Jóna Dávid verse

ÉRTŐ SZEMNEK

A képzelet néha súlyfeleslegét felejtve elrugaszkodik,
menekül a kurzusok által táplált konfliktusok elől
és hitele mázsáitól fellélegzett háza teraszán kacsacombokat grillez és padlizsánt,
közben a parazsat fotózza, örül kedvesének, gyermekeinek,
vagy örül annak az időjárásnak, amit a szomszédok épp szidnak,
örül a szónak, máskor a csendnek,
hol a folyónak, hol a hídnak.
 

A szép benne az, hogy néha valósággá lesz,
ilyenkor az ívek összeérnek, körbeérnek,
beteljesül a kör,
a képzelet és a valóság egymásra hatnak, hisz egymásra vannak utalva
barátság lehet a felismeréseikből!
 

Önvédelmem az írás,
néha egy-egy összekacsintás
a pályatársakkal, ha valami csoda születik, annak része lenni,
mert a képzelet, a gondolat, és a nyelv együtthatása kedvelt játék,
kézműves portéka, finom holmi.
 

Sikátorkonoksággal oltalmazom, mindazt, ami megmaradt,
hagyom, hogy átitasson, hogy érzékeimen át felszívódjon a kiválogatott világ,
gyakorlott mozdulatsorban harapjuk ki a magunkét,
boldog az velem együtt, aki valóságot rág.
 

Mi már nem állunk lábujjhegyen, amit elérünk, elérünk,
a többit mögé tesszük képzelettel,
mint ahogy felfut a borostyán az omladozó falon,
elrejtve a romot, a golyó nyomot, a salétromot,
s beleszeret mondjuk egy kovácsoltvas rácsba egy bérházi balkonon.
 

Már nem kell nekünk mindenáron,
van lezárt borítékunk bőven,
Isten szemében tükröződünk
értő szemnek észrevehetően…
 

Hasonló anyagaink

Jókai Mór és „a debreceni lunátikus”

A debreceni lunátikus. Jókai Mór elbeszélésének forrásai és diákszínpadi változata. Ezzel a címmel jelent meg a Debreceni Református Kollégium Baráti Köre kiadásában 2025-ben Debrecenben egy A/4 formátumú iskolai füzetek külsejét imitáló ötvenlapo...