A Bibliát olvasó embernek nem újdonság a népszámlálás, hiszen minden Karácsonykor egy népszámlálás alkalmából utazunk gondolatban Betlehembe. Lukács evangélium 2. részének 1-7. verséig van szó a betlehemi utazásról és annak okáról, az Augustus császár által elrendelt népszámlálásról. Józsefnek, a názáreti ácsnak és szülés előtt álló, várandós feleségének, Máriának azért kell a 150 km-re lévő, Jeruzsálemhez közeli Betlehembe utaznia, mert a zsidóknak a Római Birodalomhoz tartozó három királyságban a származási helyük szerinti városban kellett összeírásra jelentkezni a népszámlálás időszakában. József, Dávid király házából származott. Ezért Betlehemben, Dávid városában kellett az összeírásra jelentkezzen a téli napforduló időszakában. Galilea önálló királyságából, Júdea királyság provinciába kellett menniük az összeírásra. A Lukács által leírtakból jól látható, hogy igencsak végiggondolt és jól szervezett lehetett a római népszámlálás. Akkor sem lehetett könnyű dolga a népszámlálóknak, ahogy ma sem. Igaz, akkor a föld népessége még csak kb. 250 millió fő volt. Napjainkban 8 milliárd. A korabeli Izraelben, a három királyságban összesen 500 ezertől a 4 millióig (Josephus Flavius becslése csak Galileára 3 millió) terjedő népesség élhetett a különböző becslések szerint. Ma 10 millióan élnek Izraelben.

A 2020/21/22-es népszámlálást az ENSZ tagországaiban, és különösen az Európai Unióban egy összehangolt protokoll alapján tartották. Igaz, némi zavar keletkezett a koronavírus járvány miatt. Eredetileg a már korábban bevett módon 2021-ben lett volna a népszámlálás az Unió minden országban. Az EU néhány országa: Németország, Írország és Magyarország 2022-re halasztotta a népszámlálást a világjárvány miatt. Az uniós népszámlálási szabályok az állandó lakóhelyhez kötik az összeírást. Ez természetesen okoz némi bizonytalanságot. Egyrészt nem terjed ki az illegálisan az adott országban tartózkodó népességre. Másrészt a fogadó országokban fogja regisztrálni az átmenetileg munkavállalási céllal legálisan elvándorló és letelepült uniós és nem uniós polgárokat. Már a 2011-es népszámlálás idején is igen jelentős volt némely keleti uniós tagállamból a nyugati tagállamokba áramló népesség létszáma, ez az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ahogy a növekvő munkaerőhiány miatt az Európai Unió határain kívülről is egyre nagyobb számban érkeznek a munkavállalók már nem csak a nyugati, de a kelet-közép-európai uniós tagállamokba is.

[[paginate]]

Ausztria

A trianoni békeszerződés egyik sajátos visszássága volt, hogy a szintén a vesztes oldalon álló Ausztriának adott, az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos közjogi állása szerint, a Magyar Királysághoz tartozó területeket. A mai Burgenland egy része ilyen. A magyarok lakta terület középpontja ma is a református Felsőőr. 1934-ben még több mint 10 ezer bennszülött magyart vettek számba Burgenlandban. 1951-ben már alig több mint 5 ezret. Ebben nem kis szerepet játszott, hogy az Anschluss nyomán bevonuló németek, a náci eszmék jegyében megszüntették a magyar egyházi iskolákat. Magyar tanítási nyelvű középiskola újbóli megnyitására egészen 1992-ig kellett várni. Azt is csak a horvátokkal közösen engedélyezte az osztrák oktatási kormányzat. A magyarok százalékos aránya Burgenlandban nem csökkent a háború óta. Sőt inkább enyhén növekedett. Sajnos, az ezzel kapcsolatos osztrák adatszolgáltatás igencsak nehézkes. A rendszerváltás után, de különösen Magyarország uniós tagságát, 2004-et követően megindult a vándorlás Ausztria irányába. Habár ez nem elsősorban Burgenland, a hagyományosan magyarok lakta területre koncentrál, de ott is megjelenik. Burgenland a rendszerváltás időszakában egy elöregedő és népességét fokozatosan vesztő tartománya volt Ausztriának. Amit az eddig publikált osztrák népszámlálási adatok alapján tudni lehet, az az, hogy ez a folyamat radikálisan megfordult az ezredforduló óta. 2011-ben, az előző népszámlálás idején, még csak 2.117 magyar állampolgárságú gyerek járt osztrák közoktatási intézménybe, a 2021 népszámláláskor már 10.646. (Bucsky, 2023) 1995/96-os tanévben a burgenlandi közoktatásban a népességaránnyal közelítő módon a gyerekek 1,9 százaléka tanult valamilyen formában magyarul. 2021/22-ben már 9,2 százalék. Ennek a jelenségnek az okai nem választhatóak el attól, hogy Európában szinte a legnagyobb munkavállalási céllal ingázó népesség itt van (Bucsky, 2023a). Az Eurostat 2019-es adatai (Eurostat, 2020) szerint akkor naponta 56 ezer magyar állampolgár járt naponta Ausztriába dolgozni. Az osztrák munkaügyi adatok szerint 2020 és 2022 között 25%-kal nőtt az ingázó magyar munkavállalók száma.

