1940. október 20-án futott ki a lisszaboni kikötőből az a hajó, amely New Yorkba tartott. Fedélzetén, az utasok között Bartók Béla és felesége Pásztory Ditta, a jövőbe vetett reménységgel hagyták el Európát, bár amerikai tartózkodásukat csupán ideiglenesnek gondolták. Bartók korábban hangversenyezett már Amerikában, most is erre készült, de a háborús közhangulat fokozódása is hazája átmeneti elhagyására késztette. Sajnos a reménység és a valóság Bartók életében nem találkozott. Csomagjaik elvesztek az úton, és ők egyetlen szál ruhában érkeztek meg New Yorkba. Öt életév adatott Bartóknak Amerikában, a koncertkörút terve sem úgy alakult, ahogy remélte, bérelt lakásukban az alkotáshoz szükséges mélységes csönd nem adatott meg. 1942-től egészsége megromlott. Elhatalmasodó betegsége egyre jobban gyengítette fizikai állapotát. Fiuk, Péter, aki később csatlakozott hozzájuk Amerikában, az 1988-ban, Bartók földi maradványainak budapesti újratemetéséről készült filmben mesélt az amerikai évekről is. (A film – Bartók hazatér – címmel a YouTube filmcsatornán látható). Szomorú szemtanúként emlékezett édesapja utolsó napjaira, amikor már halálos betegen azt kérte orvosától, hogy még egyetlen napig otthonában maradhasson, hogy befejezhesse a III. zongoraversenyt – csupán néhány ütem hiányzott –, de az orvos ezt nem engedte meg. Szívszorító látványként idézte föl a pillanatot, amikor alig 40 kilós édesapját két tagbaszakadt betegszállító fölkapta és a hordágyra tette. (A III. zongoraverseny utolsó 17 ütemének hangszerelését Serly Tibor, Bartók tanítványa végezte el). Mindeközben a lakástulajdonos kilakoltatási eljárást kezdeményezett ellenük, mert két személy helyett, a hozzájuk költözött fiukkal hárman laktak az ingatlanban.

[[paginate]]

A szomorú helyzet akkor oldódott meg, amikor Bartók kórházba vitele után ismét ketten maradtak a lakásban, anya és fia, így a tulajdonos elállt a kilakoltatástól. Bartók Béla 1945. szeptember 26-án egy New-yorki kórházban elhunyt. Ő, aki öt évvel korábban alkotói éveinek csúcsán, tervekkel a szívében indult el hazájából, nemcsak a terveit, reménységeit, hanem az életét is ott, az ideiglenes hazában kényszerült letenni. Temetésén talán 10 ember vett részt… Méltó módon 1988-as itthoni újratemetése szolgáltatott elégtételt tisztelőinek.

Ilyen előzmények ismerete után különösen jó érzés látni azt, hogy Bartók Bélának nem csak az életművét, hatását, de személyes sorsát, életét és halálát is számon tartják hazájában. Halálának 80. évfordulóján, 2025. szeptember 26-28-a között háromnapos koncertsorozattal – Bartók Ünneppel – emlékezett rá a Concerto Budapest Zenekar. Ez a három nap is méltó ellenpontozása volt annak a szomorú emberi végnek, amely nagy zeneszerzőnk osztályrésze lett Amerikában.

A Bartók Ünnep megfogalmazott célja volt Bartók Béla életművének keresztmetszetét bemutatni. Két helyszín szolgált a koncertek megrendezésére. Szeptember 26-án a Budapest Music Center (BMC) fogadta a közönséget két koncerten. Délután zongoraművek szólaltak meg fiatal művészek előadásában, akiknek a nevét jó számontartani: Balogh Ádám a Három csíkmegyei népdalt adta elő, Balogh Máté a Gyermekeknek kötetből játszott, Csibi Orsolya a Mikrokozmoszból és a Szonatinát, Rozsonits Ildikó pedig a BB69 jelzésű Szonátát adta elő. Az esti kamarazenei koncert föllépői pedig Klenyán Csaba, Berecz Mihály és a Keller vonósnégyes volt. Másnap a Zeneakadémia Nagytermében folytatódott a Bartók Ünnep. Szeptember 27-én és 28-án délelőtti és esti koncerteken csendültek föl Bartók életművének válogatott remekei. Elhangzott valamennyi versenyműve. Bartók három zongoraversenyt és két hegedűversenyt komponált, továbbá egy brácsaversenyt, amelynek cselló átiratát – Rakos Miklós rekonstrukciója nyomán – Perényi Miklós csellóművész készítette el és adta elő Berecz Mihály zongorakíséretével. A Concerto két zongorára és zenekarra művet pedig Berecz Mihály és Ránki Fülöp előadása tette emlékezetessé, Baráti Kristóf dirigálásával, aki a 28-i délelőtt elhangzott hegedűverseny szólistája is volt. Ez a két zeneakadémiai koncertnap azért is jelentős, mert először hangzott föl Bartók összes versenyműve a két nap alatt.

[[paginate]]

A teltházas koncerteken ezek mellett vokális kompozícióként fölcsendülhetett a ritkán műsorra tűzött, még 1926-ban szerzett Falun című három jelenet (Lakodalom, Bölcsődal, Legénytánc) női énekhangokra és kamarazenekarra, az Angelica Leánykar előadásában. Bartók egyetlen operája, a titokzatos Kékszakállú herceg vára szerepeit pedig Horti Lilla mezzoszoprán és Sebestyén Miklós basszus énekelte. 28-án este, mintegy az egész fesztivál záróalkalmán pedig az Amerikában komponált és Bartók egyik legnépszerűbb műveként számon tartott Concerto zárta az estét, egyúttal a háromnapos Bartók Ünnepet is.

A Bartók halálának 80. évfordulójára rendezett budapesti Bartók Ünnep mellett a Nemzeti Filharmonikusok is megemlékeztek az évfordulóról. Tiszteletük jeléül, évadnyitó koncertjükön a Kékszakállú herceg várát is műsorra tűzték. De a stuttgarti Magyar Kulturális Központ, a nyíregyházi Cantemus Kórus a Kodály iskolában, a V-4 Vonósnégyes a budapesti Márai Művelődési Házban – csupán néhány példát említve – szintén koncertekkel emlékezett meg Bartók halálának évfordulójáról.

A vezető klasszikuszenei csatornáknak köszönhetően milliók láthatták és hallhatták a koncerteket. A Violin Chanel élőben közvetítette a Bartók Ünnepet, a Mezzo TV és Medici TV pedig az esti zeneakadémiai koncerteket tűzte műsorára. Nem volt könnyű dolga a Concerto Budapestnek sem, amikor Bartók életművének a keresztmetszetére fókuszált, hiszen az időkorlát, az életmű bősége és változatossága csupán néhány kiemelt műre szorítkozhatott. Keller András főzeneigazgató karnagy így foglalta össze a háromnapos fesztivál üzenetét: „Bartók Béla szellemisége, művészetének üzenete, Európa szellemi megújításának egyik példája és motorja lehet egyben”.

Gimesi Zsuzsa