Filmmúzeum a Duna TV-n
2022 karácsony második napjának estéjén a Duna TV igazi karácsonyi filmmel kedveskedett nézőinek, az 1961-ben készül amerikai Királyok királya c. filmet vetítette. A modern technikának köszönhetően a film kópiája olyan, mintha most készült volna. A film megtekintése után úgy állhatott fel a néző a fotelből, hogy nem volt az az érzése, hogy egy hatvanegy éves film „ráncfelvarrott” változatát látta. Pedig ez a ragyogó színekkel pompázó hangosfilm ráadásul nem előzmény nélküli. Ugyanezen a címen 1926-ban egy fekete-fehér némafilm volt az elődje, amellyel rendezője, Cecil B. DeMille (1881-1959) megteremtette a bibliai eposz műfaját.
[[paginate]]
1961-ben a Metro-Goldwin-Mayer filmvállalat Nicholas Rayt (1911-1979) bízta meg a Királyok királya rendezésével, a zenét a magyar Rózsa Miklóstól (1907-1995), a háromszoros Oscar-díjas filmzenekirálytól rendelte, aki kb. száz film zenéjét szerezte. Jézus karakterét Jefrey Hunter (1928-1969) formálta meg kitűnően, a többi szereplő közül a Júdást alakító Rip Torn (1931-2019) lehet ismerős a mai tv nézőknek, mivel a Columbo filmsorozat A főnyeremény: halál c. epizódjában ő játssza a gyilkos ékszerészt. Különben az egész szereplőgárda kitett magáért, mindenki hihetően hozta a ráosztott karaktert. A film sikerét az is bizonyítja, hogy a 7 milliós költség majdnem a dupláját eredményezte, a forgalmazás során 13,4 millió dollár volt a bevétel.
Írott mű megfilmesítésének két alapvető módja van, az egyik során az irodalmi alkotáshoz illusztrációt, amolyan képeskönyvet készít a rendező, a másik esetben szabadon bánik az alapul szolgáló művel és önállót hoz létre. Ez utóbbit szokták a filmes világban magasabbra értékelni. Úgy tekintik, hogy a rendező akkor mutatja meg alkotói talentumát, ha egy önálló mű kerül ki keze alól, amely csupán több-kevesebb ötletet vesz át, máskülönben a cselekményt és a karaktereket is szabadon kezeli. Ha bibliai történetről van szó, akkor engedtessék meg nekem, hogy teológusként és történészként annak örüljek, ha a rendező ragaszkodik a Bibliához és azt hozza filmes nyelvezeten, képileg megformálva, ami ott olvasható. Nicholas Ray dicséretesen megfelel ennek az elvárásnak, ő nem írja át, mondhatnánk, nem hamisítja meg a Bibliát, hanem hűségesen illusztrálja. Természetesen a képi megformálással elmondja az előzményeket. Megtudjuk, hogyan jutott Palesztina római uralom alá. Augustus római császár adóösszeírási rendeletével pedig már el is jutott a bibliai történethez.
Jellegzetessége a filmnek a csodák bemutatásának elkerülése, egy kivételével, egy béna fiatalember meggyógyítása kivételével csupán beszélnek róluk. A karácsonyi történetben sincsenek a mezőn nyájat őrző pásztorok, és az angyalok sem jelennek meg nekik a Megváltó születésnek hírével. A szent családnál, az istállóban kuporog néhány hosszú botos, minden bizonnyal pásztor, amikor a napkeleti bölcsek – és nem királyok – megérkeznek. Az izgalmas jeleneteket a Barabás vezette gerillák, a zélóták ismétlődő akciói, valamint a betlehemi gyermekgyilkosság, na és magának Jézusnak az elfogása és pere szolgáltatják.