[[paginate]]

Ennél is jelentősebb számban vannak azok, akik életvitelszerűen áttelepültek Ausztriába Magyarországról. Ausztria lakosságának az egynegyede (25,4%) rendelkezik migrációs háttérrel (Statistics Austria, 2022). 2015-ben 1.812.900 fő volt a bevándorló hátterű népesség. 2021-ben 2 240 300 fő. A bevándorló háttérrel nyilvántartott népesség nagyából kétharmada volt 2015-ben és 2021-ben is az elsőgenerációs bevándorló.

Az első generációs bevándorlók közül 2022-ben 94.411 ezer volt a magyar állampolgár. Ha mindezekhez a csoportokhoz hozzáadjuk még azokat is, akik vagy a szüleik a második világháborút követően emigráltak és Ausztriában telepedtek le, akkor közel 200 ezren lehetnek azok a magyarok (egykori és jelenlegi magyar állampolgárok, második generációs[1] magyarok és a burgenlandi kisebbségi magyarok), akik a hétköznapjaikat Ausztriában töltik. Az életvitelszerűen Ausztriában tartózkodó és élő magyarok száma, akik akár a burgenlandi őslakos magyar kisebbséghez tartoznak, akár a XX. század valamelyik viharos fordulójakor emigráltak, vagy az uniós csatlakozás óta munkavállalási céllal költöztek ki, legkevesebb 150 ezren lehetnek.

A jelentős bevándorlás és az Európára jellemző általános folyamatok nyomán Ausztria vallási tájképe is átalakult (Statistik Austria, 2022). Ez különösen az utóbbi időben erősödött fel. 1951-ben az ausztriai lakosság 89% római katolikus és 6,2% evangélikus és református (Helvét) protestáns volt. Ez abszolút számokban 6.170 ezer római katolikust és 429 ezer protestánst jelent. A 2021-es népszámlálás adatai szerint 4.933 ezer római katolikus és 340 ezer protestáns él Ausztriában, ők a lakosság 55,2%-át és 3,8%-át adják. Közben az ortodox keresztyének aránya 4,8%-ra (436 ezer fő), a muzulmánoké 8,3%-ra (745 ezer fő) nőtt. 5,3%-ot sorolnak a más vallások csoportba (472 ezer fő). 22,4% (1.997 ezer fő), aki semmilyen vallási közösséghez nem tartozik. Burgenlandban él a legnagyobb arányú protestáns közösség, amelynek valószínűsíthetően egy része magyar vagy a felmenői[2] magyarok voltak. Burgenlandban a lakosság 11,4%-a volt 2021-ben protestáns, ez 33.700 főt jelent. Még Karintiában élnek nagyobb arányban (7,4 %) protestánsok. A többi tartományban 3,5% alatt van az arányuk, igaz, ez Bécsben 70 ezer főt és Közép-Ausztriában 56 ezer főt jelent. Összességében Ausztria keleti, a magyar határhoz közeli tartományaiban találjuk a protestánsok zömét. Az Ausztriai Helvét Hitvallású Evangélikus egyháznak, amelyhez a burgenlandi magyar reformátusok is tartoznak, 11.394 tagja volt 2022-ben (Evangelische Kirche A.u.H.B. in Österreich, 2022).

