Füzesi Magda-versek

Kis esti ének
                                                   A 68. zsoltár dallamára

Betakarnak a csillagok,
üres és megfáradt vagyok,
mint ki hét sebből vérzik.
Felvenném én a keresztet,
Istenem, hívlak, kereslek,
jajszavam száll az égig.
Benned bízom én Teremtőm,
elfogyott már minden erőm,
légy velem hatalmaddal.
Óvjál, ha éjbe tévedek,
nyújtsd felém segítő kezed,
hogyha a bűn marasztal.
 

Alulnézetből

Halott fenyők a kősziklákon.
Fejüket a felhőkbe fúrják,
Lélek hintázik minden ágon.

Míg a nyár a hegyen túl késik,
Tenyérnyi menyasszony-virágok
A bodzás rétet kicsipkézik.

Erdélyi fák a magyar tájon.
Néha egy forrás felfakad,
Hogy sorsunkban a sors ne fájjon.

 

Hasonló anyagaink

Zsirai László verse

CSERE Nem csak az létezik, aki itt lélegzik a közeledben, akit hallhatsz, akit látsz, akit tapinthatsz, akit átölelhetsz.   Az is létezik, aki elment, az is létezik, aki...