánam?...” – kezdi a Morbis epidemicus aquincumi témára írt költeményét.

A kötet esztétikai szempontból sem hagy kívánnivalót maga után. Egyszerűen jó kézbe venni. Mérete, belső felosztása, terjedelme, átláthatósága, nyomdai minősége, a tartalommal így együtt, sok örömet szerezhet az Olvasónak. A borító belső fülére került Csontos Márta irodalomtörténész méltatása, amelyben ő is hitet tesz arról, hogy „B. Tóth Klára költészetében, időmértékes alkotásaiban éppúgy, mint a haikukban, művészi, festői megtapasztalásának drámai sűrítményeit találjuk; /…/ őseitől örökölt világlátása birtokában nem tud elszakadni ebben a deszakralizált világban sem, mindenkor szüksége van vallásos élmény-igenlésre, mely szükséges ahhoz, hogy a diszharmóniát harmóniává alakíthassa…”

A kötet megvásárolható a Kiadónál, továbbá Budapesten a Bibliás és a Püski könyvesboltban, Esztergomban a Babits könyvesboltban.

Gimesi Zsuzsa