Ami mindannyiunkat érint valamiképpen[1]

^{„A 20. század végén és a 21. század elején több mártír halt meg hite miatt,
mint az előző 19 évszázadban összesen” (Ch. Colson)} 

Személyes indoklás. 2010-et írtunk, amikor a nemzetközi sajtóban felfigyeltem Joucef Nadarkhani iráni protestáns lelkész hányattatásaira. Csak azért, mert Bibliát olvasott ő és családja, meg házi istentisztelteket tartott, megvádolták idegen érdekek (Izrael, USA) kiszolgálásával, államellenes és iszlámellenes felforgató tevékenységgel. 35 évesen halálra ítélték, ekkor a börtönből családjának és kis hívő, imádkozó közösségének írt levelében így fogalmazott: „Mindenben átadom magamat Isten akaratának”.[2] Győztes története világméretű imaösszefogás nyomán, nyolc év börtönnel háta mögött, szabadulással fejeződött be. A 2,3 millió twitter, email közbenjárására is, amit a Billy Graham Társaság felhívására imádkozó hívők küldtek a vallási és a bírói hatalom iráni fejének, Ajatollahnak, aki a Nemzetközi Társaság az Emberi Jogokért (IGFM) tiltakozásai és a diplomáciai nyomás hatására végül is nem írta alá a halálos ítélet végrehajtását. így Joucef Nadarkhani története élettel, imával, hálával folytatódott. Ez a személyes szabadítástörténet késztetett arra, hogy a keresztyénüldözés történetével, aktuális helyzetével behatóbban kezdtem foglalkozni és könyveimben, közel 100 írásban kutatom, publikálom a mára már közel 360 millió keresztyén testvérünket közvetlenül érintő üldözés, mártíromság eseteit. Azzal a különös históriával, ami Jézus Krisztus hűséges tanítványainak az életét folyamatosan kíséri, aminek hazánkban és a környező országok, a Kárpát-haza (Duray Miklós) keresztyénei között egészen a közelmúltig megvoltak a drámai, magyar mártírokat követelő brutális történetei. A keresztyénüldözés históriája pedig mindaddig folytatódik, amíg a történelemnek vége nem lesz, s Urunk el nem jön az Ő Országában…

[[paginate]]

Intézmények az üldözés naprakész dokumentálására

Évtizedek óta működnek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek kizárólagos feladatuknak tekintik világszerte figyelemmel kísérni, dokumentálni a keresztyénüldözés különböző formáit, eseteit, statisztikai mértékét, eszközeinek módosulásait. A legismertebbek: az OpenDoors, amit 1955-ben hoztak létre Hollandiában, ma már a világ szinte valamennyi országában vannak munkatársai, akik – saját intézményi meghatározásuk szerint – a világszerte üldözött keresztyének szolgálatában állnak. Jelentéseiket évente, januárban adják ki, üldözési világindexszel, ország jelentésekkel, trendelemzésekkel. Nem csak monitorizálnak a legmodernebb digitális eszközökkel, hanem ima- és segélyakciókat is szerveznek.[3] Ugyancsak alapos és világszerte ismert, s használatos a Gordon-Conwell Teológiai Szeminárium keretében működő Kutatóközpont a globális keresztyénség tanulmányozására nevű intézet évről-évre megjelenő világjelentése és folyamatosan frissített Világkeresztyénség Enciklopédiája.[4] Jól hasznosíthatók a különféle kutatóintézetek keresztyénüldözéssel kapcsolatos publikációi, így az 1977 óta működő, angliai és skóciai alapítású emberjogi, főként vallásszabadsággal foglalkozó szervezeté,[5] a 2007 óta tevékenykedő IIRF (A Vallásszabadságért Nemzetközi Intézet) szervezet publikációi.[6] Nem egyházi kutatóintézetek között a legalaposabb és rendszeres elemzésekkel jelentkezik a független Pew Research Center kutatóközpont, vallásszociológiai tanulmányokkal, infografikai ábrákkal.[7]

Definíció. Az OpenDoors jelentéseiben minden évben közli a keresztyénüldözés fogalmi meghatározását. Általános definíciója szerint „keresztyénüldözéssel jelöljük a keresztyéneknek hitük miatti rendszeres és módszeres, társadalmi vagy/és állami eszközökkel végrehajtott hátrányos helyzetbe hozását, illetve egzisztenciális fenyegetettségét”. Ez lehet egy adott állam valláspolitikájának része, de egy vallási kisebbség törvényi vagy etnikai diszkriminációja, hátrányos megkülönböztetése, napjainkban a digitális technikák segítségével végzett állandó vagy eseti megfigyelése.

