Van-e kiút a globalizációs zsákutcából, a globalizáció okozta elkerülhetetlen deformációkból? Sikerül-e megállítanunk a globalizációs úthengert?
Ravasz Ákos írása
Napjaink egyik legnagyobb biztonsági kihívása a globális migráció. Mi lehet a megoldás? Globális problémákat globálisan kell megoldani, a nemzetközi közösség összefogásával. Hogyan? Kaiser Ferenc írásából ez is kiderül.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?
A Confessio körkérdésére Steinbach József dunántúli püspök, református teológus válaszolt.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?
A Confessio körkérdésére Bor Imre, a Zsinat világi tagja, a Tolnai Egyházmegye tanácstagja kereste a választ.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?
A Confessio körkérdésére Karsay Eszter református lelkipásztor öt pontban fogalmazta meg válaszát.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?
A Confessio körkérdésér Rácz Péter presbiter, a Zsinat világi tagja válaszolt.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?
Vörös Éva református lelkipásztor válaszolt a Confessio körkérdésére.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint?
ifj. Prózsa István
a Károli Gáspár Református Egyetem ötödéves teológus-lelkész hallgató válasza a Confessio körkérdésére.
Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Önök szerint?
A Confessio körkérdésére a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség ifisei válaszoltak.
A reformáció 500 éves jubileuma kapcsán a reformáció szellemiségével nem lenne összeegyeztethetetlen az önvizsgálat kérdése: vajon egyházszervezetünk jelenlegi formája mennyiben felel meg a reformátori mértéknek? Mi az oka annak, hogy a helvét irányú reformáció egyházszervezet formájára és az egyház kormányzására irányuló igénye nálunk csak részben és aránylag későn éreztette hatását? Hogyan értékelhető az a körülmény, hogy még a magyar református egyháztestek, illetve részegyházak között is vannak egyházszervezeti különbségek, és a sajátosságok megőrzése az egységtörekvése ellenére is időnként előtérbe kerül? Milyen körülményekre vezethető vissza, hogy szinte valamennyi európai protestáns egyház szervezeti formáját tekintve már a kezdetektől egy fajta „hibrid” alakzatot mutat, azaz szervezetei formája nem feltétlenül és nem maradéktalanul tükrözi a konfesszionális-teológiai felismeréseket és alapokat? Melyek azok a bibliai, teológiai és reformátori impulzusok, amelyek érvényesítése elengedhetetlen lenne az egyházszervezet felülvizsgálathoz és szükség szerinti revíziójához?