Júdeai képek

Karasszon Istvánnak

1.

Barlangsötét éjben
jajgat fel Mária,
romok alatt jászol,
csupa vér kisfia.
 

2.

Nyugodj, János!
Száll a harmat
halálodra.
Így akartad.
Húsod után
rakják fejed,
kő horzsolja
térdeidet.
 

Kiszáradt fa
kopár ágán
megtündököl
a szivárvány.
 

3.

Megfagy a csönd:
jár a béna.
Térdel Dávid
ivadéka.
 

4.

József fia
keresztet ácsol,
elgyávul a
feltámadástól.
 

5.

Megreng a föld:
lát a vak.
Roppan a Nap,
meghasad.
 

A kútból is
fény folyik,
szembogarunk
kis ladik.
 

6.

Tenger a nép,
felmorajlik
Krisztust ölni.
 

Claudia
kék hajával
könnyét törli.
 

7.

Támadj fel, Lázár!
A halál szájzár.
Csönd a hatalmad.
Szólítlak, lélek!
Sebzem nyugalmad,
szavadtól félek.
Támadj fel, mégis!
Légy az ítélet.

[[paginate]]

Írlak téged

Mennyi csillag van az égen,
leskelődnek a sötétben.
Alattuk fák hajladoznak,
esti szellők elcsobognak.

Ki a dalhoz szegődött el,
annak az Isten is ének.
Így vagyok én Veled, Uram.
Verset írok: írlak Téged.