[[paginate]]

Bibliai és egyháztörténeti tisztánlátás

Schirrmacher említett alapművében, de korábban is mások, valamint 2017-ben az USA-ban az üldözött keresztyének védelmében tartott konferencia és ima világtalálkozón[8] rámutattak arra a különös reciprocitásra, kölcsönösségre, amiről az Úr Jézus beszélt tanítványainak: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt. /…/ Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak…” (János 15,18.20). A Hegyi Beszédben pedig így fogalmazott: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek” (Máté 5,11-12). Ezért kezdettől fogva a keresztyén teológia, az egyházatyák, majd a reformátorok is ugyanazt hangsúlyozták: minden üldözés a hit próbája. Tertullianus egyházatya az üldözések álságos okainak leírásával már 196-ban rátapintott a lényegre a római császárság időszakában: „A keresztyéneket vádolják mindenért – valamilyen, tömegeket érintő katasztrófa történik vagy valamilyen szerencsétlenség, a keresztyének az okai. Ha magas a Tiber folyó vízállása, a keresztyének okozzák, ha kevés víz van a Nílusban, a keresztyének miatt van, ha földrengés, éhsínség támad valahol vagy járvány, a keresztyének az okai”. Azaz nagyon korán beindult a bűnbakképzés pszichológiája és ideológiája. Luther egészen más történelmi-politikai helyzetben visszautalt a bibliai összefüggésekre, a reciprocitásra: „Véssük a fejünkbe: mindenféle üldözés, még a belső is, amit az ördög kavar a szívben, Krisztusért történik velünk!”. Ugyancsak közös véleményen vannak a kutatók abban, hogy a keresztyénüldözésnek van pozitív, krisztusi értelme és értelmezhetősége is: az üldözés annak visszaigazolása, hogy a jó oldalon állunk, Isten oldalán, mert felismertük, ő mindenestől a mi pártunkon áll (János 3,16).

[[paginate]]

Bűnbánatra, alázatra intő jelek az európai interim/belső üldözésekben

Mielőtt történetietlenül és igazolhatatlanul belecsúsznánk téves nézetekbe, sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a „keresztyén kontinensnek” aposztrofált Európában is voltak szégyenletes esetei a keresztyénüldözésnek. Sőt a gyarmatosítások révén kontinensünk keresztyénségének Isten előtt nagy felelőssége van abban, hogy a bel-európai vallásháborúkat még exportálta is a gyarmati világba. Csak röviden néhány példa a bel-európai keresztyénüldözésekre. A nyugati, interim keresztyénüldözés. 1000 körül indul, amikor keresztyén világi uralkodók nem katolikus keresztyénekkel szembesültek, kataroszokkal vagy albigensekkel, s másokkal. Az inkvizíció a középkorban Itáliában és Franciaországban indult be a valdensek és a kataroszok ellen, ezeket felségsértéssel vádolták, máglya vagy kerékbetörés lett az elrettentés eszköze. A spanyol uralkodók a XV-XVI. században általános vallásüldözésbe fogtak, nem csak a hitújítókat, de a zsidókat és a muszlimokat is irtották. Megszületett az üldözés új formája: a protestáns mártíromság. Hugenottákat üldöztek, majd később protestáns is üldözött protestánst. Néhány eset: 1559. május 21. protestáns keresztyének máglyahalála Franciaországban. 1572. Szent Bertalan éjszakája, hugenották, Gaspard de Coligny admirális és 3000 társa meggyilkolása Párizsban és másutt. 1673. szept. 25.: protestáns lelkész és tanító halálra ítélése Pozsonyban, I. Lipót és Szelepcsényi György esztergomi érsek „protestánstalanítása” nyomán. 1674. márc. 5.: 730 protestáns lelkész és tanító elítélése, kb. 350 gályarabságra, végül 1676. febr. 11.: 300-at Michael de Ruyter holland admirális kiszabadít. Gályarabság spanyol protestánsokat is érintett. A reformáció első mártírjai közt hollandok, 1523: Johannes van Esschen, Hendrik Vos antwerpeniek, 1524: Heinrich von Zütphen holland reformátor Brémában. 1546: Pierre Leclerc meauxi protestáns lelkészt és 14 társát elevenen elégették. 1559: Georg von Ghese genfi presbitert Milánóban elégették. Ez évben Antonio Herrezuelo református ügyvéd elégetése 14 társával együtt 200 000 néző előtt elrettentésképpen a spanyol Toroban. A protestáns házi gyülekezet alapítóját Sevillában, Maria de Bohorquest 19 társával együtt megfojtják, majd elégetik. 1728: Alexandre Roussel református vándorprédikátort, a „pusztai református egyház” szolgáját Montpellierben felakasztják. Az egyházi horror, a máshitűek interim európai bűntetteinek listája még folytatható lenne. Mindezt csak azért jegyeztük ide, hogy nyilvánvaló legyen: a diabolikus erők és személyek nem alszanak, s a keresztyénüldözés, a mártírképzés napjainkig kíséri a keresztyénséget – belső és külső hatásokra világszerte. Mindez éberségre, állandó kontrollra és önkontrollra késztet. Pál apostol figyelmeztetése itt is erőteljes: „Nincs tehát mentség számodra, bárki légy is, te ember, aki másokat megítélsz. Mikor ugyanis mást megítélsz, önmagadat marasztalod el, hiszen ugyanazt teszed, te, aki ítélkezel. Márpedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan sújt azokra, akik ilyesmit tesznek. Azt hiszed talán, te ember, aki megítéled azokat, akik ilyesmit tesznek, de magad ugyanazt teszed, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól?” (Róma 2,1-3).

