A budapesti Erkel Színház 2022. április 8-án tűzte először műsorára Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című nagyszabású musicalt, amely a XIII. századi magyar királylány életét mutatja be. Régi, középkori történet elevenedik meg a színpadon mai üzenettel, a sokaktól kedvelt zenés formában. A gondolat, hogy a legismertebb Árpád-házi magyar szent életéről ez a zenés földolgozás elkészüljön, Szikora Róbert zeneszerző-énekesé volt, aki – elmondása szerint – még a ’70-es évek közepén járt Türingiában ahol látta, hogy a magyar királylányt, Türingiai Szent Erzsébet néven emlegetik. Már akkor elhatározta, hogy korszerű, zenés formában emléket állít II. András magyar király és felesége meráni Gertrúd lányának, aki egyébként a húga volt annak a IV. Bélának, akit második honalapító királyunknak is nevezünk. Szikora néhány éve fölkérte Zsuffa Tünde írót a történet megírására, de eközben már komponálta a zenei anyagot. Zsuffa Tünde pedig, nemrégiben megjelent azonos című regénye nyomán, Lezsák Sándor írót kérte föl a szövegkönyv és a dalszövegek megírására, aki eleget is tett a fölkérésnek, hiszen ő maga is régóta foglalkozott Szent Erzsébet életével. A musical rendezője Cseke Péter színész-rendező, a Kecskeméti Katona József színház igazgatója.

Zsuffa Tünde regényében hazahozta a külföldön élt magyar királylány történetét, az ismert rózsacsodát is, amikor már kisgyermekként kenyeret vitt kosarában a szegényeknek. Apjának majd később Türingiában, elhunyt férje fivérének a kérdésére, hogy mit visz, azt felelte, hogy kosarában rózsák vannak. Tél volt, de a kételkedők előtt lerántott kosárfedél alatt valóban illatos rózsák pihentek.

A bemutató előtti sajtótájékoztatón a kötet szerzője arról is beszélt, hogy miközben az ég – a mennyei világ – örök létező, földi életünk csupán ideig való. Ahogy azonban egy kisgyermeket is könnyebb tartani a felnőtt kezének, ha a gyermek maga is kapaszkodik, éppen így fontos, hogy ne engedjük el a bennünket megtartó isteni kezet – miközben az ég tartja a földet. „Csak akkor tudunk jól szeretni, ha hiszünk az örök szeretetben” – utalt Zsuffa Tünde Isten szeretetére. Erzsébet, magyar királylány egész – sajnálatosan rövid – élete ebből az isteni szeretetből táplálkozott. 1207-ben született. Még öt éves sem volt, amikor házassági szerződés okán I. Hermann türingiai őrgróf udvarába került, akinek fia, Lajos lett később Erzsébet szerető férje.

^{Forrás: https://szeretemszentje.hu/}

Amikor a kis királylány megérkezik Türingiába, jövendő anyósa izgatottan várja a hozományt, amelyet hamarosan el is tékozol. Megteremti ezzel a darabban a feszültséget, saját, önző személye és a tiszta, szolgáló lelkületű magyar királylány között. Erzsébetet támogatja Walter lovag, akit apja adott mellé, és aki egész életében vele marad, sőt hazájára emlékezteti. Legendás szeretet fűzi össze férjével, Lajossal, akivel együtt is gyerekeskedett. Mellette áll az a sok szegény, kiszolgáltatott ember, akiken segít, akiket gyógyít. Vele szemben pedig mindazok, akik nem nézik jó szemmel Erzsébet diakóniáját, nem értik Isten kiválasztottjának önfeláldozását.

Amikor Erzsébet elveszti férjét, három gyermekével együtt kénytelen elmenekülni az udvarból, majd végleg Isten szolgálólányai közé áll Marburgban, pedig II. Frigyes, német-római császár is szerette volna feleségül venni. 24 évet élt. Sírja, a később róla elnevezett marburgi templomban található. Itt, a sírnál kezdődik az első felvonás, majd kibontakozik Erzsébet személyes története, de a néző nem szakad el a magyar királyságtól sem, holott Türingia a helyszín. A magyar királylány a hit, a hűség és a szolgálat élő példaképe. Okos és bátor is, hiszen amikor férje egy időre rábízza az egész tartomány kormányzását ő nehéz történelmi helyzetben is fontos és jó döntéseket hoz.

Lezsák Sándor, a szövegkönyv írója jó érzékkel, nem csupán a magyar királylányt és környezetét bírja szóra, hanem II. Andrásnak – Erzsébet apjának – fontos döntéseit is érintik a párbeszédek. Gertrúd királyné féltő édesanyaként lép elénk. Az Aranybulla kiadása is – amelynek éppen idén áprilisban ünnepeltük 800. évfordulóját – említésre kerül, továbbá a Szentföldre indított (ötödik) kereszteshadjárat, amelynek egyik vezetője éppen II. András magyar király volt. A szövegkönyv ezen jelzései a nézőt további történelmi kutatásra késztethetik, valamint elmélkedésre a jóról és rosszról,  önzésről és szolgáló életről. A musical sodró és magával ragadó zenéje konkrétumokat kínál, de érezzük, hogy sokkal több a mögöttes tartalom, mint a korabeli díszletek szinte észrevétlen mozgatása, a tánckar profizmusa, a jelmezek személyes tulajdonságokat is kifejező üzenete. Erzsébet mindig fehérben jelenik meg, a türingiai őrgrófné – Erzsébet anyósa – pedig sokatmondó skarlát vörösben lép elénk. A díszletek, a jelmezek, a koreográfia alaposan átgondolt, kimunkált összhangot mutatnak, mindenki profi módon teszi a dolgát a színpadon, mindezt pedig összefogja a play-backről játszott zene, ami időnként ugyan túl hangos, de a musicalrajongók ebben semmi kivetnivalót nem találnak.

A kétfelvonásos musical ősbemutatója tehát április 8-án volt a budapesti Erkel Színházban, és az évad végéig általában havonta kétszer tűzik műsorra. Nyáron a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban, valamint az Esztergomi Bazilika előtti téren is bemutatják. Tervek szerint ezután Kárpát-medencei körútra is elindítják majd a közel 70 szereplőt fölvonultató musicalt.

Gimesi Zsuzsa