[[paginate]]
A megváltás története a Megváltó alakjának és tanításának, mint a békesség fejedelmének karaktere és üzenete ellenpontozást kap az Izrael népi vallásosságának harcos, felszabadító Messiást váró hiedelmével. Ez az ellenpontozás viszont nem csupán ragyogó dramaturgiai eszköz, hanem a Biblia e témáról szóló tudósításának a lényege. Ézsaiás próféta így közli Isten üzenetét szabadítást hozó szolgájáról: „Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt” (Ézs 42,2-3). Ézsaiás próféta idézett sorainak elhangzása után a Názáreti Jézus eljöveteléig évszázadok teltek el és a zsidó népnek sokat kellett küzdenie hazájának megmaradásáért, miközben függetlenségét nem tudta tartósan megőrizni. Ezért a Messiás-várás átalakult, egy harcos Messiást vártak, aki szent szabadságharcra hívja választott népét és isteni hatalmával angyalok mennyei hadseregével megdönti a római uralmat, sőt az egész világot uralma alá hajtja és megalapítja Isten országát. A Názáreti Jézus nem ilyen Messiásnak jött, hanem a békesség fejedelmének, úgy, ahogyan Ézsaiás próféta jövendölte, s Jézus maga is hangsúlyozta, hogy az ő országa nem e világból való. A békesség fejedelme nem kellett Izráel népe többségének, ezért választotta Barabást Pilátus előtt és kiáltott Jézusra „feszítsd meg”-et.
Kr. e. 63-ban Pompeius római hadvezér foglalta el Palesztinát, nagy vérengzést rendezett Jeruzsálemben és római tartománnyá tette. Róma később Nagy Heródes (uralkodott K. e. 37-4) idumeai (edomita), tehát nem zsidó uralkodónak adta Palesztinát, aki megértette, hogy csak akkor maradhat trónon, ha engedelmes vazallusa lesz Rómának. Ugyanakkor a zsidóság vallási autonómiáját tiszteltben tartotta, maga is a zsidó vallási törvények megtartására törekedett, sőt a jeruzsálemi templom épületének reprezentatív bővítésével is erősítette népszerűségét.
Krisztus születése a betlehemi csillagkonstelláció alapján Kr. e. 7-re tehető, így Nagy (itt a Nagy jelző valójában idősebbet jelent) Heródes halála előtt kb. 3 évvel korábban történt. Nagy Heródest fia, Heródes Antipás követte a trónon, aki Jézus kereszthalála idején, immár Kr. u. 30-ban még uralkodott, de már csupán Palesztina északi részén, míg Júdea, Jeruzsálem székhellyel akkor már római provincia volt, 26-36 között Quintus Poncius Pilátus prokurátor helytartósága alatt. Pilátus azzal az utasítással érkezett Júdeába, hogy abban az állandóan lázongó tartományban kemény katonai rendszabályokkal tartsa fenn a békét, a híres Pax Romanát. A film bemutatja, hogy a Júdeába érkező Pilátust Barabás zelótáinak rajtaütése fogadja a hegyek között. Ezen úrrá lettek a római katonák, de aztán Jeruzsálemben Pilátus igyekezett megmutatni, hogy ki az úr a tartományban és nem törődött a zsidók vallási érzékenységével s meg-megújuló ellenállásával. Iskáriótes Júdás a filmben Barabás alvezéreként szerepel, aki valójában azért lett Jézus tanítványa, hogy a messiási szent fegyveres felkeléskor ott legyen a közelében és összekapcsolja a népi felkelést a mennyei seregek érkezésével kezdődő szabadságharccal.
[[paginate]]
A film megrázó jelenetsora Jézus Hegyi Beszéde, amelyben nem csupán a nyolc boldogmondás hangzik el, hanem Jézus tanításának leglényegesebb részei, köztük kitüntető helyen az, hogy ő a békesség fejedelme, akinek az országa nem e világból való. Majd bevonul Jeruzsálembe, ahová a zarándokok Messiásként kísérik, győztes uralkodónak járó pálmaágakkal fogadják, ő pedig tüntetően egy teherhordó szamáron, mint a békesség fejedelme érkezik. Barabás felkelése elbukik, nem érkeznek angyali seregek a szent háború megvívására. A zsidó vallási főtanács, amelynek csupán vallási ügyekben volt illetékessége, a csalódott Júdás szükségtelen árulását felhasználva, elfogatja Jézust. Istenkáromló hamis prófétaként ítéli halálra. Halálos ítéletet viszont csupán a prokurátor hajtathat végre, ezért politikai lázadóként küldik a tanács elől Pilátushoz, aki a jelentésekből tudja, hogy becsapják, a Názáreti Jézus nem lázadó. Szellemes megoldás a filmben, hogy a római perrendtartás szeriont Pilátus védőt rendel ki Jézus politikai perében és éppen annak, a filmben Luciusnak nevezett római tisztnek a személyében, aki Heródes parancsára a betlehemi gyermekgyilkosságot vezette, majd Jézussal többször találkozott, megismerte és becsülte. A kivégzőosztag parancsnokaként a Jézus halálát kísérő jelenségek hatására a római katonákkal ez a Lucius mondja ki: „Bizony, Isten Fia volt ez!” (Mt 27,54).
