Az égrenéző bábjátszató

Bábkiállítás – bábjátszás

 Giovannini Kornél állandó kiállításán jártunk

Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (Budapest, XIII. kerület, József Attila tér 4.) a helytörténeti kiállítás részeként látható az az állandó bábművészeti kiállítás, amelynek alkotója, jó gazdája és éltetője Giovannini Kornél, aki a Színházművészeti Lexikon szerint bábszínész, rendező, pantomimművész, színházszervező, de aki önmagát egyetlen szóval bábjátszatónak, vagy inkább égre néző bábjátszatónak nevezi. Ebbe a szóba azonban sok minden belefér. Mindaz, amivel az 1940-ben született művész folyamatosan gazdagítja közönségét, hallgatóságát és tanítványait. Évekig tanított beszédtechnikát a jövő lelkipásztorainak a Budapesti Református Teológiai Akadémián, eddig 28 kötetben jelentek meg a Biblia-, az irodalom- és a mesék világából vett bábszínpadi adaptációi, gondolatai. Bábjátszó, aki többek között a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának első rendezője, a debreceni Vojtina Bábszínház alapítója, a Budapest Bábszínház művésze, de további fölsorolás helyett inkább helytálló őt úgy bemutatni, mint aki hatalmas bábos életművel rendelkezik. Művészi hitvallása szerint a bábjátszás nem csupán eszköz – mint a művészet valamennyi ága –, de a bartóki „vissza a forráshoz” eszköze. A jó bábjáték gyermeknek és felnőttnek egyaránt erkölcsi és esztétikai nevelője, hitének megerősítője, földolgozhatatlan nehéz élményektől való szabadítója, lelki sérelmek föloldója. A jó bábjáték ma is ilyen, éppúgy, mint évezredekben mérhető történelme során mindenhol, ahol megjelent.

A bábjáték az egyik legkülönlegesebb művészet. Animálni, lelket lehelni egy élettelen figurába maga a varázslat, sőt szinte a teremtés misztériumába emel. A bábművész, aki életre kelti a figurát, mozgatja, megszólaltatja, akár az isteneket is szóra bírhatta egy-egy előadásban. Kicsúfolhatta a halált, amikor mindazt láthatóvá és megfoghatóvá tette, ami a néző félelmét táplálta, és ezzel föl is oldhatta azt. Igazságot szolgáltatott az igazságtalan világban. Nem véletlen tehát, hogy a színjátszás egyik legősibb formája a bábjáték. Szülőhazája a Távol-Kelet, Kína és India művészetében már Kr.e. mintegy 3000 évvel a szakrális művészet kifejezési formájaként gyakorolták. Megjelenési formája is változatos. Japánban például nagyméretű, az emberi alaknál alig kisebb figurákkal adták elő a történeteket, több szereplővel, hiszen egyikük szolgáltatta a zenét, másik mondta a szöveget, a figurákat akár többen is mozgatták. Voltak országok, ahol inkább az árnyjáték terjedt el, de ismert volt a botbábozás, sajátos formája  –  leginkább Indonéziában – a wayang, vagy a marionett, a fölülről, zsinóron mozgatott báb, de a figurákat megformálták agyagból, kőből is.

[[paginate]]

A népmozgások azután elhozták a bábozás művészetét a Földközi-tengeri kultúrák területére, így a görög kultúrában, majd a Római Birodalom területén Európában is elterjedt. Nagyon színes és változatos képet mutat az európai bábozás története, és jelentőségét, népszerűségét mutatja, hogy ez a művészet töretlenül tartja magát az évszázadok során.

Először Európában is a szakralitás kifejezésére szolgált, sőt a templomokban az írástudatlan szegények Bibliájaként a „Biblia pauperum” – erkölcsi tanítások, bibliai történetek  jól érthető – műfajához sorolták. A varázslat hamar vált népi kinccsé, amikor vásárokon, az egyszerű emberek körében is megjelent, megalkotva a népi hős figuráját, aki jó alaposan megleckézteti a gonosz zsarnokot, sőt magát az ördögöt is. A német Kasperl, az orosz Petruska, a cseh Kasparek, a magyar Paprika Jancsi vagy Vitéz László figurája az igazságot hirdette, a jó győzelmét a gonosz fölött, azt a vágyat tette valósággá, amely a nézők, leginkább a vásárban forgolódó szegény emberek lelkében élt. A bábjáték – szórakoztatásként – a gazdagabb, tanultabb rétegek palotáiban is megjelent. Tematikusan pedig a betlehemi történet bemutatása olyan népszerűségre tett szert, hogy a zsinóron mozgatott Mária figuráról Máriácskának, azaz marionettnek nevezték el magát a felülről, zsinóron mozgatott bábtechnikát.

