Ámenek között

Lekció: Lukács 4,14-30

Internet és wi-fi kulcsfogalmakká lettek az elmúlt 10-15 évben. Létszükséglet a mindennapokhoz, hogy ahol vagyunk, legyen térerő. Térerő nélkül nem lehet telefonálni, nincs kapcsolat, nincs kommunikáció.

Lukács evangéliumát követve a názáreti zsinagógában vagyunk. Jézus, a felnőtt zsidó férfi a liturgikus gyakorlat szerint felolvas a Tórából, majd kikeresi Ézsaiás próféta könyvéből a 61. fejezetet. „Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét” (Ézs 61,1-2).

Leül és magára alkalmazza az olvasottakat. A hallgatóság, falubeliek, akik látták Őt felnőni, miután „mindenki szeme rajta függött”, „elcsodálkoztak”, „kérdezgették” „megteltek haraggal” „felkeltek”, „kiűzték a városból”, majd „le akarták taszítani egy szikláról”. Jézus és hallgatósága között, jóllehet egy helyen vannak, a zsinagógában, nincs kapcsolat, nincs kommunikáció, nincs közösség (communio). Csakhogy van a történetnek egy harmadik szereplője is, maga a Szentlélek, Aki által Jézusnak az Atyával való bensőséges kapcsolata, közössége rajzolódik ki. Ő a Szentlélek erőterében van. A Szentlélek a Szentháromság Isten harmadik személye – nem pusztán erő, mint a fenti példánk szerint a hullámok biztosította erőtér – Aki által Jézus megéli és megmutatja az Atyával való bensőséges kapcsolatát. A názáreti történet felvillant egy csodálatos pillanatot abból a szeretetteljes kapcsolatból, ami a Szentháromság személyei között van és amelybe behívja mindazokat, akik ezt vágyják és kérik.  A Szentlélek által mindannyian megélhetjük azt a kapcsolatot és közösséget, ami a Szentháromság Isten sajátja és ajándéka. A Szentlélek a Fiú által az Atyához vezet. Ennek az emberi példáját adja most Jézus, aki az előttünk levő igeszakaszban:

A Szentlélek erejével mond igent és nemet,
A Szentlélek erejével mond áment,
A Szentélek erejével mond újat és mást.

Máté és Márk evangélista is leírja ezt a történetet, de most a Lukács szerintit követjük. Jézus nyilvános szolgálata előtt vagyunk. Megkeresztelkedett, „leszállt rá a Szentlélek”, majd „Szentlélekkel telve”, „a Lélek indítására” kimegy a pusztába, a megkísértés helyére. 40 nap múlva, „a Lélek erejével visszatért Galileába”, Nárázetbe. Jézus a Szentlélek által folyamatos kapcsolatban van az Atyával.

Miért fontos ez?

Először is azért, mert a kereszteléskor megkapott Szentlélek Isten jótetszésének elnyerése volt. Ő ezzel a felhatalmazással és küldetéssel indul útjára, a kereszt felé. Gondolata, szíve ezzel van tele, és amikor jön az ördög, hogy ettől eltérítse, a Lélek erejéből táplálkozva szólja Isten Igéjét: „Meg van írva:” és ezzel elhatárolódik az ördögtől. Igent mondott Istenre és nemet mondott az ördögre.

Másodszor azért is fontos, mert a Jézust hallgató közösség először nyitott, de aztán mikor megjelenik szívükben az elbizonytalanító kérdés: „Nemde a József fia ez?” és csak a közöttük felnövő Jézus látják, „megtelnek haraggal”. Amikor Jézus szembesíti őket a pillanat jelentőségével, ami elmulasztható, haraggal telnek meg. Ők a haragra mondanak igent és Jézusra mondanak nemet.

Ma sincs ez másképpen a mi életünkben sem. Csak a Szentlélek erejével lehet a megfelelő helyen kimondanunk igenjeinket és nemjeinket. Nagy a kísértés, hogy bizonyítékok híján, az elvárásoktól és a megszokottaktól eltérő módon megjelenő eseményekben igent tudjunk mondani arra, amit Isten ad elénk. Csakis a Szentlélek erejével lesz elég erőnk nemet mondani ott, ahol a bizonytalanság, a rossz, a harag akar bennünket uralmába keríteni.

[[paginate]]

Az igennel és a nemmel megvan az irány, megszületett a döntés. De amellett kitartani, irányban maradni nagy erőfeszítést és állandó figyelmet igényel. Amikor Jézus érzékeli a hallgatóság bizonytalanságát, elutasítását, a kapcsolat elvesztésének lehetőségét, azt mondja: „Bizony, mondom néktek, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában”. A nép viselkedése bizonyítékként szolgál Jézus isteni küldetésére, Őt sem fogadják be saját hazájában, épp úgy, mit Illést és Elizeust a maguk idejében. A szomszédos ország lakói, a sareptai özvegy és Naámán tapasztalta meg Isten gondviselő és gyógyító erejét.