Vannak a cselekménynek a bibliai tudósításhoz tartalmilag hű, de a néző számára könnyebben érthető, adott esetben megindító megoldások. Keresztelő János két tanítványát küldte Jézushoz a börtönből, hogy megkérdeztesse, hogy ő-e a megígért Megváltó, vagy mást várjanak. Jézus gyógyítási csodáira utal, ezek között a vakok látása visszaadására, leprások megtisztulására és halottak feltámasztására és ezzel a válasszal küldi vissza Keresztelő Jánoshoz tanítványait, aki ezekből megérti, hogy ezek a Messiás hatalmát dokumentáló jelek, tehát nem kell mást várniuk. A filmben maga Jézus megy el Keresztelő Jánoshoz a börtönbe, hogy eloszlassa kétségeit és Lucius a börtönparancsnok kér engedélyt arra, hogy Jézus találkozhassék Keresztelő Jánossal.
[[paginate]]
A Szentírásból is világos, hogy Heródes Antipás nagyon szerette volna látni Jézust, mert nagyon szeretett volna csodákat, vagy legalább egy csodát látni tőle. Fájlalta a király, hogy Keresztelő János, aki börtönében volt egy ideig, nem tett csodát. Jézus pere során megadatott Heródes Antipásnak, hogy találkozzék Jézussal. Pilátus küldte át hozzá azzal, hogy Jézus galileai, tehát Heródes Antipás király alattvalója, ítélkezzék felette ő. Ez hízelgő gesztus volt Heródes Antipás számára, ugyanakkor felvillanyozta, hogy végre láthat csodát Jézustól és akkor nagylelkűen, királyhoz méltóan még kegyelmezhet is neki. A Bibliában az van, hogy Jézus szóra sem méltatta a királyt, nemhogy csodát tett volna saját mentségére, de ott a király nem is hozta szóba a csodatételt. A filmben a király egyenesen unszolja, hogy tegyen csodát és akkor számíthat nagylelkűségére. Ez jó megoldás, hiszen a néző számára így világos, hogy miről volt szó.
A rendező leegyszerűsíti a Pilátus és Heródes előtt folytatott jézusi pert azzal is, hogy nincsenek mindig ott a zsidó Nagytanács tagjai a főpap vezetésével, akik pedig az Újszövetség híradása szerint ezeken a fórumokon is ugyancsak kivették részüket Jézus elitéltetéséből. Hiszen nekik fontos volt, hogy halálos ítélet szülessék, és nehogy valamelyik fórumon felmentsék Jézust. Így, hogy a filmben nem voltak ott Jézus zsidó vádlói Pilátus előtt sem, nem volt nehéz Luciust a római perrendtartás szerint Jézus védőjének kinevezni.
A kegyetlenségeket bemutató naturalista jelenetekkel dicséretesen spórolósan bánik a rendező. Jézus megostoroztatása is inkább jelzésszerű. A keresztre feszítés borzalmát is enyhíti a film, mert nagy nehezen ugyan észre lehet venni a Jézus tenyerében lévő szeget, de valójában a több súlyponti helyen alkalmazott kötelekkel történő keresztre rögzítés mérsékli a borzalmat és elviselhetőbb a színészeknek.
A Királyok királya igazi, keresztyén értékeket közvetítő film, ami korunk hittanoktatás nélkül felnőtt generációinak képileg közvetíti a Megváltóról szóló bibliai üzenetet. Jó lenne húsvétkor is műsorra tűzni, mert akkor is aktuális.
Csohány János