Újszövetség – Zsoltárok könyve

Károli Gáspár fordításának revideált kiadása (1908) a mai magyar helyesíráshoz igazítva. Megjelent a reformáció kezdetének 500. évfordulójára.
Kálvin Kiadó, Budapest, 2017. 440 oldal + 56 oldal színes melléklet, műbőrkötés, 2800 Ft

Minden nyelven meghatározó jelentősége van az első bibliafordításnak. Károli Gáspár és munkatársai bibliafordítása alapjaiban határozta meg a magyar nyelvet, az irodalmat és a kultúrát. Ezt a különleges hatástörténetet mutatják be ─ a teljesség igénye nélkül ─ ennek az Újszövetség és Zsoltárok kiadásnak a bevezető tanulmányai. Ezekkel az írásokkal is szeretnénk újra ráirányítani a figyelmet a Biblia el nem évülő hatására, amely mind a mai napig itt van velünk, akik magyarul gondolkodunk, beszélünk, írunk és imádkozunk.

A bevezető tanulmányok mellett e kiadás újdonsága, hogy az úgynevezett 1908-as Károli-Biblia szövegének mai helyesírás szerint átdolgozott változatát tartalmazza. 

[[paginate]]

Szűcs Ferenc (szerk.): Egyetemes és református

A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei
Kálvin Kiadó, Budapest, 2017. 244 oldal; kartonált; 2100 Ft

A kötet szerzői a négyszázötven éves Második Helvét Hitvallás aktuális, inspiráló és további gondolkodásra indító témáival foglalkoznak. A 18 tanulmány négy téma köré csoportosul. A történeti rész a kutatástörténet és a mai fordítás kérdései mellett azt mutatja meg, ahogyan a hitvallás sok szálon kapcsolódik az egyetemes keresztyén (katolikus) hitvallási örökséghez. A második rész a Szentírás fontosságának és értelmezésének kérdéseibe vezet be, hiszen a reformáció egyik legnagyobb hatásának éppen az elmúlt századok gazdag bibliatudományi eredményeit tekinthetjük. Bullinger műve a dogmatika és az etika számos olyan fejezetét érinti, amely a reformáció óta meghatározza református felekezeti identitásunkat. Ezek mellett pedig hitvallásunk olyan gyakorlati teológiai kérdésekkel is foglalkozik, mint az igehirdetés és az istentisztelet.

„A rendkívül színes és széles körű tematika éppúgy tükrözi református teológiánk, a tizennyolc szerző gondolkodási sokszínűségét, mint azt a tényt, hogy kerek évfordulóink nem a múltról szólnak, hanem mai egyházi életünkről. Talán a folytatáshoz is ösztönzést adhatnak a tanulmányok, hogy merjük olyan kérdésekben is keresni a hitvallásos konszenzust, amelyek jubiláló hitvallásunk idejében még fel sem vetődhettek. A hitvalló egyháznak és egyháztagnak ma is az egyház Ura kérdésére kell felelnie: »Ti pedig kinek mondotok engem?« (Mk 8,29)” (Szűcs Ferenc Előszavából).

A kötet szerzői: Lányi Gábor, Szűcs Ferenc, Juhász Tamás, Pásztori-Kupán István, Buzogány Dezső, Zsengellér József, Vladár Gábor, Peres Imre, Galsi Árpád, Békési Sándor, Bogárdi Szabó István, László Emőke, Visky S. Béla, Tatai István, Fazakas Sándor, Steinbach József, Kozma Zsolt, Zalatnay István.

______________________________________________________________