Az ismert mondás, miszerint a magyar borivó nemzet, már nem nagyon állja meg a helyét egyrészt azért, mert az utóbbi években a rengeteg kézműves sörfőzde kínálatának köszönhetően a sörfogyasztás nőtt, másrészt a statisztikák szerint az európai országok borfogyasztási szokásait vizsgálva hazánkban az egy főre jutó borfogyasztás évi 30 liter körül mozog – ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet évek óta. A nagy európai szőlőtermesztő nemzetek – franciák, olaszok, spanyolok, portugálok – fejenként akár 50 litert – sőt többet is – megisznak.

A magyar állam az utóbbi években támogatásokkal, különféle szintű képzésekkel és egyéb módon is kiemelten támogatja a szőlő- és borgazdálkodást. A magyar bor nem mennyiségével, hanem minőségével és gazdag fajtaválasztékával tűnhet ki a bortermelő országok mezőnyében. Itthon 22 borvidéket tartunk számon.

A rengeteg hazai és nemzetközi borverseny között 2013-ban megjelent egy egészen különleges, felekezeti alapon szervezett rendezvény a BORUM, a református borok szemléje. A Magyarországi Református Egyház, szinte megelőzte az állami intézkedéseket, amikor 2013-ban meghirdette a Kárpát-medencei református borászok találkozóját, első ízben Sárospatakon. Kocsis Attila, azokban az években a református szeretetszolgálat debreceni irodavezetője hirdette meg először a BORUM rendezvényt, amely azóta is minden évben – 2021-ben már kilencedik alkalommal – került megrendezésre. Idén tavasszal – a járvány miatt – elmaradtak a személyes találkozások, tapasztalatcserék, borkóstolások, amelyek oly sokat jelentenek a pályázóknak. Ennek ellenére, online jelentkezéssel mégis 94 borász, borgazdaság adta be pályázó borát. Ez a magas szám is jelzi a BORUM kedveltségét a Kárpát-medencei református szőlősgazdák körében.

[[paginate]]

Zila Gábor, a Református Kulturális Közalapítvány (RKK) igazgatója – 2018 óta mint szervező –  ad tájékoztatást a BORUM-ról: igény volt arra, hogy a borászokat felekezeti alapon fogják össze. Az elsőn, a 2013-as sárospatakin már meghatározták, hogy a BORUM vándorrendezvény lesz, a határon túli régiókat is beleértve, és minden évben más borvidék ad otthont a rendezvénynek.

2017-ben a Magyarországi Református Egyház (MRE) meghirdette az MRE nagydíját. 2018-ban, amikor a Református Kulturális Közalapítvány átvette a szervezést, egyúttal megalapította az Alapítvány bora-díjat, amely díj a kistermelői réteget motiválja. Az MRE bor nyertesének  évi 400 palack bort kell prezentálni, az Alapítvány bora-díj nyertes gazdájának pedig 200 palackot. A nyertes borok exkluzivitása, hogy nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, de az egyházi rendezvényeken, fogadásokon, vagy ajándékként abban az évben a nyertes borokat kínálják. Külön címke tanúskodik a palackokon az év borászáról és boráról.

Egyenlő eséllyel indul valamennyi borvidék. A határon túli régiók református borai a magyarországiakkal együtt és egyenlő eséllyel pályáznak. A borokat szakmai zsűri bírálja el. A zsűri két állandó tagja Kovács Pál és Kerekes Sándor református borszakértők, borszakírók. Kovács Pál a Borászok barátja-díj tulajdonosa is. Mellettük két bírálót állít az RKK, kettőt pedig a helyi szervezők. Így áll föl tehát a hat fős zsűri.

Sok borász nem föltétlenül a díjért érkezik, hanem szeretné a borát megméretni, látni, hogy hol tart. A tapasztalatcserék legalább olyan fontosak itt, mint maga a verseny. Amíg a kistermelői réteget nem kezelték külön, addig ők, a kis pincészetek, a  vincellérek, egy nagyobb versenyen akár a nevezési díj jelentős összege miatt sem, vagy nagy pincészetek jelenléte miatt sem számíthattak előkelő helyezésre, vagy azonos szintűekkel való tapasztalatok cseréjére. Ez az Alapítvány bora versennyel megváltozott.