[[paginate]]

Szlovénia

Szlovénia a volt szocialista országok csoportjában az egyik, amelynek a lakossága az elmúlt évtizedekben növekedett. A 2021. évi népszámlálás szerint 2.108.977 fő volt a lakosság. Ez igen elismerésre méltó, hiszen 2001-ben még 2 millió alatt volt a lakosság száma, és 2011-ben is éppen csak, hogy meghaladta. A 2021-es népszámlálás óta eltelt 2 éveben dinamikusan tovább nőtt Szlovénia lakóinak száma, mert az ukrán menekültek igen jelentős számban választották átmeneti vagy végső letelepedési céllal.

A szlovéniai magyarok számáról utoljára a 2002-es cenzus után jelent meg hivatalos adat. Akkor 7.713 fő mondta, hogy magyar az anyanyelve. Közülük 6.640-en éltek a Muravidéken. Azóta ilyen jellegű statisztikai adatot a szlovéniai statisztikai adatszolgáltatás nem közölt. Hasonló a helyzet a vallási hovatartozással is. Az utolsó hivatalos adat 2002-ből áll rendelkezésre. Akkor a protestánsok összlétszáma 16.135 fő volt.

Horvátország

Horvátország (Croatian Bureau of Statistics, 2022) lakossága közel 10%-kal csökkent 2011-hez képest. A 2021-es népszámláláson 3.871.833 főt számláltak össze. 2011-ben még 4.284.889-et. A jelenlegi lakosság kevesebb, mint 1953-ban volt. A horvátországi magyarok lélekszáma 14.049-ról 10.315-re csökkent. 2001-ben még 16.595 fő vallotta magát magyarnak. Akkor még a teljes népesség 0,37%-a, 2021-ben már csak 0,27%-a volt a magyarok aránya.

A protestánsok létszáma nagyon hasonló a magyarokéval. 2011-ben 14.653 volt. Míg 2021-ben 9.956 fő. Horvátországban a vallásosság csökkenése nem olyan mértékű, mint a környező országok zömében, de ott is megfigyelhető egy jelentős átalakulás.

Szerbia

A szerbiai népszámlálás nemrég publikált adatai szerint (Statistical Office of the Republic of Serbia, 2023) Szerbia népessége 6,7 millió fő. Ez a 11 évvel korábbi népszámlálási adatokat figyelembe véve 496 ezer fős csökkenést jelent. Ez a lélekszám az adatok alaposabb megvizsgálása esetén erősen valószínűtlen, ahogy erre Badis Róbert, a szerbiai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke rámutatott (Pataky, 2023). A természetes népességfogyást (születés és halálozás egyenlege) leszámítva ez azt jelentené, hogy összesen 20-25 ezer ember költözött volna Szerbiából külföldre. Ennél az elmúlt 11 évben csak önmagában a vajdasági magyarok elvándorlása nagyobb volt. Sajnos, mind a szerbiai, mind a romániai népszámlálás esetében a népszámlálás módszertanával probléma van. Ezekben az esetekben egy olyan módszertani eljárásról van szó, ahol kiegészítik a valóságban összeirt népességet egy becsült, de elérhetetlen lakossági csoport létszámával. Ez 2022-ben Szerbiában 220 ezer fő volt. Amennyiben ezt leszámítjuk, akkor a szerbiai népszámlálás eredménye valamivel a 6,5 millió alatt van.

A hivatalosan közzétett adatok szerint 184.442 magyar nemzetiségű lakost sikerült összeírni. Tizenegy évvel ezelőtt még 253.889 volt a magyarok lélekszáma. A kisebbségek létszáma általában jelentősen csökkent. A szlovákoké 52.750-ről 41.730-ra, a ruszinoké 14.246-ról 11.483-ra. A magyarok még így is a legnagyobb nemzeti kisebbség Szerbiában. A bosnyákok a második 153.801, a cigányok 131.936 fővel harmadikként következnek a rangsorban. A többi kisebbségeknek már mind 100 ezer fő alatt van a lélekszáma. A horvátok már nem érik el a 40 ezer főt, míg a németek már szinte mutatóban vannak csak a maguk 2.573 fős létszámukkal. Igaz, van egy 27.143 fős jugoszláv, egy 136.198 fős nem válaszoló és 322.013 fős ismeretlen nemzetiségű csoport. Ez a közel félmilliós szürke zóna, egy 6,5 milliós népességen belül elég magas.

