A Trianon Múzeumnak az 1925-ben épült várpalotai Zichy-kastély ad otthont. Az 1860-ban leégett épületet akkori tulajdonosa, Ybl Miklós tervei alapján klasszicista, romantikus stílusban építtette át, 1863-ban. A kastély impozáns előcsarnokából nyílnak a kiállítóterek. A földszinti és emeleti kiállítási tereiben mintegy harminc gyűjtemény látogatható. – A Trianon Múzeum 2002 óta működik.
Hazánkban a COVID-19 koronavírus miatt bezárásra kényszerült múzeumok ez év március elejétől nem látogathatók. Ezért nem kerülhetett sor személyes megtekintésre, így a Múzeum bemutatkozó anyagából közöljük az alábbi információkat.
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát.
A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában egyaránt felöleli a trianoni diktátum pontos történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak sajátosan szép produktumait, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek „hazatérésének” boldog pillanatait, a II. világháború eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív, véres megtorlásokat. Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról.
Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is.
A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi nemzetvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. A puszta tények bemutatásával - reményei szerint - elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek.
A Trianon Múzeum 18 állandó kiállítással rendelkezik:
- Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország sorsát - A trianoni békediktátum aláírása
- Fekete arcképcsarnok. A történelmi Magyarország szétszakításának és a közép- európai egyensúlyok lerombolásának politikai felelősei
- Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920
- Az összeomlástól a restaurációig 1918-1921, valamint Prónay Pál és a nyugat-magyarországi felkelés
- Civitas fortissima - A legbátrabb város, Balassagyarmat
- A Székely Hadosztály honvédő harcai 1918-1919
- Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után
- Az összeomlástól a revízióig. A magyar irredenta mozgalom 1918-1941 között
- Az országzászló mozgalom története
- Irredenta dalok és zenekarok a két világháború közötti Magyarországon
- Irredenta falvédők a két világháború közötti Magyarországon - Magyar paraszti enteriőr az 1930-as években
- Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948
- Klebelsberg Kunó elemi népiskola
- Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor
- Turulszobrok a Kárpát-medencében
- Szeleczky Zita emlékszoba
- Eredj, ha tudsz! - Reményik Sándor emlékkiállítás
- A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor
A Trianon Múzeum jelmondata Hamvas Bélától származik: „Semmi lázadás. De semmit sem engedni”.