[[paginate]]

A keresztyénüldözés feldolgozása már korán megindult

1819-ben Jonah Spaulding bőséges és alapos áttekintést írt angolul a keresztyénüldözés történetéről „Üdvözítőnk keresztre feszítésétől napjainkig”[9] címmel. E munka megjelenése óta rengeteg adat vált ismertté és elérhetővé. Az 1993-ban megjelent Evangelisches Lexikon für Theologie und Gemeinde 2. kötetében a „Märtyrer” címszó alatt G. Ruhbach ezt írta: „A keresztyénüldözést és a mártíromságot minden évszázadban megtalálhatjuk”. A cím mottójaként idézett Chuck Colson nem járt messze az igazságtól, amikor ezt írta: „Sokkoló számvetést írtam a keresztyének mai üldözéséről és mártíromságáról”. Protestáns megnyilatkozások mellett római katolikus részről is egyre bővülő irodalma van a mártíriumnak, illetve a mártírteológiának, s a keresztyénüldözésnek. 1991-ben Franz Hengsbach kardinális, az üldözött egyház imanapjához írt gondolatai között szerepel ez a megállapítás: „Az egyház történelme egyben üldözésének a története is”.[10] A keresztyénséget már jóval a XX. századot megelőzően veszélyes külső befolyásként (elsősorban vallási tekintetben) szigorúan betiltották például Japánban 1635-1854 között, Madagaszkáron 1835-től, Szaúd-Arábiában folyamatosan.

A keresztyénüldözés mai, sokasodó okai

Th. Schirrmacher idézett alapkönyvében számos okot felsorol a keresztyénüldözés lehetséges motívumai, okai között. Csak a legfontosabbakat emeljük most ki: 1. minél többet tud a gyülekezet és a hívő ember Krisztusról, s minél elkötelezettebb Neki, minél következetesebben követi a mindennapi életben, annál biztosabban számolhat az antikrisztus ellenkezésével, kísértésével, gyűlöletével. 2. Luthert idézi ismételten, más helyről, de ugyanabban a témában: „Az Úr Jézusnak el kellett szenvednie az ördög és a világ üldözését, miért lenne ez velünk másként?”. 3. A keresztyénüldözés valódi indítéka: a Krisztus-üzenet és a keresztyén gyülekezet, s a hívő ember “mássága” a világi sztereotípiákhoz, a világiassághoz képest. 4. A világ gyűlöli Jézust, mert ő a világra rábizonyította bűnös voltát, s ezt a „világ fejedelme”, a diabolosz nem viseli el.