Sajnos, a vallásra vonatkozó adatokat csak 2023. június 23-án fogják nyilvánosságra hozni. 2011-ben még 71.284 volt a protestánsok lélekszáma, ami akkor a lakosság közel 1%-át jelentette. A római katolikusok akkor 356.957-en voltak, ami majdnem 5%-ot jelentett a 85%-os ortodox többség mellett.

[[paginate]]

Románia

A romániai népszámlálás első eredményeit is publikálták az év elején. Habár javult a helyzet az elmúlt évtizedekhez képest, de még továbbra is, ahogy ezt már Szerbia esetében is láthattuk, a bizánci hagyományok erősen tovább élnek a módszertani megfontolások mögött (Rostás, 2023). A romániai népszámlálás hivatalos eredménye szerint 19.053.815 fő az ország népessége. Viszont ebből 2,5 millióan nem válaszoltak többek között a nemzetiségi hovatartozás és a vallás kérdésére. A hivatalos magyarázat szerint ezek közül sokan véletlenül, az online kitöltés során, idő elött lezárta a kérdőívet. Ráadásul a korábbiakhoz hasonlóan a romániai népszámlálásnál nemhogy nem figyeltek az összeírtak életvitelszerű romániai tartózkodásának megerősítésére, de még inkább törekedtek, hogy lehetőleg a külföldön tartózkodókat is rögzítsék. Ez alapvető érdeke Romániának, mint európai uniós tagállamnak az uniós támogatások és az uniós parlamenti helyek, valamint az uniós szavazatszámok miatt. Tekintettel arra, hogy a többi uniós tagállamban, főként Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, Németországban és Magyarországon legalább 3 millió román állampolgár él életvitelszerűen, valamint Nagy-Britanniában a brexit előtti utolsó körben 1 millióan kértek tartózkodási engedélyt, jó, ha eléri a 18 millió főt, de sokkal reálisabb valahol a 17 millió körüli lélekszám.

A romániai összeírás szerint az ország lakosságából 1.002.151 fő vallotta magát magyarnak. A három „székely” megyét nézve, hivatalosan Hargita, Kovászna és Maros megyében 530.615 fő vallotta magát magyarnak az 1.010.185 fős összlakosságból. Igen ám, de 89.428 fő „idő előtt lezárta” a kérdőív kitöltését. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha a székely megyékben 550-600 ezer magyarral/székellyel számolunk. Szintén teljesen valószínűtlen, hogy az 1,7 milliósnak számolt Bukarestben összesen 2.168 magyar élne, miközben Bukarestben közel félmillióan nem nyilatkoztak a nemzetiségükről.

A maradék erdélyi megyék 5.451.595 lakója közül 462.536 mondta magát magyar nemzetiségűnek. A maradék erdélyi megyékben 652.797 nem választottak nemzetiséget. Ha itt is arányosan egészítem ki a nemzetiséget választókat, akkor legalább 700 ezer magyar nemzetiségűről kellene beszéljünk. Természetesen ezzel az a probléma, hogy nem tudjuk, hogy mennyien vannak, akik valójában nem élnek Romániában, hanem elköltöztek valahová külföldre. Ha csak a nemzetiséget és vallást nem választók problémája volna, akkor az arányosító becslés révén 1,2 és 1,3 millió magyar élhetne Romániában. Sajnos, a román népszámlálás lebonyolításának módszertani bizonytalanságai miatt ezt nagyon nehéz megmondani. A valóság valahol a mért 1 millió és a becsülhető 1,3 millió között van valahol.

A vallás tekintetében is hasonlóképpen állunk, azzal a különbséggel, hogy itt még többen vannak a nem válaszolók. A vallási kérdés esetében ez 2.658.165 fő, szemben a nemzetiségi kérdés 2.484.926 főjével. A különbség 173.239 fő. Az összes erdélyi megyében 785.216 a nem válaszolók száma. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a jellemzően magyar erdélyi felekezetek esetében sem akkora a csökkenés, mint amit a publikált adatok mutatnak. A reformátusok létszáma valahol 500 és 550 ezer között lehet a valóságban, míg az unitáriusok 50.000 fölött valamivel. Az erdélyi magyar római katolikus esetében még nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen a romániai római katolikus vallásúak 55-60 százaléka magyar nemzetiségű. Sajnos, már a 2011-es romániai népszámláláskor sem publikáltak nemzetiségi és vallási kereszttáblát. Utoljára 2002-ben volt ilyen adat. Akkor az erdélyi magyarok 41%-a vallotta magát római katolikusnak.

