Petőfi-szimfónia
A „Petőfi 200” ünnepi év alatt arra is emlékezhetünk, hogy száz évvel ezelőtt, 1923-ban, hogyan ünnepelte az ország Petőfi Sándor születésének századik évfordulóját. Az I. világháború lezárása után, a trianoni országvesztés fölötti gyász eluralkodó érzését a Petőfi centenárium ünnepségei voltak hívatva enyhíteni. A Petőfi Társaság Hubay Jenőt kérte föl arra, hogy az alkalomhoz illő, nagyformátumú zeneművet komponáljon, amely méltó emléket állít a nagy költőnek. Hubay az 1922 tavaszán elhangzó fölkérésnek eleget is tett, és 1923. február 26-án bemutatták a zeneművet, a Petőfi-szimfóniát.
Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus (1858-1937) Berlinben és Pesten tanul, majd Liszt Ferenc ajánlásával – mindössze húsz évesen – 1878-ban Párizsba utazik, ahol hegedűjátékával hamarosan a francia zenei élet középpontjába kerül, három évvel később pedig már a brüsszeli konzervatórium első hegedűtanára. Időről időre hazalátogat, és figyelemmel kíséri a Zeneakadémia alapítását. Amikor egy pesti koncert után Trefort Ágoston kultuszminiszter meghívja az alakuló Zeneakadémia hegedű tanszékének vezetésére, otthagyja sikereinek helyszíneit, Párizst és Brüsszelt, hazatér és képességeit a magyarországi hegedűs tehetségek tanítására fordítja. Bár jelentős pozíciókat tölt be – később a Zeneakadémia igazgatója –, neve elsősorban a magyar hegedűművészettel forrott össze. A „Hubay iskola” fogalommá vált az európai zenei életben. Előadóművészként is aktív, szóló fellépései mellett a Hubay-Popper vonósnégyesről úgy tartották, hogy évtizedekig ők csiszolták a magyar zenerajongók ízlését, amikor például Brahms összes kamaraművének bemutatására vállalkoztak. Hubay zeneszerzőként is jelentős életművet hagyott az utókorra, és ennek rendkívüli darabja a Petőfi-szimfónia. Nagyra értékelte Petőfi költészetét, ezért verseinek is emléket állítva oratorikus szimfóniát alkotott, amelyben Petőfi versei is fölcsendülnek, végülis Hubay a versre komponálta a zenét.
[[paginate]]
A bemutató sokkal több volt mint egy új darab első műsorra tűzése. Afféle kulturális demonstráció is volt, hogy megmutassa, a megcsonkított országban is van akkora kulturális erő és akarat, amely összefogásra, monumentális alkotásra képes és a költőóriás méltó ünneplésére az egész országot mozgósítani tudja. A Petőfi 100 – ahogy ma neveznénk – hatalmas zenedarabjának bemutatóját a pesti Városi Színházban – mai Erkel Színház – tartották, mert ennek a színpadát lehetett átalakítani úgy, hogy a több mint 500 szereplő elférjen rajta. A háttérben pedig a teljes magyar zenei élet összefogása állt: a Filharmóniai Társaság, a Zeneakadémia zenekara, az Operaház kórusa, a Palestrina kórus, a Budai Dalárda adta a színpadra álló művészeket, és nem utolsósorban több száz fővárosi muzsikus. Az 1923-as bemutató még nemzetközi kulturális eseménnyé is emelkedett, mert a hazai politikai-, társadalmi-, kulturális élet potentátjai mellett a hazánkba akkreditált nagykövetségek vezetőit is meghívták és olyan műsorfüzetet nyomtattak magyar, angol, német, francia és olasz nyelven, amelybe a műben felhangzó Petőfi versek fordításait is betették. A művet később ritkán, de jelentős kulturális eseményeken párszor még eljátszották, például Helsinkiben 1928-ban. Ezt az előadást szintén maga Hubay vezényelte, de 1930-ban a debreceni Déri Múzeum avatásán is a Petőfi-szimfónia csendült föl. Ezután azonban hosszú évtizedekig nem tűzték műsorra.
Idén, a Petőfi 200 kulturális év szervezői elővették, leporolták, ismét színpadra állították a hatalmas zeneművet. A budapesti Kongresszusi Központ volt a bemutató helyszíne 2023. augusztus 27-én este, ahol a szereplőgárda méretét mutatja, hogy a nézőtér első hét sorának helyét is a zenekar foglalta el. A teltházas koncerten fölcsendülő „Petőfi-szimfónia Op.119 4 részben, 4 magánhangra, nagyzenekarra, vegyes-, férfi- és gyermekhangra” közel kétórás volt, a tételek között fiatal színészek szavalták az énekekben is fölhangzó verseket. A tételek a születés, a hazaszeretet, Júlia szerelme, végül a forradalom, halál, megdicsőülés témákat járták körül. A népes szereplőgárda tagjai a szólistákon és versmondókon kívül a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, továbbá a Honvéd férfikar volt. Az ünnepi koncertet Káli Gábor vezényelte. A különleges és ritkán hallható előadás méltán gyarapította a Petőfi 200 ünnepi év értékes alkalmainak számát.
Gimesi Zsuzsa