[[paginate]]

Az OpenDoors 2018 óta előbb nyolc, majd tíz okról tud, ír, s tudatosítja a keresztyénüldözés ezen motívumait országokra lebontva: 1. az iszlám extrémizmus: az egész világot iszlámosítani, világkalifátus felállítása; társadalmi csoport, faluközösség, egész ország nyomás alá helyezése az iszlám túlnyomó vagy kizárólagos többsége miatt. Formái: a rendszeres és módszeres iszlámosítás, ami átcsaphat fizikai erőszakba (ISIS), az Iszlám Testvériség mozgalmai, Boko Haram, El Shabaab révén. 2. Vallási motivációjú nacionalizmus: ahol valamilyen vallást akarnak rákényszeríteni másokra (pl. agresszív hinduizmus, harcos buddhizmus), fizikai erőszakot is alkalmaznak (India – fizikai erőszak, át- és megtérés-ellenes törvények). Olykor más vallások fokozódó militarizálódása, hindu nacionalizmus, melynek jelszava: India a hinduké, hindutva. 3. Törzsi/hagyományos vallások ellenállása, etnikai indítékú ellenségeskedés befolyása, gyűlölet minden idegennel, „mással” szemben. Kulturális, vallási bezárkózás; olyan közösségi nyomás, melyben az ősi szokások, értékek és normák fenntartása az elsődleges, bizonyos ősök, törzsek szellemeinek a tisztelete (Mexikó, Myanmar, ahol keresztyén szülők gyermekei nem mehetnek a falu vagy város iskolájába). 4. Felekezeti protekcionizmus, egyházi arrogancia, keresztyén fundamentalizmus: csak a „mi” felekezetünket, egyházunkat tekintjük legitimnek, igazinak – Krisztus testében csak „mi” lehetünk; a felekezeti protekcionizmusban a keresztyén lesz üldözővé, amikor a többségi vallást képviselik. „Az egyedüli igaz vagy üdvözítő hit a miénk” (így az Etióp Ortodox Egyház még saját reformmozgalmait is eltiporja). 5. Kommunista, poszt-kommunista elnyomás: a kommunizmus nemzeti kényszerideológiaként történő megjelenése, nincs alternatíva (Észak-Korea). 6. Agresszív szekularizmus, világi környezet türelmetlensége, intoleranciája: a nyilvánosságból és az emberi szívekből minden vallást kiirtani. Mindent rombolni, gúnyolni, ami vallási értékhordozó; a szekuláris türelmetlenség megnyilvánulásai: moráltalan morál, a család, a házasság hagyományos formái elleni lázadás, a szülők jogának korlátozása, kereszt vagy keresztyén szimbólumok nyilvános helyen történő használatának tilalma, egyház-regisztrációs törvény, kötelező regisztráció hívek és lelkészek számára. 7. Totalitáriánus, diktárori paranoia: mindent megtenni azért, hogy hatalmon maradjon a „vezér”, s ennek igazolására ideológia gyártása és a hatalom monopolizálása (Eritrea – börtön minden változást kívánó egyházi mozgásnak, protestánsoknak). 8. Szervezett korrupció és bűnözés: a büntethetőség felett állni, ezért rendőrség, bíróság megvesztegetése, bandák alakítása és bevetése a keresztyének megfélemlítésére, elűzésére, besározására, hamis híresztelés, „dezinformációk”, akár gyilkosság is. (Latin-Amerikában a drog- és emberkereskedelem révén, Kolumbia, Mexikó). 9. Európán belüli újabb formák: valóságos vallásháború, Charlie Hebdo merénylet, római katolikus papgyilkosságok, templomgyújtogatások (Notre Dame), ateizmus és vallási közöny; ad abszurdum: normaszegő az, aki keresztyén erkölcsöt követ. Tartós fóbiakeltés: Boulem Sansal, az algériai-francia író, a 2084 – a világ vége c. futurisztikus pszicho-horror regény szerzője egy interjúban így fogalmaz: „Az iszlám csak félelmet akar kelteni az európaiakban, s ez elég”. 10. Digitalizált keresztyénség-„kontroll” – eszközei: elektronizált megfigyelőrendszer, behatolva gyülekezeti terekbe, családi otthonokba, lehallgatás, internetkövetés, korlátozás, mindennemű elektronikus levelezési forma kontrollja (egyre nagyobb mértékben a világ legkülönbözőbb országában).[11]

[[paginate]]