[[paginate]]

Ez alapján valahol 400 és 450 ezer között lehet az erdélyi magyar római katolikusok lélekszáma. Itt a nemzetiségi adatok becslése mellett még azt is figyelembe kell venni, hogy természetes fogyás és az elvándorlás mellett a Romániában az elmúlt 10 évben megjelent és erősödött szekularizáció folyamata. Ez az erdélyi magyar vallási közösségeket sem hagyta érintetlenül. Ahogy a most publikált és a korábbi számokat böngészve azt is észrevehetjük, hogy a vallási felekezetek általánosan csökkenő létszámadatai között egyedül a pünkösdisták létszáma nőtt, mégpedig látványosan. A rendszerváltás után még csak 220.824 voltak, míg a csökkenő összlakosság közepette 404.307 fő vallotta magát a pünkösdi közösség tagjának 2021-ben.

A három székelyföldi megye tekintetében is csökkenésről kell beszámolni. A három megyében 281.604 vallotta magát római katolikusnak, míg 2011-ben 322 ezren. A reformátusok 242 ezerről 207.442 csökkentek. Míg az unitáriusok 42 ezerről 35.691 a hivatalos számok szerint. Ez a három székely megye esetében azt jelenti, hogy mind a háromban a magukat magyarnak vallók 99%-a a három közül valamelyik felekezet tagjának vallotta magát. A csökkenés tehát a természetes fogyás és az elvándorlás számlájára írható.

A romániai népszámlálás hivatalos adatait nézve különösen figyelemre méltó, hogy a 1992-ben közel 20 milliónak számolt ortodox hívő lélekszáma 14 millió alá esett. Ami azt jelenti, hogy 30%-kal csökkent a hívek száma a hivatalos népszámlálási adatok szerint.

[[paginate]]

Szlovákia

Amikor ezt a cikket írom, beiktatták hivatalába Szlovákia első kisebbségi magyar miniszterelnökét (Kiss, 2023) Ódor Lajos személyében. A szakértői kormánynak még két magyar nemzetiségű minisztere van Horváth Mihály és Balik Péter révén. Talán ez a tény is jelképezheti azt, hogy a környező országok közül a felvidéki magyarok helyzete a leginkább reménykeltő. És ez még akkor is igaz, ha ők is részben csökkenő létszámban vannak, és még akkor is, ha a múlt században sok nehézséget és hátrányt kellett elszenvedjenek. Ausztria és Szlovénia után Szlovákia a harmadik legnagyobb lakosságnövekedést felmutató szomszéd ország. Egy százalékos népességnövekedést tudhat magának az elmúlt 10 évben. Lakóinak száma 5.449.270 fő (Pro Civis Polgári Társulás, 2022). Ez 52.234 fővel több mint 2011-ben. A szlovák népszámlálás módszertani sajátossága és újdonsága volt, hogy elsődleges és másodlagos nemzetiséget is lehetett megadni. Az elsődleges nemzetiség szerint 422.065-en vallották magukat magyarnak, míg a másodlagos lehetőséget még 34.089 fő választotta. Együtt 456.154 fő, ami összesen 2.313 fővel kevesebb mint 10 évvel korábban. Ez összesen 0,5 azaz félszázalékos csökkenés. Ez különösen örömteli, ha az előző évtized 62.061 fős csökkenésével vetjük össze. Arról nem is beszélve, hogy 300 ezren nem is válaszoltak a nemzetiségi kérdésre (ez 2011-ben 38 ezer fő volt). Magyar anyanyelvűnek még 6.021 fővel többen, 462.175 vallották magukat. Ebből a szempontból viszont jelentős a csökkenés, hiszen ez a szám 2011-ben 508.714 fő volt.

Vallási tekintetben Szlovákia a második legvallásosabb ország a szomszédságunkban. A lakosság 76%-a sorolta magát valamely felekezethez. 55,8% római katolikus, 4% görögkatolikus, 5,3% evangélikus és 1,6% a reformátusok részaránya. Az ortodoxok aránya 0,9% és nem elhanyagolható a más felekezetek 9% részaránya sem.

