Miben kell ma megújulnia keresztyénségünknek és egyházunknak Ön szerint? ‒ Jelentős jubileumok éveiben az egyháznak bátorságában és igehirdetésében kell megújulnia, bátornak kell lennie, palástját és igéjét kell aktiválnia. Globális nyílt világunkban nagy kihívás előtt állunk. A mozgósítás ideje ez. Európában a terror rendszerszintű, az üldözés szinte mindennapos. Az egyház történetének talán a legnagyobb háborúját kell megvívnia. Ellenállásra van szükség, hogy a keresztyénség civilizációs értékei megmaradjanak. Ellenfelei kezükben Koránt, kardot, migránsokat, pénztámogatásokat és megtorlásokat tartanak. Hitvallókra van szükség, egyénekre és közösségekre, akik nem félnek egzisztenciájukat kockára tenni Isten ügyéért. Az egyháznak vissza kell találnia a prófétai igéhez, mint hű és bölcs sáfár, aki pontos időben adja ki híveinek a megfelelő eledelt. Szellemi őrök kellenek, akik az őrhelyeken állnak. A mennyei Jeruzsálemnek épülnie kell, hogy tovább épüljön a földi anyaszentegyház, amely ha épül, mint Karl Barth mondta, Isten országa jön el. Megújulás kell a Messiás várásában, és a bibliai értelemben vett papi szolgálat mai dimenziójának, megnövekedett fontosságának felismerésében. A várás a Bibliában a legnagyobb erények közé tartozik. Az apostoli idők egyházának ereje a Messiás várásában volt. Az Úr Jézus földi szolgálatának kezdetén kihirdette: Betelt az idő, és elközelített a mennyeknek országa, Mk 1,15. Főpapi imádságában így tanított: Jöjjön el a Te mennyei királyságod. A Név megszenteltetéséért sokmillió zsidó és keresztyén adta életét. A név megszenteltetése az Ő jövetelében teljesedik be. Az apostoli egyház az Ő közeli visszajövetelének reménységében élt. Nem jött el, de elküldte Szentlelkét és Igéjét. Ígérte, hogy eljön hamar.

A Messiás fény. A fény önmagában láthatatlan. A Messiás számunkra még láthatatlan, szüksége van egyházára, hogy jövetele előtt már látható legyen ebben a növekvő sötétség, igazságtalanság és jogtalanság világában. Fontos a mennyasszonyság tudatának elmélyítése, tartalmának aktualizálása. A fügefa zöldell, gyümölcsöt érlel, Izrael állama majd 70 évvel ezelőtt megszületett, 50 évvel ezelőtt megtörtént Jeruzsálem egyesítése. Ha elmélyülünk az Írásban, lehetetlen nem észrevenni, hogy elérkeztünk abba a megjelentett időbe, amikor a nemzetek ideje lejár, Dániel könyve és Luk. 21,24 szerint. Az örök szövetség idejébe léptünk át, Athén, Wittenberg, Genf, Róma ideje lejárt.  A keresztyénség és a zsidóság kapcsolatának jelen dimenzióit fel kell tárni, meg kell fogalmazni, és ki kell hirdetni Róma 11 szerint, hiszen Izrael állama létezik, az összegyűjtésre való próféciák beteljesedtek. Az egyháznak kell Isten királyságának és a Messiás eljövetelének konkrét valóságát fenn tartani, e nélkül nehezen lesz maradandó megújulás. Az egész Szentírás átváltozik a Messiás jövetelének fényében. A legszebb és legértékesebb még hátra van.

Az egyház zarándok. Ha nem vándorol, megáll, elszíntelenedik, unalmas is lehet.  Nem vándorol, ha nincsen célja. A távlatot meg kell megfogalmazni, elmélyíteni. A jövendő várost keressük, amelyet elődeink messziről, de már láttak. Nemzetünket, egyházunkat az Úristen Trianonnal erősen lemetszette, alkalmassá tette, hogy sok gyümölcsöt teremjen. Ez most érik be, ehhez elhívást adott. Vigasztaljátok népemet, szóljatok szívéhez, hirdessétek, hogy vége van nyomorúságának. Az elsőszülött népnek, de a népek útját is kell készíteni, egyengetni ösvényeit, elhányni a köveket, elvenni minden buktatót, zászlót emelni, hirdetni, hogy eljött üdvösséged. Énekeink pontosabbak, mint a mai egyház igehirdetése. Kapuk emelkedjetek (304. dicséret), Ó Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, 397. A legszebb és legértékesebb még előttünk van: Ímé, az Úr Isten jő.