[[paginate]]

A BORUM-ot, egy bővebb körbe, egy rendezvénysorozatba a legjobb elhelyezni, hiszen három rendezvény követi egymást az év során. A BORUM szakmai fórum, időpontja mindig márciusban van és péntektől vasárnapig tart.  A péntek baráti esttel indul, borvacsorával, helyi hagyományok szerinti kínálással. Szombat délelőtt előadások vannak, az adott régió hagyományairól, borászati, néprajzi témákról és ilyenkor borszakmai kérdéseket is elővesznek. Hogyan teljesítenek a magyar borok külföldön, milyen a magyar szőlőfajták piaci helyzete, vagy a klímaváltozás hatásait elemzik. Kerekasztal-beszélgetésekre sokkal nagyobb az igény, mint a frontális előadásokra, mert így a gazdák kérdezhetnek és válaszokat kaphatnak. Szombat délután a társaság helyi pincészeteket látogat, borkóstolással, beszélgetésekkel, tapasztalatcserével. Az útvonal előre tudható, a vincellérek fölkészülnek a látogatók fogadására. A versenyre beadott borok bírálata  eközben szombat délelőtt történik, vak kóstolással, amikor a hat bíráló, három csoportban ízleli a sorszámmal ellátott borokat – a zsűrik tehát két-két főből állnak. Általában közel 100 a nevezett borok száma. A végén, a négy legjobb tételt már mind a hatan bírálják. Vasárnap a helyi református templom istentiszteletére mennek a BORUM résztvevői, ahol hálát adnak Istennek az eredményekért, de minden BORUM igeolvasással és imádsággal indul és így is fejeződik be.

Október első  hétvégéjén, a betakarítás után, a nagyközönség számára  rendeznek nyitott hétvégét, ahol az ízeké a főszerep, helyi református termelők jóvoltából. A helyszín a BORUM helyszíne. November elején pedig egy hálaadó nappal zárul a református borok és étkek szemléje templomban istentisztelettel, imádsággal.

A szőlő és a bor termesztése és fogyasztása, sőt ünneplése végigvonul az emberiség kultúrtörténetén.  Régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a kerti szőlőtermesztés először a mai Törökország, Irán és Örményország területein terjedt el, már Kr.e. 4-5 ezer évvel (Eperjesi Imre: Borászati technológia. Borászat 1. Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó 2010.).  A görög-római mitológiában istene van a szőlőnek és a bornak, a görögöknél Dionysos, a rómaiaknál Bacchus személyében. Tiszteletükre az ókorban hatalmas szentélyek épültek, és a görög mitológia a bor istenének megszületését is egészen csodálatosnak írja le. Zeusz a főisten, ember képében környékezte meg a szép Szelenét, aki várandós lett tőle. A féltékeny Héra, Zeusz felesége, dada képében kereste föl Szelenét, és rábeszélte, hogy szerelmétől annak valódi arcát kérje, hiszen nem az, akinek mutatja magát. Zeusz hiába próbálta lebeszélni Szelenét erről, mert tudta, hogy ha az asszony megpillantja őt isteni mivoltában – azonnal meghal. De a nő nem tágított, így Zeusz megmutatkozott előtte, és ez a látvány meg is ölte az asszonyt.  A monda egyik változata szerint, a méhében fejlődő gyermeket Héra kimentette, és Zeusz combjába varrta – ott várta meg születése idejét, de amikor világra jött, menten széjjeltépték őt a titánok. Héra megpróbálta összerakni a kis testet, de csak a szívét tudta megmenteni – nos, ebből a szívből eredt meg az első szőlőtő, és indult el világhódító útjára termése. A monda más változata szerint, Dionysost sikerült összerakni, és helyet is kapott az istenek között. Nagy tiszteletnek örvendett. Gyakran ábrázolták őt ókori mozaikokon, falfestményeken párducoktól, vagy tigrisektől vontatott könnyű hintón, vagy szekéren, többnyire öregembernek, vöröslő orral, bacchánsnők gyűrűjében. Imádata, hódolata a borivásban öltött testet, de a részegség nem öncélú mámort jelentett, hanem az istenséggel való misztikus egyesülést.