 

Magyarok a Kárpát-medencében a 2020-as évtized elején

A hivatalos statisztikákból kinyerhető a 2021/22 (Szlovénia és Ukrajna esetében a 2001/02) népszámlálási adatok alapján 11 és fél millió magyar állampolgár és magyar identitását vállaló ember él a Kárpát-medencében. A hivatalos adatok torzító hatását kiigazítva a maximálisan becsülhető létszám ennél valamivel több, 11 és háromnegyedmillió (11.750 ezer) fő. A szovjet-orosz megszállás végével, a rendszerváltás idején a Kárpát-medencében 13.302.037 magyar állampolgár és magyar nemzetiségű ember élt. A különbözet a hivatalos adatok esetében 1,8 millió, a becslés esetén 1,55 millió fő. Harminc év alatt ennyivel csökkent a magyar kötődésű emberek létszáma. 11,5-13,5%-os csökkenést jelent 30 év alatt. Ennek a fele az anyaországban bekövetkezett csökkenés, ahol 30 év alatt 9% volt a népességcsökkenés. A népességcsökkenés egyik oka a természetes fogyás. A csökkenő gyermekszámok már egyik magyar közösségben sem pótolják a halálozással távozókat. A másik ok, legalábbis a legtöbb országban, az elvándorlás. A határon túli magyar közösségeknél a nemzetiségváltás vagy más néven asszimilációs veszteség lehetősége is jelen van. A korábbi népszámlálásoknál ennek a jelentőségét egyes szerzők jelentős tényezőnek tekintették (Gyurgyík, 2003). A jelenség továbbra is jelen kell legyen, de a jelentősége inkább harmadlagos vagy negyedleges. Ahogy a népszámlálási metodológiák okozta veszteséggel is számolni kell, elsősorban Romániában és Szerbiában. Az már csak hab a tortán, hogy Szlovénia és Ausztria lényegében megszüntette az ilyen jellegű adatközlést.

[[paginate]]

A vallás tekintetében még nehezebb összegzést mondani. Ugyan rendelkezünk a környező országok egy részében országos felekezeti adatokkal, de lényegében sehol nincsenek a nemzetiségek felekezeti megoszlására vonatkozón még, vagy egyáltalán adatok. Az Ausztriai Helvét Hitvallású Evangélikus Egyház 11.394 tagjai között szépszámmal vannak magyarok, vagy olyanok, akiknek magyar felmenői voltak. Hasonló a helyzet a 2002-es szlovéniai népszámlálásban szereplő 16.135 protestánssal. Horvátország esete lényegesen könnyebb. A 9.956 protestáns a 2021-es népszámlálásban 359 fővel kevesebb, mint aki magyarnak vallotta magát. Ez azt valószínűsíti, hogy a két csoport között jelentős átfedés van. Szerbia esetében még nem állnak rendelkezésre a vallásra vonatkozó adatok, de reménység szerint hamarosan közlik őket. Erdélyben mintegy 500-550 ezer magyar reformátussal és mintegy 50 ezer unitáriussal számolhatunk. Mellettük 400-450 ezer magyar római katolikus élhet Romániában.

A 87.188 ezer szlovákiai református zöme a magyar kisebbséghez tartozik. Azt viszont már jóval nehezebb volna megmondani, hogy mennyien vannak a magyar római katolikusok és azok, akik nem tartoznak felekezethez.

Az elmúlt évtizedben a legjelentősebb átalakulását a térség országainak és társadalmainak többségében az elvándorlás okozza. Szlovénia, Szlovákia esetében egyszerre van jelen a ki- és a bevándorlás. Ausztria pedig az egyik fontos bevándorlási célországa a környező országoknak éppen úgy, mint a távoli kontinensek lakóinak. Románia, Szerbia, Horvátország többségi társadalmait is drasztikusan megkurtította a kivándorlás. Ez a folyamat a korábbi két évtizedben inkább azt jelentette a Kárpát-medencei magyar közösségnél, hogy a szomszéd országokból sokan az anyaországba költöztek. Természetesen már akkor is voltak olyanok, akik Európa távolibb szegleteiben vagy a világ más részein keresték a boldogulást. A Magyarországon lakók esetében is egészen a 2007-es válságot követő évekig nagy volt az immobilitás. A lengyelek már a nyolcvanas években, a litvánok, lettek, észtek, románok és a volt jugoszlávok már a kilencvenes években megindultak, amennyire tudtak, Nyugat felé. A Magyarországon lakók csak 2010 környékén kerekedtek fel. Azóta egyre többen keresik külföldön a megélhetést. Talán egy részük vagy utódaik egyszer hazatérnek.

