Maga sem fog már többé zongorázni…

Mi, a rendszer ellenségei – kommunista táborvilág Magyarországon

A kommunista diktatúra káderei a korszak közel ötven éve alatt több tízezer ember életét nyomorították meg. Az internálások, kitelepítések, kínzások, verések mindennaposnak számítottak. Jogorvoslatra lehetőség nem volt. A kezdeti évek úgynevezett szabadságmegvonási formáiról a Nemzeti Emlékezet Bizottság készített rövid, de átfogó dokumentumfilmet. 

„Maga sem fog már többé zongorázni” – hangzott el a mondat a Batthyány téri rabkórházban az ’50-es évek elején, miközben Kiss Dániel amputált ujjai puffanva értek a vödör aljára. A kommunista éra egyik legkegyetlenebb munkatáborában politikai fogolyként raboskodó Dániel panaszkodásért kapott kétheti fogdát. Egyik éjjel az ávós saját szórakoztatására a gúzsba kötött embert a lobogó tűzzel égő kályhához fordította. Társai hiába kiabáltak az őrrel, Dániel összeégett kezével az amputáción kívül mást már nem lehetett tenni.

Dániel története „csak” egy a kommunista diktatúra több tízezer céltalan, éppen ezért érthetetlen és feldolgozhatatlan borzalma közül. A kezdeti „tisztogatások” során nőket, gyermekeket, férfiakat hurcoltak el mindössze azért, mert származásuk, vagy értelmiségi státuszuk miatt a rendszer ellenségeinek minősítették őket. Az összepakolásra kapott huszonnégy óra alatt ki nem mentett családi értékek, emlékek örökre elvesztek. A ’40-es, ’50-es, években fűtetlen, lakhatásra alkalmatlan birkahodályokban, istállókban törték derékba életüket. A kínzások, verések mindennaposnak számítottak. Az Alföldre teljesen méltatlanul kitelepített családok helyére pártkatonák, jó káderek költözhettek.  

[[paginate]]

A korszakot tanítják, tanultam róla én is. Olvasni valahogy mégis más, mint látni, hallani, átélni. Ezért is fontos a Nemzeti Emlékezet Bizottság Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon című filmje. Bár több, a diktatúrát feldolgozó film is készült már, a NEB alkotása mégis egy egészen speciális szempontból foglalkozik az ’50-es évekkel. A Zámbori Soma narrációjával, illetve a szépen megrajzolt infografikákkal kísért mű kevesebb, mint 15 percben mesél a kezdeti évek szabadságmegvonási formáiról. A korabeli felvételeket és fényképeket a színészekkel eljátszott jelenetek teszik húsbavágóvá. Így a rövid dokumentumfilm a hetven évvel ezelőtti honfitársaink fájdalmát igazán közel hozza a nézőhöz. Tizenöt perc nem valami hosszú idő, a film mégis kiválóan egyensúlyoz az érzelem és az értelem határmezsgyéjén. A rövid, tömör, velős, könnyen érthető áttekintéseket és összefoglalásokat a nézőt durván arcul csapó betétek követnek. A történéseket természetesen nem teljes részletességgel látjuk, de ez nem hátrány. Befogadható mennyiségű információt kapunk arról, hogyan próbálta a diktatúra kiradírozni az értelmiséget az 1945-55 közötti történelem lapjairól.

A szakértők (Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos) jó érzékkel válogatták össze azokat az adatokat, amelyekből különösebb kompromisszum nélkül rajzolódik ki a diktatúra kezdeti időszaka. A színészi játéknak köszönhetően pedig a lexikális tudáson, a dátumok, adatok, tények ismeretén túl a képek életekké, arcokká, sorsokká állnak össze. Kiemelkednek a történelem folyamából és mély fájdalommal azt mondják: az ujjaim…

A Nemzeti Emlékezet Bizottság Mi, a rendszer ellenségei – Kommunista táborvilág Magyarországon című filmje a https://neb.hu/hu/ismeretterjeszto-filmjeink oldalon nézhető meg. A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette (2020). Írta és rendezte: Borbás Barnabás, Réti László. Fényképezte: Szalai Márk. Animáció és grafikai tervezés: Köllőd Márton, Szita Barnabás. Narrátor: Zámbori Soma. Történész szakértők: Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos. Főszereplők: Bartók László, Fodor Barbara, Szilasi Balázs, Tokaji Csaba. Archív felvételek: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. Archív fotók: Bank Barbara, Fortepan, Földváryné Kiss Réka, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Hatvan), Magyar Nemzeti Múzeum, Rendőrmúzeum.

Szücs Péter

 

Hasonló anyagaink

Majdnem, de mégsem

Minden idők legdrágább magyar filmje lett az 1848-as szabadságharcról készült Most vagy soha! A költségvetés önmagában nem lenne baj – bár egyesek szerint töredék pénzből készültek sokkal jobb hazai alkotások –, a kihívásokkal küszködő...