Tóth Menyhért (1904-1980) festőművész kiállítása a Biblia Múzeumban

szomszédom  barátom testvérem

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeuma (1092 Budapest, Ráday u. 28) folytatva kitűnő elképzelését, hogy a 20. századi magyar képzőművészet legjelesebb alkotóit megismertesse a nagyközönséggel, Udvardy Erzsébet, Borsos Miklós, Országh Lili, Bálint Endre és Egry József kiállítását követően, 2016. október 27-től 2017. január 29-ig Tóth Menyhért több mint 60 festményét, rajzát és néhány szobrát mutatja be.

Az 1980-ban elhunyt művész Tóth Menyhért vagy ahogyan szomszédai, barátai, családja és művésztársai nevezték: Menyus,  „szomszédom barátom testvérem” című tárlata  egyrészt méltón illeszkedik a korábban itt kiállított művészek és művek sorába, másrészt a rendezők az alkalmazott installációval, a művészről megjelent monográfiák bemutatásával is arra törekedtek, hogy a látogató belépjen abba a világba, amelyben Tóth Menyhért élt és alkotott. Ő volt az, akinek szinte minden megkésve, vagy későn érkezett az életébe,  az elismerés, a díjak,  a kiállítások, a házasság,  ugyanakkor küzdelmei, az alföldi, szegényes  világban létezés volt mégis  az eredője mindannak amivel ma úgy találkozunk, mint őserő, eredetiség, különleges és egyetemes művészi nagyság.

A gondosan válogatott anyagért köszönet illeti a budapesti Pesterzsébeti Múzeumot, a szegedi Móra Ferenc Múzeumot és több magángyűjtőt, akik rendelkezésre bocsátották a kiállított alkotásokat. Méltó katalógus is készült. A kiállítást D. Udvary Ildikó művészettörténész és Bogárdi Szabó István református püspök nyitotta meg. Megnyitó beszédeiket alább adjuk közre.

(- A Szerkesztőség)

Tóth Menyhért 1904-ben született Szeged-Mórahalmon. 1929-35 között végezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere Vaszary János már akkor felfedezte benne a kivételes tehetséget, az egyéni látásmódot.  „...nem másolni – újrateremteni;  a gondolatok, szenvedélyek, álmok oldószerében füröszteni az optikai formákat.”

Első gyűjteményes kiállítása 1941-ben, a budapesti Műbarátban volt, amit több mint húsz év elzárkózás és mellőzés követett. 1964-ben Hódmezővásárhelyen mutatta be újra munkáit. Életének utolsó két évtizedében vált hazai és nemzetközi vonatkozásban is igazán elismert festővé. A tokaji művésztelep, a bajai festők csoportja és a hajósi alkotótábor egyik alapító tagja volt. Élete során mintegy 25 szobrot készített, de nem volt lehetősége rá, hogy ki is önthesse őket.

[[paginate]]

Legjelentősebb gyűjteményes kiállítását 1976-ban rendezték a Műcsarnokban, ebben az évben kapta meg az Érdemes művész címet is. Közvetlenül a halála után, 1980-ban a Vigadó Galériában nyílt emlékkiállítása. 1990-ben, halála után 10 évvel pedig Kossuth díjjal ismerték el művészetét.

A Pesterzsébeti Múzeum 11 festményét őrzi annak emlékeként, hogy a művész több mint tíz éven át a XX. kerületi Kövező utcában élt és alkotott. A múzeum számára a műveket Zsellér Jenő - a Tóth Menyhért hagyaték szerzői jogainak örököse - válogatta. Nagy örömömre szolgál, hogy ezekből a művekből a Biblia Múzeum kiállításán is több alkotás szerepel.

Tóth Menyhért számára a művészet - József Attilához és Van Gogh-hoz hasonlóan - etikai alapú küldetést jelentett. Mindezt jól érzékelteti írásainak megrázó nyíltsága és tisztasága. „Belső konfliktusaim bogozgatása helyett azt kérdezem magamtól: mit adok az embereknek?” – „A szenvedő ember patrónája legyen a művészet, mint a gótika és a reneszánsz szűzanyái.”


Halászok. Olaj, vászon, 60 x 80 cm

[[paginate]]

Tóth Menyhért életútját, művészetét sokszor rokonították a magyar művészet nagy magányosaihoz, ám az ő izoláltsága mélyén az emberi lét kozmikus teljességének átélése, minden létező összetartozásának tudása izzott. Ezt érzékelhetjük hullámzó kompozícióinak sugárzó áradásában, formavilágának hasonlíthatatlan ős-erejében. S műalkotásai mellett írásai és élete is erről tesz tanúságot. Számos kiváló elemzés, tanulmány és összefoglaló született már Tóth Menyhértről és művészetéről, de egyik sem helyettesítheti a műveivel való személyes találkozás különleges élményét.


  Férfifej. Olaj, vászon, 44 x 32 cm    Leány kakassal. Olaj, vászon, 57 x 38 cm

Bánszky Pál szavaival zárom megnyitó beszédemet: „Tóth Menyhért művészetének fontos jellemzői a tisztaság, ártatlanság, derű, szeretet, ünnep.” Legyen ez a kiállítás igazi ünnep nekünk, akik most itt vagyunk és azoknak is, akik az elkövetkező hetekben felkeresik.

D. Udvary Ildikó

Hasonló anyagaink

Bűn és bűnhődés tükre

Menny és pokol között Hieronymus Bosch képeinek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban 2022. április 9 – július 17.