Disztingváljunk, és tudatosítsuk a digitális keresztyénség-kontroll XXI. századi formáját

Az Observatory on Intolerance against Christians in Europe (OIDAC Europe)[12] jelentéseiben emlékeztet arra, hogy szükséges különbséget tenni e három fogalom között: keresztyénellenesség, keresztyéngyűlölet, keresztyénüldözés. A keresztyénellenességnek a formái: verbális és intézményi, jogi lopakodás, még nem nyílt konfliktus, melynek megjelenési formáit képezi 1. a szekuláris intolerancia (liberális vallásellenesség). 2. Az iszlámból kiinduló ellenérzések. 3. Szemléleti sarkítások: az egyházi élet maradjon a templom falai között, az oktatás, a munkahely és a politika teljes „vallástalanítása”, keresztyénietlenítése. A keresztyéngyűlölet megnyilvánulásai: gyűlöletbeszéd, akár vallási formában, pl. gyűlöletprédikátorok, ami már tettlegességre történő felbujtást is jelenthet, mint az indiai szélsőségeseknél, akik minden társadalmi baj okaként a keresztyéneket jelölik meg, fekete bárány-bűnbakképzés, médiában, közvéleményben. A harmadik forma a keresztyénüldözés, amiről a fentiekben írtunk, illetve még írunk.

A digitális keresztyénüldözés kategóriáját vezette be az OpenDoors[13] gender jelentésében, ami nemrég került nyilvánosságra. Rámutat az új technológiák pozitív és negatív alkalmazására. Pozitívnak tartja, hogy elszigetelt, földrajzilag egymástól távol élő hitcsoportok, gyülekezetek így tudnak egymással kapcsolatot tartani, digitális istentiszteletet szervezni. Azonban rögtön hozzáteszi a jelentés: mivel az internet állami kontroll alatt állhat, ez az emberi jogokkal való visszaélést is magában rejtheti.[14] Digitális módszerekkel lehetővé válik istentiszteleti alkalmak megfigyelése, mozgásfigyelés is. A digitális megfigyelés, esetleges üldözéshez információgyűjtés azonban nem csak állami eszköz lehet, hanem magáncsoportok, ellenérdekelt vallási csoportok is felhasználhatják a World Watch Kutatási Tanulmányok szerint.[15] Az állam és a magánszféra kontrollja közötti különbségek nagyon markánsak lehetnek. Előbbiek inkább az állami törvények betartását ellenőrzik, utóbbiak behatolnak a magánszféra, a család, a családon belüli kapcsolatok, a szexualitás szféráiba is.

[[paginate]]

2023. évi perzekúciós látlelet

Évek óta január elején adja ki az OpenDoors szervezet előző évi monitorizálásának, helyzetjelentésének több száz oldalas jelentését. Most is ez történt, közel 400 oldalon.[16] Az első adatokból az tűnik ki a 70 országban készített interjúk, vallomások, megfigyelések alapján, hogy a helyzet a korábbi évekhez képest nem sokat változott, de legalább durván nem súlyosbodott. Így is Földünk 50 országában kifejezetten brutális keresztyénüldözés folyik, ez közvetve vagy közvetlenül 5,2 milliárd embert érint. Olyanokat, akik elszenvedik vagy tudnak az üldözésről, mert szemük előtt zajlik, vagy a sajtóból, esetleg családi hírterjesztésből értesülnek róla. Ebben az emberiség háromnegyedét kitevő statisztikai tömegben az üldözést, életveszélyt, különféle enyhébb vagy durvább hátratételt elszenvedő keresztyének száma mintegy 744 millió. Az elmúlt évihez képest nem sok elmozdulás volt az első 10 negatív helyezés esetében. Leginkább rossz a keresztyének helyzete változatlanul Észak-Koreában. Utána következik Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Szudán. Kína a 16. helyen áll. Türkmenisztán, Kuba, Marokkó, Katar is ott van az élbolyban.[17] Keresztyén hitük miatt az elmúlt esztendőben 5 621 keresztyént öltek meg. (Ez a szám 2021-ben 5 898 volt). Közülük 5 014-en Nigériában veszítették el életüket. Az elraboltak száma itt 2510-ről (2021) 4726-ra emelkedett. Indiában is erősödött a keresztyénellenesség. 1700 körüli azok száma, akiket bírósági eljárás nélkül vetettek börtönbe. Főként a szélsőséges hinduk okozták a legtöbb szenvedést. Egyet kell értenünk Kurt Iglerrel, a keresztyén világüldözési index egyik elemzőjével, aki a nyugati kormányokhoz intézett üzenetében rámutat: „Még mindig nem veszik annyira komolyan a keresztyénüldözést világszerte, mint ahogyan az ténylegesen folyik. Hiszen ez korunk egyik legnagyobb emberjogi botránya”.[18] Döbbenetes, hogy 2023-ban minden hónapban a világon legkevesebb 350 keresztyént ölnek meg hite miatt, 234 templomot és intézményt rombolnak le, legkevesebb 812 keresztyént erőszaknak vetnek alá, akár fizikai bántalmazás, akár bebörtönzés formájában.

