A modern ember mintha szeretne üldögélni, magában, virágokat szaglászni, minden következmény nélkül. Aztán ha valaki máshogy viszonyul a virágos réthez, mint mi magunk, az felkavar, kimozdít a komfortzónából, és jobb esetben arra késztet, hogy átgondoljuk helyünket a világban.
Az alábbiakban Hankiss Elemér könyvéből: Az ezerarcú Emberlét a fogyasztói civilizációban (Helikon Kiadó, 2015) közlünk egy részletet (418-430. p.). A jegyzetek eredeti számozását meghagytuk. Ahol nincs feloldva a teljes hivatkozás a jegyzetben, a hivatkozott mű bibliográfiai adatai megtalálhatók a könyv Irodalomjegyzékében (561-640. p.).
(− A Szerk.)
Hogy Európa bajban van, az ma már mindenki előtt világos. Magyarországról nézve talán meghökkenve szembesülünk a problémákkal, hiszen soha nem gondoltuk volna, hogy a földrész nyugati fele ennyire...
Mi, európaiak vagyunk a felelősek azért, hogy a migrációs válság itt tart. Nekünk kell tehát lépnünk. Testtartásunk és jogrendszerünk ugyanis nemhogy csillapítaná, hanem kifejezetten katalizálja az eseményeket. Ha nem lépünk valamit, a mostani válság nemcsak az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogot, hanem a legtöbb uniós vívmányt dominóként fogja felborítani.
Szászvári Lajos ny. ezredest, egykori miniszteri főtanácsadót Európa jövőjéről kérdeztük az illegális migráció és a terrorizmus kontextusában. A 2004-es madridi, a 2005-ös londoni merényletek után a terroristák 2015-ben két ízben csaptak le Párizsra. Január 7-én a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége került muszlim szélsőségesek célkeresztjébe, majd bekövetkezett Franciaország szeptember 11-éje. A százharminc ártatlan civil életét követelő november 13-i támadások után alapjaiban rendült meg az emberek biztonságtudata.
Az Európai Unió hezitáló, halogató migránspolitikája következtében napról napra sérül az európai léthez, identitáshoz, az Európa-tudatos értékelvűséghez és értékközösséghez való jog. A jövőről felelősen gondolkodók féltik Európát, amely több, mint geográfiailag körülhatárolható képződmény – civilizációs, kulturális örökségünk.
Nyugat-Európa meghatározó politikusai szerint a szekularizáció jelenti az egyetlen lehetséges kiutat a vallások és kultúrák között feszülő ellentétekből, hiszen olyan semleges közeget alakít ki,...
Egy borzasztó légikatasztrófa, feszült nemzetközi helyzet, egymásnak ellentmondó elméletek és végül három szimbolikus képsor – sajtóhírek alapján rekonstruáltuk az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító történetét és lehetséges hatásait Európára.
A Kárpát-medencei együttműködést érintő kérdések szerepeltek a Generális Konvent november 10-11-i elnökségi ülésének napirendjén. A kétnapos tanácskozás végén az európai migrációs válságról fogadott e...