„Bizony mondom néktek” – görögül így olvassuk ámen, úgy legyen. Áment imádság után mondunk, kifejezve benne Istenbe vetett bizalmunkat. Úgy legyen, ahogyan Ő akarja. Jézus itt ámennel kezdi a mondatot. Túl azon, hogy nyomatékot ad a mondanivalójának az ámen kimondásával azt erősíti, hogy amit kijelent, annak előzménye van, mégpedig maga az imádság. Imádságban fogadja Isten akaratát, és miután áment mond rá, kijelenti az embereknek.

Többször halljuk Jézustól, hogy Ő nem a magáét mondja: „önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket” (Jn 8,28). „Mindig azt teszem, ami neki kedves” (Jn 8,29). Ez az imádság légköre, erőtere, kapcsolat az Atyával. Az evangéliumokból tudjuk, hogy huszonhatszor imádkozik. Imádsága nem akaratgyengeség, nem döntésképtelenség, hanem tökéletes önátadás. Jézus ebben a tökéletes egységben, Szentlélekkel telve képviseli az Atyát és teljesíti az Ő akaratát.

Mi történik két ámenünk között? A magunk elképzeléseit valósítjuk meg, elfelejtkezve, hogy kimondtuk, legyen meg a Te akaratod? Vagy pedig azt mondjuk, tesszük, amit megértettünk, amire Isten indított bennünket. Ne csak lezárása, hanem kezdete is legyen szavainknak, életünknek az ámen. A Szentlélek indíttatására, bátorítására, Isten erőterében maradásunkkal tehetjük ezt.

Az imádság légköréből indulva lehet újat és mást mondani, ami eltér vagy máskor szembe megy a környezetünkben élők váradalmaitól, reményeitől. Jézus a názáreti zsinagógában félbehagyja az ézsaiási idézetet, elmarad az ítélethirdetés Isten bosszúállása napjának meghirdetése. Ezzel Ő elfordul a Keresztelő János szavait ismerő és az általa meghirdetett ítélet várományosaitól. „A fejsze pedig már ott van a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik” (Lk 3,9). De nem felel meg megjelenésében és lelkületében azoknak sem, akik reménysége egy bátor felkelőre vonatkozik, aki majd szembeszáll a rómaiakkal. Jézus sem az egyiket, sem a másikat nem teljesíti, Ő kegyelmet hirdet.Épp úgy, ahogyan Márk evangéliumában kezdi: „Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Isten országa ott van, ahol Jézus közli magát a Szentlélek által. Jézus a maga személyéhez köti az Isten országát, amiben az ember Isten tulajdona lesz, részesül az Isten országa erejében, miközben Isten országa és annak gazdagsága érvényesül az emberi világban. Ez az új és más üzenet felülről érkezik.

Mi pünkösdi gyülekezetként, Isten tulajdon népeként a Szentlélek erőterében élve tudunk bizonyságot tenni arról a Jézusról, Aki maga is engedelmeskedett a Lélek megszólító erejének. Az idő, az események sora elválaszt ugyan bennünket, de a Lélek ugyanaz. Veni Creator Spiritus! Ámen.

Szép Mónika

Ó, mi édes Vígasztalónk,
Légy kegyes megoltalmazónk,
Hogy maradjunk útaidban,
Ne csüggedjünk háborúnkban.
Erőddel elménket készítsd,
Gyenge hitünket erősítsd,
Hogy halál és élet által
Hozzád siessünk hamarsággal!
Alleluja! Alleluja!

Ó, mi édes Vígasztalónk,
Légy kegyes megoltalmazónk,
Hogy maradjunk útaidban,
Ne csüggedjünk háborúnkban.
Erőddel elménket készítsd,
Gyenge hitünket erősítsd,
Hogy halál és élet által
Hozzád siessünk hamarsággal!
Alleluja! Alleluja!

                                     (Református énekeskönyv 370. dicséretének 2. és 3. verse.)

 

 

 

Hasonló anyagaink

Krisztus feltámadott!

„Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, és így besz...

A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Tavaly valamennyi meditációt határon túli lelkipásztoroktól kértünk és közöltünk. Előtte, 2021-ben nő lelkipásztor testvéreinktől. Idén – az egyetemes papság elve alapján – nem lelkészek, hanem presbiterek gondolataival, meditációiva...

Pusztító tűz és szelíd mécses

 „Amikor pedig közeledett felemeltetésének ideje, elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe, és követeket küldött maga előtt. Azok útnak indultak, és betértek a samaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De nem fogadták ...