[[paginate]]

Mi az, amit lehet és meg is kell tenni?

A korábbiakban felsorolt nagy szervezetek (OpenDoors, CSW, CSI, IIRF), amelyek állandó világméretű monitorizálást végeznek, ilyen szempontokat emelnek ki és ajánlanak mindenki figyelmébe, aki ezzel a témával foglalkozik: 1. imádkozni az üldözöttekért és az üldözőikért, felekezeti, ökumenikus, nemzeti, nemzetközi imaláncokat szervezni az üldözöttekért, egyéni imatémává tenni helyzetüket. 2. Segíteni az üldözötteken, amiként azt a kitűnő magyar kezdeményezés, az Üldözött Keresztyének Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, s a Hungary Helps évek óta nemzetközileg is kiemelkedő módon gyakorolja Azbej Tristán államtitkár vezetésével pénzben, természetbenikben, iskolák, templomok, intézmények helyreállításának támogatásával. 3. Kapcsolatot keresni az üldözöttekkel vagy rokonaikkal, tiltakozni nemzeti, kormányzati, nemzetközi fórumokon a keresztyénellenes brutalitások és a kifinomult technológiák kontrollálatlan alkalmazása ellen. 4. Figyelemmel kísérni a magyar és a nemzetközi médiában megjelenő híradásokat, jelentéseket, nemzetközi alkalmakat. Ennek jó példája volt a madridi keresztyénüldözéssel foglalkozó nemzetközi konferencia, aminek a lehetséges teendőket világosan megfogalmazó Madridi Kiáltvány c. iratát itthon is sikerült közzé tenni több fórumon, és lapban. Így például a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa folyóiratában, a Teológiai Szemlében.[19] Nyilvánvalóan fontos eszköz lehet a tudatformálás, az érzékenyítés az iskolai nevelésben és hit-, illetve vallásoktatásban, gyülekezeti alkalmakon is. „A nem ritkán halálos intolerancia, a terrorizmus, s a vallások politikai kisajátítása szélsőségei között tanuljuk naponta és tanuljuk is meg a kritikus tolerancia szemléletét és magatartását, s az egészséges önbecsülést” – figyelmeztetett könyvében jó pár éve G. Lachmann.[20]

[[paginate]]

Fontos bécsi kezdeményezés

Áttekintésünk rövidsége ellenére a kitekintés tágassága szenvedne csorbát, ha nem tennénk említést egy igazán hiánypótló európai kezdeményezésről. Az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians in Europe (= Az Európában a keresztyénekkel szemben tapasztalható türelmetlenség és diszkrimináció megfigyelőközpontja) 2006 óta egyre intenzívebben végzi munkáját, amelynek irányai: 1. A keresztyénekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció európai eseteinek kutatása, elemzése, dokumentálása, publikálása. 2. Megbízható és objektív adatok rendelkezésre bocsátásával a közvélemény, a törvényhozók és a nemzetközi intézmények tájékoztatása a keresztyének és keresztyén intézmények ellen Európában tapasztalható ellenségeskedésről és marginalizációs törekvésekről. 3. Fórumot, lehetőséget teremteni a keresztyéneknek, hogy elmondják történeteiket és szabadon élhessék hitüket a nyilvánosságban. 4. Jogorvoslatok vállalása, végig vitele. 5. Folyamatosan nyilvánvalóvá tenni a közvélemény előtt a vallás és a hit létfontosságú szerepét az érett és békére törekvő európai társadalmakban. Mert sajnálatosan van mit söpörni kontinensünk háza tájékán is.

