Fazakas Sándor (szerk.): A protestáns etika kézikönyve
Kálvin Kiadó – Luther Kiadó, 2017. B/5, 460 oldal, kartonált, 3200 Ft
A reformáció az élet valamennyi területén változást...
A Biblia Múzeum (1092 Budapest, Ráday utca 28) legújabb időszakos kiállítását a Szentírás előtti tiszteletadás jegyében rendezte meg. A 2017. június 3-ig látható anyag „Most töredékes az ismeretünk” címmel azt mutatja be, hogy a Biblia milyen helyet foglalt el a 20. századi magyar képzőművészetben. A 26 magyar művész alkotásait felvonultató tárlat - festmények, grafikák és kisplasztikák - bizonyságot tesz arról, hogy a téma mennyire fontos volt abban a korban is, amelyet a történelem gyakran csak vérzivataros századnak nevez. Isten írott igéje azonban erőnek és vigasztalásnak bizonyulhat azok számára is, akik először így találkoznak az Ó- és Újszövetség embereivel, vagy magával a Könyvvel. A reformáció 500. évfordulóján pedig különösen fontos szerepet kap a Bibliáról való gondolkodásunk, amelynek nemzeti nyelvekre fordítását és a hívők kezébe adását – a könyvnyomtatásnak is köszönhetően – a reformáció indította el.
Szalay Lajos, Gulácsy Lajos, Bálint Endre, Derkovits Gyula, Tóth Menyhért, Udvardi Erzsébet, Kondor Béla, Molnár C. Pál vagy Egry József, Szőnyi István, Borsos Miklós, Karátson Gábor neve is azt mutatja, hogy a legkiválóbbakat is mélyen foglalkoztatta a Szentírás. Köszönet illeti azokat a gyűjteményeket, múzeumokat, magángyűjteményeket, amelyeknek jóvoltából, a kulturális tárca anyagi támogatásával a kiállítás megvalósulhatott. A „Most töredékes az ismeretünk” kiállítást március 9-én Bogárdi Szabó István püspök nyitotta meg. Megnyitó beszédét az alábbiakban adjuk közre.
(A Szerkesztőség)
Kálvin hitelezéssel kapcsolatos tanainak időszerűsége
Az elmúlt időszak banki visszaélései és az ebből származó, milliárdos veszteségek következtében kiemelt kihívás a hitelintézeti vállalati kultúra, illetve általában a bankári hivatás etikai megerősítése. A fenntartható fejlődés célrendszerének finanszírozási igénye szintén új típusú banki működést, gondolkodást feltételez. Kétséges azonban, hogy a bankári hivatás megújulása egyszerű technokrata megoldásokkal megvalósítható-e, így az útkeresésben felértékelődnek a humán megközelítések, köztük a vallások és azok gazdaságetikai tanítása is. Tekintettel arra, hogy a reformáció nem csak az új típusú kapitalizmus, de egyben a modern bankrendszer kialakulását is inspirálta, jelen tanulmány a hitelezéssel, bankári hivatással kapcsolatos kálvini tanítás relevanciáját elemzi a 21. századi problémák tükrében. A genfi reformátor tanaiból a hitelintézetek társadalmi funkciójának tudatosítása, a közérdeket figyelembe vevő hitelezési tevékenység, valamint a kiszolgáltatott ügyfelek védelme emelendő ki.
Nagyapám emlékére, aki szőlősgazda volt
A megrészegült felhőkön áttört a fény,
rézsút, mint nyári alkonyokon
s e roppant égi kehelyből szürcsöltük időnk,
azon a rég volt...
Albert Zsuzsa költő, a Magyar Rádió volt szerkesztője, a Confessio Szerkesztőbizottsága tagja Évtizedek múltán címmel írta meg rádiós visszaemlékezéseit. A 2016. július 16-án lezárt 166 oldalas gépirat alcíme: Volt egyszer a magyar kultúrának egy nagyszerű műhelye, a Magyar Rádió. Én is munkatársa lehettem. Hatvan év műsorkészítői és -szerkesztői munkáját sűrítette memoárjába. A munkája során személyesen vagy levélben találkozott írókról, költőkről, művészekről, szerkesztőkről írja le benyomásait, véleményét, akik közül némelyekkel kapcsolata barátsággá mélyült. Visszaemlékezését alaposan dokumentálja, jórészt publikálatlan levelekkel, versekkel. (A gépirat végén rövid életrajzát adja – abc rendben – az Emlékiratban szereplő személyeknek.)
A Confessio rendelkezésére bocsátott gépiratból a Kiss Tamásra (1912-2003), Tóth Endrére (1914-2011) és Szabó Magdára (1917-2007) vonatkozó rész szerkesztett változatát adjuk közre.
(A Szerkesztőség)
Dr. Tóth Kálmán emlékezete
Dr. Tóth Kálmán (1917-2009) születésének 100. évfordulója alkalmából rá emlékező szimpoziont rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, 2017. április 3-án. A szervezést dr. Zsengellér József dékán és dr. Karasszon István professzor vállalta magára. A tanácskozás helyszíne: a Kar Ráday utca 28 szám alatti épületének, a Professzor Úrról elnevezett helyisége, a „Tóth Kálmán terem” volt.
Dr. Balla Péter rektor meleg hangú, az egész életművet és magát az embert bemutató megnyitója után hat előadás, visszaemlékezés hangzott el a tanítványok és a Család képviselője részéről: dr. Zsengellér József, dr. Karasszon István, dr. Egeresi László Sándor, Tarr Kálmán, Hamar István és dr. Tóth Kálmán tolmácsolásában.
A tiszteletadást színesítette dr. Tóth Kálmán professzor úr lánya, Kissné Tóth Éva és három gyermeke: Kiss Domokos, Kiss Dóra és Kiss Virág közös zenei előadása. Johann Pachelbel Kánon című művét játszották (3 hegedűn és zongorán).
A szimpozionon elhangzott valamennyi előadás közzétételével tisztelgünk dr. Tóth Kálmán professzor úr emléke előtt.
(A Szeresztőség)
Dr. Tóth Kálmán emlékezete
Dr. Tóth Kálmán (1917-2009) születésének 100. évfordulója alkalmából rá emlékező szimpoziont rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, 2017. április 3-án. A szervezést dr. Zsengellér József dékán és dr. Karasszon István professzor vállalta magára. A tanácskozás helyszíne: a Kar Ráday utca 28 szám alatti épületének, a Professzor Úrról elnevezett helyisége, a „Tóth Kálmán terem” volt.
Dr. Balla Péter rektor meleg hangú, az egész életművet és magát az embert bemutató megnyitója után hat előadás, visszaemlékezés hangzott el a tanítványok és a Család képviselője részéről: dr. Zsengellér József, dr. Karasszon István, dr. Egeresi László Sándor, Tarr Kálmán, Hamar István és dr. Tóth Kálmán tolmácsolásában.
A tiszteletadást színesítette dr. Tóth Kálmán professzor úr lánya, Kissné Tóth Éva és három gyermeke: Kiss Domokos, Kiss Dóra és Kiss Virág közös zenei előadása. Johann Pachelbel Kánon című művét játszották (3 hegedűn és zongorán).
A szimpozionon elhangzott valamennyi előadás közzétételével tisztelgünk dr. Tóth Kálmán professzor úr emléke előtt.
(A Szeresztőség)