Csanády Márton

[[paginate]]

IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK:

Statistics Austria, 2022. More than a quarter of the total Austrian population has a migration background. [Online] Available at: https://www.statistik.at/fileadmin/announcement/2022/07/20220725
MigrationIntegration2022EN.pdf [Hozzáférés dátuma: 14 05 2023].

Statistical Office of the Republic of Serbia, 2023. Final results of the Census of Population, Households and Dwellings, 2022. [Online] Available at: https://popis2022.stat.gov.rs/en-us/5
-vestisaopstenja/news-events20230428-konacnirezpopisa/ [Hozzáférés dátuma: 15 05 2023].

Statistik Austria, 2022. Religionszugehörigkeit 2021: drei Viertel bekennen sich zu einer Religion. [Online] Available at: https://www.statistik.at/statistiken/bevoelkerung-und
-soziales/bevoelkerung/weiterfuehrende-bevoelkerungsstatistiken/religionsbekenntnis [Hozzáférés dátuma: 14 05 2023].

National Institute of Statistics - Romania, 2023. Population and housing census, 2021 - provisional results in territorial profile. [Online] Available at: https://insse.ro/cms/en/content/population
-and-housing-census-2021-provisional-results-territorial-profile [Hozzáférés dátuma: 18 05 2023].

Negruți, S., 2014. The evolution of the religious structure in Romania since 1859 to the present day. Revista Română de Statistică, Issue 6, p. 46. Croatian Bureau of Statistics, 2022.

Konačni Rezultati. [Online] Available at: https://dzs.gov.hr/UserDocsImages/Press%20Corner/Prezentacije/Popis%202021
._konačni%20rezultati.pdf [Hozzáférés dátuma: 14 05 2023].

Gyurgyík, L., 2003. A szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenésének okai. In: G. L. e. S. László, szerk. Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989–2002. Budapest: Teleki László Alapítvány, pp. 46-61.

Evangelische Kirche A.u.H.B. in Österreich, 2022. Zahlen & Fakten Evangelische laut eigener Zählung 2022. [Online] Available at: https://evang.at/kirche/zahlen-fakten/ [Hozzáférés dátuma: 18 05 2023].

Baumgartner, G., 2003. Ausztria magyar nyelvű lakossága a 2001-es osztrák népszámlálás tükrében. In: L. &. S. L. Gyurgyík, szerk. Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989–2002. Budapest: Teleki László Alapítvány, pp. 158-169.

Bucsky, P., 2023a. Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. [Online] Available at: https://g7.hu/kozelet/20230309/europa-egyik-legnagyobb
-ingazo-kozossege-az-ausztriaba-jaro-nyugat-dunantuli-magyaroke/

Bucsky, P., 2023. Minden századik magyar gyerek már Ausztriában jár iskolába. [Online] Available at: https://g7.hu/adat/20230321/minden-szazadik-magyar-gyerek-mar-ausztriaban-jar
-iskolaba/

Eurostat, 2020. Crossing borders. [Online] Available at: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/digpub/eumove/bloc-2c.html?lang=en [Hozzáférés dátuma: 14 május 2023].

Kiss, B., 2023. Három magyar taggal állt fel a szakértői kormány Szlovákiában - Ódor Lajos máris üzent. [Online] Available at: https://infostart.hu/tudositoink/2023/05/15/harom
-magyar-taggal-allt-fel-a-szakertoi-kormany-szlovakiaban-odor-lajos-maris-uzent# [Hozzáférés dátuma: 17 május 2023].

Pataky, I., 2023. Drámai mértékű a magyar fogyatkozás a Vajdaságban is. [Online] Available at: https://maszol.ro/kulfold/Dramai-merteku-magyar-fogyatkozas-a-Vajdasagban-is
[Hozzáférés dátuma: 15 05 2023].

Pro Civis Polgári Társulás, 2022. A szlovákiai népszámlálás eredményei, Csallóközcsütörtök: Pro Civis Polgári Társulás

Rostás, S., 2023. Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/
nepszamlalas-nem-csalt-a-szamokkal-az-allam-csak-elt-a-valosaggyartas-eszkoztaraval#). [Online] Available at: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/nepszamlalas-nem-csalt-a-szamokkal
-az-allam-csak-elt-a-valosaggyartas-eszkoztaraval# [Hozzáférés dátuma: 17 05 2023].