Magyarországon a bábművészet elterjedését a 20. század hozta el. Nagy ugrással, gondolatban a kortárs bábozáshoz érkezve látható, hogy jelentős helye van ma is az előadóművészetek sorában. Miközben a színházi élet megteremtette a bábjátszás szervezett formáját, a bábszínházakat, a módszer belépett az oktatásba is, hiszen a bibliai történetek, a klasszikus irodalmi karakterek, a népmesék, és mindezek átiratai ma már az óvodás kortól a felnőttekig tanítanak, mulattatnak, szépről-jóról beszélnek – minden korosztálynak. Mindezek avatott művésze Giovannini Kornél, aki elmondása szerint már gyermekkorában beleszeretett a bábozásba. Gyógyszerész édesapja gyakran vitte őt és bátyját a Népligetbe, ahol Kemény Henrik híres bábszínháza mindkét gyermeket elbűvölte. Bátyját az árnyjáték nagyon izgalmas műfaja foglalkoztatta inkább, Kornél pedig már ott eldöntötte, hogy maga is bábjátszató lesz. Az égrenézőséget, a hitet, édesanyja oltotta a szívébe, ez a forrása mai napig tartó törekvésének, a bibliai történetek színpadra állítására, sőt irodalmi formában való kiadására.

Belépve Giovannini Kornél bábkiállítására, az első, ami föltűnik, az a bábfigurák történetek szerinti világos csoportosítása. Rögtön lehet látni, hogy például a bibliai Jób történetéhez Jób figurája mellett ott sorakoznak a barátok, akik sorban győzködik majd a szenvedőt. Az irgalmas samaritánus, vagy Jónás próféta történetének szereplői, kellékei éppúgy csoportba rendezve állnak, mint az agg Simeon története a jeruzsálemi templomban, vagy Lúdas Matyiék, Toldi Miklós, meg az Árgyélus királyfi és Tündér Ilona… mind-mind ékesen és szépen, stílusos viseletben, jellemző kellékekkel. Ami azután valóban elbűvöli a látogatót, az a bábok karaktere. A bábokat maga Giovannini Kornél készíti, kizárólag a természetben található anyagokból. Fából, gyökerekből, kőből – különleges, néha hatalmas kavicsokból, amelyeket a természet maga formált – és agyagból, azaz kerámiából, amelyeket szintén ő formált meg, égetett ki és festett meg. Hűséges partnere, segítőtársa volt szeretett felesége, aki a bábok öltözetét készítette, ő sajnos nemrégiben elhunyt. Meglepő és csodálatos, hogy a természet milyen fantasztikus formációkat hoz létre, néha alig szükséges beavatkozni a karakter végső megjelenítésébe, bár amikor egy-egy kemény gyökérből, ágból kell a megálmodott figurát kibontani, igencsak próbára van téve a kreativitás és az erő.

A kiállítás vaskos vendégkönyvébe írt emléksorok mind arról tanúskodnak, hogy gyermeknek, felnőttnek egyaránt igazi bűvölet a kiállítás. Itt ugyanis nem csupán nézelődni lehet, hanem kényelmesen helyet foglalni a kialakított kis nézőtér puha ülőalkalmatosságain és máris belépni egy-egy történetbe – az égrenéző bábjátszató jóvoltából.

Giovannini Kornél terveiről is beszél. További kötetek kiadását tervezi. 06-20-481-4123 telefonszámán lehet őt meghívni, mert mindig szívesen ad elő iskolákban, óvodákban, templomokban, hittancsoportok bibliai ismereteinek elmélyítéséért, és a játszás öröméért. Vallja: a báb derű, vele öröm ajándékozható.

Gimesi Zsuzsa

Hasonló anyagaink

Trianon képmutatásban

Intellektuális politikai karikatúrák. Jankovics Marcell Trianon című kiállítása a Pesti Vigadóban. Békési Sándor ajánlója.