[[paginate]]

A szőlő és így a bor is – ha gondolatban kiterítjük a földgolyót – csak egy bizonyos sávban termeszthető, hiszen éghajlati tényezők függvénye. Ahol a legalacsonyabb évi átlaghőmérséklet nem esik 9 fok alá, és a legmagasabb nem emelkedik 21 fok fölé, ott érzi jól magát a szőlő (Eperjesi Imre). A Mediterráneum kitünő része ennek a szőlőtermő övnek, és a Kárpát-medence is ide tartozik még. Se a túl forró se a túl hideg klíma nem kedvez a szőlőérésnek, a finom cukrok csak a megfelelő éghajlaton tudnak kiteljesedni. A Biblia országai is kedveznek a szőlő érésének, sok szőlővel és borral kapcsolatos igében jelenik meg a szőlő és a bor.

A Szentírásban a szőlőtőkéről először Noé történetében – a vízözön után –  olvasunk. Noé, az Istentől megtisztított földön szőlőt telepített és bogyójából bort készített. A szőlővessző és a bor jelképe végigvonul mind az Ó-, mind az Újszövetségen. Az Ószövetség az 5 szent termés között említi a szőlőt. Gyakran magát Izraelt jelképezi. Isten adja a bort, és az felvidítja az ember szívét – írja a 104. zsoltár. A bor hozzátartozott az ünnepélyesebb étkezésekhez (1Móz 27,25), sőt, az útra induló ember úti fölszereléséhez is (Bír 19,19). Az Újszövetségben az irgalmas samaritánus a félholtra vert ember sebeire bort és olajat öntött. A bort fertőtlenítésre is használták, még a vizet is meggyógyították azzal, ha bort töltöttek bele. Jézus első csodáját a kánai menyegzőn tette, amikor a vizet borrá változtatta (Jn2,1kk). Jézus, példázataiban többször is említi a szőlőtőkét, szőlővesszőt, szőlőskertet, és az utolsó vacsorán, a bor jegyében saját vérére emlékeztetett, amely kiontatik az emberért. Így élünk az úrvacsora jegyeivel, a kenyérrel és a borral ma is. Pál apostol Timóteusnak ajánlja a mérsékelt borfogyasztást, hogy gyomra rendben legyen (1Tim5,23). A Szentírásban ugyanakkor több helyen is arról olvashatunk, hogy a mértéktelen borivást, a részegséget kerülni kell.

Hamvas Béla azt írja A Bor filozófiája című művében, hogy „aki a bort itt csupán a kommersz palackozott italokból ismeri, annak sejtelme sincs az intim helyi géniuszok hallatlan gazdagságáról, a föld tehetségének erről az ezerszínűségéről…” Hát a BORUM ezt a hallatlan gazdagságot próbálja meg előhívni, amikor a Kárpát-medence református borászait megszólítja. Ezek a versenyek magasabb szintre emelik a kulturált borfogyasztást, és mindazt, ami ezzel jár, a terítés, az ételekhez való illeszkedés, a társasági lét területén. De még ettől is fontosabb az a közösségteremtő és éltető erő, amely vallásilag fűzi egybe a borászokat. Élő és azóta is fejlődő kezdeményezés volt ez 2013-ban. A BORUM-ra jelentkezni lehet a borum.reformatus.hu internetes oldalon és a református sajtóban, rádióban megjelenő hirdetések nyomán is. 2022 márciusában a Balaton-felvidék ad otthont a református borosgazdák találkozójának.

Gimesi Zsuzsa

^{Arculatterv: Mikáczó Kamilla grafikusművész}