Az intézet állandó és mindenki számára nyílt honlapján (www.intoleranceagainstchristians.eu) folyamatosan közlik a hozzájuk beküldött keresztyénellenes jelenségek, megnyilvánulások híreit fotókkal. Legutóbbi, áprilisi bad news-jaik, rossz híreik között tallózva, bemutatunk néhányat.  Utcafal firkák keresztyének ellen - sértő és gyűlöletkeltő üzenetek. Németországban, Neubrandenburg közelében egy biciklis turista olyan falra bukkant, amelyen több gyűlöletkeltő vagy tiszteletlen üzenetet és sértést jelenítettek meg. Ezek szinte teljes egészében keresztyének ellen szóltak. A magyar nyelvben is gyakran használatos káromkodási formák jelentek meg a szövegekben. – Templombelső rombolás Franciaországban. Április elején az Angers-i Sainte-Madeleine templom rektora súlyos rongálásokat jelentett: hét szobrot lefejeztek vagy amputáltak, az oltárt megrongálták, és sok keresztet is lefeszítettek. – 20 napra felfüggesztettek Szardinián egy tanárt, mert diákjaival imádkozott. Az olasz Marisa Francescangelit, a San Vero Milis (Oristano, Szardínia) általános iskola tanárát 20 napra felfüggesztették fizetéscsökkentéssel (március 25-től április 15-ig), mert tanítványaival Karácsonyra rózsafüzért készített, és egy Ave Maria-t, meg egy Miatyánk-ot imádkozott velük. A tanfelügyelet felfüggesztő határozatát két anya tiltakozása után hozták meg. – II. János Pál pápa emlékművét megrongálták Lodzban. Szülőföldjén a lengyel pápa szobrának kezét pirosra, az arcot sárgára festették. A talapzatra a „Maxima Culpa” mondatot írták, ami nagy valószínűséggel utalás lehet arra a könyvre, amelyben azzal vádolják meg a néhai pápát, hogy behunyta a szemét a gyermekbántalmazási esetek előtt.

[[paginate]]

Zárszó helyett

Az egyéni keresztyén aktivitás tekintetében hadd említsek meg egy-két példát. Vishal Mangalwadi indiai református filozófus és lelkipásztor A közép könyve című 600 oldalas mű szerzője az európai keresztyén kultúra évezredes csúcsteljesítményeiről írt fantasztikus szellemi panorámát. 2017. június 18-19-én a Keresztyén Vezetők Kongresszusát rendezték meg Németországban, Nürnbergben. Csak azért vettem részt ezen, hogy személyesen megismerjem őt. A kongresszus fő témája ez volt: Bizalommal és bátorsággal tekintünk a jövőbe. Mangalwadi akkor és ott így fogalmazott: Előre a gyökerekhez! Tudatosítsuk, mit kell megvédenünk.[21] Hozzátette: „Barátaim, nekünk nem az iszlám a fő problémánk, hanem a gyökereink. Európa éltető gyökere a keresztyénség. Ha erről lemetszitek, nincs többé Európa!”. Évekkel ezelőtt lefordítottam Maggie Gobrannak, a kairói kopt Teréz anyának a 100-nál több Szent István ház egyiptomi létrehozójának munkálkodásáról szóló könyvet.[22] És előadást tarthattam a baptista Comenius Házban arról, hogy miként lehet türelemmel, kitartással és reménnyel élni egy egészen más kultúrában. Ez volt a cím: Keresztyénségünk interkulturális kommunikálása az iszlám világban.[23] Meggyőződésem, hogy ha imádságban érzékenyített szívvel figyelünk oda korunk legnagyobb és legveszélyesebb vallási jelenségére, a keresztyénüldözésre, akkor Isten Lelke vezetésével meg fogjuk találni azokat a nekünk rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel beszállhatunk a világméretű élet- és lélekküzdelembe, ismeretlen testvéreink félelmeinek, fájdalmainak enyhítésébe. A fentiek alapján bizonyára mindenki megtalálhatja a számára leginkább alkalmas lelki fegyverzetet. Ami pedig mindig kéznél van, sőt szívünknél van éjjel-nappal, az az imádság, ami minden segítő tett szülőszobája: prima et ultima ratio – oratio – első és végső értelmes tettünk az imádság…

„Amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róma 12,18).

Békefy Lajos