Három nap, hat helyszín, negyven program, több ezer néző

XIX. Református Zenei Fesztivál

Idén is a Kálvin tér, Bakáts tér, illetve a két teret összekötő Ráday utcai szakasz és a református intézmények voltak a háromnapos fesztivál helyszínei. Keretét istentiszteletek jelölték ki, a nyitóistentisztelet a Kálvin téri esti zenés áhítat és záróistentisztelet a Nagyvárad téri református templomban. Ezek határozták meg a három nap minőségét, hangulatát is. Első nap délután a közönség figyelme maradéktalanul irányulhatott a veszprémi katonazenekar rézfuvós felvonulására, végig a Ráday utcán. A Bakáts téren fölállított színpadon – minden nap délutánján – énekegyüttesek, zenekarok váltották egymást. Elsőként például az Első Lépés debreceni énekegyüttes, meg a Liszt-díjas Talamba ütőegyüttes is színpadra állt. Este a Cantores Ecclesiae zenekar kísérte a fáklyás felvonulókat a Bakáts térről a Kálvin téri templomba, ahol zenés áhítat kezdődött a Kossuth-díjas Gryllus testvérek szolgálatával, a Hegyi Beszéd alapján összeállított műsorral.

[[paginate]]

A második nap sokak számára izgalmas fölfedezéssel indult. A Csillagtúrán résztvevők kisebb csoportokban járták be a környék református helyszíneit, mintegy másfél kilométeres körzetben fedezhettek föl eddig nem látott kincseket. Ilyen volt a Ráday Gyűjtemény, benne a híres Lucas Cranach festménnyel, a Kálvin téri templom kriptája, a Múzeum utcai Károlyi-Csekonics palota bejárása. Délben sok járókelő megállt a Kálvin téri templom előtt, ahol az Egressy Béni Szakgimnázium fúvószenekara adott szabadtéri koncertet, térzenét. Ez figyelemfölkeltő is volt, jelezve, hogy nemsokára kezdődik a templomban az az orgonamaraton plusz, amelyen fél óránként lépnek föl újabb és újabb előadók, és „pluszként” az orgonajáték mellett egy-egy másik hangszer vagy énekhang is bemutatkozik. Eközben a Ráday Ház Dísztermében is megkezdődtek a programok. Először a Zenés beszélgetések Karasszon Eszterrel, ahol a csellóművész a Simon-Várjon zongoraművész házaspárral beszélgetett, majd rövid koncert következett. Örökölt sorsok – az egyház, mint az emlékezet és identitás helyszíne címmel kerekasztalbeszélgetést vezetett Gundel Takács Gábor, a Kossuth-díjas Visky András író, Zseni Annamária pszichiáter és Balogh Márk Dávid református lelkipásztor részvételével. A Ház földszintjén, az ebédlőben, eközben zenés borkóstolást tartottak, Borok, Dalok, Bordalok címmel, a BORUM – református borászok – győztes borainak kóstolásával. És ugyancsak a Ráday Házban, a Bibliamúzeumban izgalmas előadások hívogatták az érdeklődőket, íme a témák a teljesség igénye nélkül: Misztikus élmények hatása, vallási és nem vallási fesztiválokon, Provokáció és botrány a Bibliában és a művészetekben, Építsünk digitális Istent – a mesterséges intelligencia teológiája. Eközben meghosszabbított nyitvatartással a Ráday Múzeum is várta az érdeklődőket. Ezen a napon a programok torlódásáról panaszkodhatott csak az érdeklődő, de ez megoldhatatlannak tűnik, hiszen a több helyszínen zajló fesztiválon óhatatlan, hogy a jobbnál-jobb előadások, koncertek, ne keresztezzék egymást.

[[paginate]]

Harmadik nap – Pünkösd vasárnap délután – megnyitotta kapuit a Kálvin Kamara Kert (a Ráday utca 1-3. kertjében), ahol több egymást követő különleges koncerttel várták a betérőket. Eközben a Ráday Házban is folytatódtak a koncertek – a Sebő együttes, az Invocatio Musicalis, a Makám és a Misztrál is föllépett, a Nagyvárad téri záró istentiszteleten pedig a Központi Református Kórus, valamint Tímár Sára és zenekara szolgált.

Első este a fáklyás felvonulás élén egymás mellett érkezett a Kálvin téri templomba Böszörményi Gergely és Zila Gábor, és ez jelképesen a stafétabotátadást jelentette. Böszörményi Gergely, aki a Református Zenei Fesztivál megálmodója és mindez ideig fő szervezője, idén utoljára állt munkába, mert jövőre a szervezést már a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány veszi át. A reformátusok 2004-ben vonultak ki először az utcára zsoltárokat énekelve és fáklyás felvonulást tartva. Akkoriban többen aggódtak amiatt, hogy a református zsoltárok fölcsendülése a Ráday utca teljes hosszában jó ötletnek bizonyul-e, a program megálmodója azonban hitt abban, hogy református énekkincsünk olyan erős és értékes, hogy ezt az örökséget bizony érdemes megmutatni mindenkinek, a templom falain kívül is. Ez a gondolat indította útjára a Református Zenei Fesztivált. Az idő évről-évre bebizonyította, hogy az értékek, a minőség mindig vállalható és megállja a helyét. Ma már inkább az a gond, hogy mi minden kerüljön be a műsorba, mert közben az emberek – közöttük örvendetesen sok fiatal – megismerték, megszerették, ezért számon is tartják a fesztivált, sok ötlet és jelentkező közül magas minőségben áll össze minden évben a teljes program. A Református Zenei Fesztivál mára a legjelentősebb tavaszi kulturális rendezvények sorába lépett.

Gimesi Zsuzsa

 

Hasonló anyagaink

Kis operett-történet

A Budapesti Operettszínház 2023-ban ünnepelte megnyitásának századik évfordulóját és az alkalomból az egész 2023/2024-es évadot az ünneplésnek szentelik.

Kurtág György: A játszma vége

Opera Az idei Liszt Ünnep kétségkívül legkülönlegesebb eseménye volt Kurtág György: A játszma vége című operájának előadása a MÜPA-ban, 2023. október 12-én.