Hűség s szeretet

Istent keresed.
Hol él, nem tudod?
Pedig a szíved
legmélyén dobog,

jósága lüktet,
kísér szelleme,
sorsodban ünnep,
virágozz vele!

Tűzből nyert lelket
széppé alakít –
Percenként leld meg!
Szívedben lakik.

Ne keresd másutt!
Bár léted óta
időnként fásult
fáradt az óra,

nem kaphatsz mástól
ekkora kincset,
mint az imáktól
áldott bilincset.

Ilyen az Isten,
aki teremtett,
szíve a nincsben
híven segített.

Istent keresed?
Szíved lakója.
Hűség s szeretet
sorsod fonója.
 

Miatta szép

Ki jót tett, szeressétek!
     Miatta szép az élet,
     szívében él az ének,
     mert táplálja a lélek.

Ki jót tett, imádjátok!
     Mosolya láng a Napból,
     e boldogság-alapból
     tudjátok, mi vár rátok.

Ki jót tett, dicsérjétek!
     Szállítja majd a holnap
     a gyöngyházfényű Holdat,
     hogy oldjon sötétséget.

Ki jót tett, szeressétek,
     keresztre ne vessétek,
     ki sose nevessétek,
     imával köszöntsétek!
 

Elvárás

Szerették volna szebben,
ahogyan lelkük lebben,
szerették volna jobban,
ahogyan szívük dobban.

Szerdára jön csütörtök,
köveket dob az ördög –
Félnek bár, mégse félnek,
mély hittel éldegélnek.

Szeretnék mégis szebben,
ahogyan lelkük lebben,
hogy a folytonos holnap
köszönjön szelídebben.
 

Kíséret

Isten irgalma jár velem.
Hiszem, hogy nem hagy el sosem.
Életutamon elkísér.
Hatalma még tovább is ér.