Bizonyságtételünket Jézus feltámadása teszi érthetővé, igazolni Jézus visszajövetele fogja. A Bibliát majd Jézus királysága hitelesíti. Krisztus várásában benne van az eljövendő világ ereje, amelyre most nagyon nagy szüksége van az országnak, a nemzetnek, a Kárpát-medencének. Az emberek szemeiből digitális homály árad, hallásuk eltompult, füleikben füldugók, kezeikben okos telefonok. Adathalmazok és szociális média párbeszéd illúzióját keltik, és pótolják a személyes párbeszédet. Az ingyen kegyelem erőtlen szólammá vált, a langyosság hőfokán tartjuk. A média kontinenseket olvaszt, gyúr össze, az egyének, országok hangja megfakult, elnyomja az események zaja. A küszöbön álló új reformáció, egy megrendítő megújulás nemcsak az egyház, hanem az egész magyar társadalom ügye.

[[paginate]]

Mit kell tenni, tennem ennek érdekében? ‒ Identitásomat vállalom, felekezeti hovatartozásomért mindig hálás voltam szüleimnek. Őseim a reformáció óta kálvinisták és az egyházat szolgálták. A reformáció egy lelki-szellemi forradalom volt, amely megújította és megmentette az országot. Új forradalmat várok, várom az Úr, a Messiás érkezését, készülök az Ő eljövetelére, a Vele való találkozásra, ennek reménységében élek, mint apostoli és reformátori elődeink. Személyes kapcsolatban kell legyek Jézussal és a zsidósággal, Izraellel, a Szentírás tanítása szerint, mint Róma 11 is. Mint a mennyben, ez volt a címe egy gyönyörű svéd filmnek, amely arról szólt, hogy meg kell tanítani az embereket a saját hangjukra. Az egyháznak meg kell találnia a maga prófétai hangját és tanítania kell híveit is erre. Ez nemcsak a lelkészek, teológusok feladata. A presbiterek és az egyház minden világi tagja felelős egyháza állapotáért és megújulásért. Ez papi és apostoli odaadást és részvállalást igényel. Aki Jézusban hisz, azt maga Jézus, a főpap pappá teszi. Minden hívőnek papi szolgálatot lehet és kell végezni, közvetíteni Isten és az emberek, társadalmak és népek között. Mint Mózes képviseli Isten akaratát az emberek előtt, és képviseli az egyének és nemzetek ügyét, bajos dolgait Isten trónja előtt. Minden Jézusban hívő papi feladatott kapott, és ha engedelmes és érett hívő, akkor papi szolgálatot végez, nincs külön papi rend. Erre a szolgálatra csak megújult ember képes, akinek helyreállt a közössége az élő Istennel.  Jézus szavaival: újjászületett ember, mert él benne a Krisztus hit által, döntés által. Végzik-e református egyházunk tagjai ezt a papi szolgálatot? Kinek adják tovább Istennek friss igéjét? Hitvallásunk arról szól, hogy Jézus uralkodik. Jézus azért jött, hogy személyesen visszataláljunk Istenhez. A mennyország kapuja nyitva áll előttünk, és sokakat vezethetünk igazságra. Azt mondják, egy drámaírónak az utolsó felvonást a legnehezebb megírni, amikor a jót és rosszat kell szétválasztania. Vajon lesz-e nekünk happy end? Nagy változás van a világban, még nagyobb sötétség. De mindenekelőtt magamban kell megtalálni ezt, nem másokban. Az aljasság, a rossz legelőször bennem van, csak aztán kívül. A hiteles életnek ára van. Hálás vagyok, hogy ebben a korban élhetek, fantasztikus események történnek, és fantasztikus emberekkel találkozhatunk.

A palást és az Ige a magyar református egyház prófétai öröksége. Mi, a reformáció örökösei elmondhatjuk, hogy megmaradtunk. Volt gályarabság, üldözés, elüldözés, vagyonelkobzás, voltak mártírjaink, temetetlen halottaink, nem építhettünk templomokat, voltunk valamikor 95%, lettünk 26%, de megmaradtunk. Voltak jó idők, lett irodalmi nyelvünk, Bibliánk, lettek iskoláink, templomaink, nyomdáink, voltak professzoraink, peregrinusaink, akik állás hiányában külföldre vándoroltak. Voltak neves főuraink, fejedelmeink, politikusaink, miniszterelnökeink, prédikátoraink, gazdag városaink, művészeink, íróink, festőink, zenészeink. Gazdáink földjét, munkáját, országunkat megáldotta az Isten. Szívünk kövéredett, konzervatívak lettünk. De sok veszélyen át megmaradt a palást és az ige, megújulást várunk, örökségünket mozgósítjuk. Várta-e a magyar reformátusság az Úr jövetelét az elmúlt 500 évben? Sokszor. Ebből nyertek erőt, megújultak. Újra és újra, a török megszállás alatt, az ismétlődő zsarnokságok évtizedeiben, egészen a közelmúltig. Az Úrra vártak és erejük megújult.  Várjuk-e még az Urat most? Lesz-e a lámpásokban olaj a nagy alvás idején, amikor a visszaszámlálás már megkezdődött? 500 évvel ezelőtt az emberek szemében apokaliptikus tűz égett, a pokoltól, a haláltól, a kárhozattól való félelem tüze, és történt a nagy becsapás, pénzért vigasztaltak, pénzért árulta az üdvösség részvényeit, mint global player, az egyház, amely monopolt szerzett a megváltás terén. A reneszánsz idején a pénzhatalom betört a keresztény szellemi világba. Ez a stratégia működik ma is, a globális pénzhatalom betört mindenhova. Az egyház nyugaton még nagyobb válságban van, a pénzhatalom az isteni rendet az emberi jogok rendszerére váltja át. Az apostoli időkben és a reformáció korában az egyház ezt egyen- és ellensúlyozta. A reformáció felismeréseivel Európát tisztította. Ma ez a kifejezhetetlenül nagy pénz- és vagyonkoncentráció Nyugaton összefonódott az államrendszerekkel, és a politikailag korrekt nyílt társadalmat építi. Jog és igazság, mint soha azelőtt, csorbát szenvednek. Ezt már csak a Messiás jövetele tudja ellensúlyozni. Az Úr jön, hogy felállítsa birodalmát és trónját a földön, amelynek alapja igazság és jogosság (89. zs.), a papok és szentek királyságát. Eljövetele mondhatni időszerű, szükségszerű (102,14 zs.). Mi a magyar református egyház problémája? Hogy nem magyar, vagy inkább hogy nem jézusi? Melyik inkább a reformáció öröksége? Magyarország a reformáció keleti határa. Erdélyben Kálvin hatása kézzelfogható volt. A reformáció ősi jelenség, ha jól értem a Bibliát. Nem 500 évvel ezelőtt kezdődött, hanem már a teremtéskor. Az egész teremtés az emberre nézve történt. A nagy harc, amely a föld teremtése, újra teremtése előtt dúlt, az Ember Fia és az ember által dől el, az erre a célra teremtett földön. Az ember Isten munkatársa. Kulcsembereket kell felkutatni, azokkal foglalkozni. Ma is támadnak próféták, akik látnak, felráznak és hirdetnek. Az egész világon terjed a megújulási mozgalom. A magyar fiatalok, egyetemisták között elkezdődött az ébredés. 2017. október 31-én megtelik a Papp László Sportaréna. Erős áttöréseket fogunk látni és megéljük, hogy az ország új stadionjai megtelnek a hívő néppel, és közöttük nagy számban lesznek református gyülekezeteink tagjai, fiataljai, és akkor elmondhatjuk újra: Soli Deo Gloria.

Ravasz Ákos
presbiter, okleveles vegyészmérnök
Németország