Hallgatsz a sírig vagy te kerülsz sírba!

Cannes-ban elnyerte a Zsűri díját, a chicagói, a sorrentói és a várnai nemzetközi filmfesztiválon is elismeréssel jutalmazták. Számos hazai filmes kitüntetést bezsebelt, még Oscar-díjra is jelölték. 2001-ben pedig a The Guardian brit napilap filmkritikusai a XX. század legjobb filmjei közé is beválasztották. Ma az egyetemes, magyar filmtörténet egyik legnagyobb alkotásaként tartjuk számon, pedig négy éven át úgy tűnt, el sem készülhet. Makk Károly idén ötven éve, 1971 januárjában bemutatott Szerelem című filmjét ajánljuk.

Ahhoz, hogy valakit a pártállami időkben bebörtönözzenek, nem kellett indoklás. Jött a fekete autó, elvitték, két-három hétig, hónapig, évig ütötték, verték, kínozták, vallatták, majd aláírattak vele egy papírt, – amit sok esetben már el sem olvasott – majd elengedték. Többnyire a kiengedés közben sem mondtak semmit, a legtöbb esetben a szabadon bocsátási papíron a letartóztatás oka is üresen maradt. A szabadulás után ráadásul még beszélni sem szabadott az átélt borzalmakról. Faludy György, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, a recski munkatábor egyik fogja életrajzi regényében így ír szabadulásának körülményeiről: „[…] figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban. Ismert jelszó volt: Hallgatsz a sírig vagy te kerülsz sírba!”

Ilyen körülmények között filmet csinálni arról, amiről beszélni sem nagyon szabadott, különös bátorságra vall. Márpedig Makk Károly Szerelem című filmjével a hatvanas évek végén erre tett kísérletet. A mű Déry Tibor Kossuth-díjas író 1956-os, a film címével megegyező, valamint 1962-es Két asszony című novelláinak összefűzésével készült. Előbbiben Déry az 1950-es évek koncepciós pereiről, a Két asszonyban pedig saját börtönélményeiről és szabadulása körülményeiről ír.

[[paginate]]

A két novella ötvözött változata 1964-ben már kész volt, az akkori hatalom azonban nem tartotta „időszerűnek” a film létrejöttét, emiatt ez utóbbit csak négy év múlva, 1971-ben mutatták be. A történet pikantériája, hogy erre is csak azután kerülhetett sor, miután az International Herald Tribune kelet-európai tudósítója pozitív kritikát közölt a filmről. Bár az alkotás még a pártszékházban volt ellenőrzésen, a tudósítónak megsúgták, hogy érdemes megnézni, Makk pedig megmutatta neki. A kritikát követően az addig parkoltatott alkotásról Aczél György, a Kádár-korszak kulturális életének irányítója és ideológusa már nagy mosollyal úgy nyilatkozott Makknak: „Ez a mi filmünk”.

A cselekmény végtelenül egyszerű, bár az is igaz, hogy az első 20-30 percben fogalmunk sincs róla, hogy miről szól a mű. Luca az anyósával beszélget egy hálószobában Jánosról, a férjről és fiúról, aki Amerikában filmet forgat. Lassan aztán kiderül, hogy János valójában börtönben van, Luca bútorait épp elárverezik, a lakásukba társbérlők költöznek, a barátai elfordulnak tőle, az állásából kirúgják, hiszen egy politikai fogoly felesége. Ő ennek ellenére, amit lehet, pénzzé tesz, hogy drága franciaszappant vehessen a mamának, majd azt hazudhassa róla, a fia küldte Amerikából. Még leveleket is ír férje nevében anyósának, hogy az idős, beteges asszony meg ne tudja, hová vitték a fiát. A Szerelem tehát két asszony és az őket összekapcsoló férfi története. Az édesanya feltétel nélküli szeretetén és a feleség asszonyi hűségén keresztül bontakozik ki az államapparátus legapróbb ellenállást is eltaposni akaró gépezetének drámája.


Jelenet a filmből
Forrás: Színház.org

[[paginate]]

A Szerelem három főszereplője: Darvas Iván és Darvas Lili, illetve Törőcsik Mari játéka lenyűgözően élethű. Látni Törőcsik karakterében a megfáradtan is küzdő, talpon maradni akaró nőt, látni Darvasban a megtört férfit, ahogy az őt már elengedni akaró börtönőr előtt nem érti a kérdést: hova megy. Hát hova menne? Darvas Lili pedig oly átéléssel játssza a kissé rövidlátó, néha németül megszólaló, a paradicsomos húsgombócra fanyalgó mamát, hogy szinte érezzük a szoba régibútor-illatát. A játékot ráadásul hihetetlen erővel egészíti ki a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tóth János operatőri munkája. Hogy csak egy példát említsünk a Szerelem 2018-ban megjelent, DVD változatának audiokommentárjából: a film számtalan villanásnyi, rövid snittel, és szinte akciófilm-szerűen gyors vágásokkal is dolgozik. Nem várnánk ezt egy hetvenes évekbeli drámától, ugye? Bár ezt a technikát nem ők találták ki, Makk Károlynak az volt vele a szándéka, hogy az időt egy kicsit többrétegűvé tegye. Szerinte ezek a rövid képek olyan információkat is közölnek a nézőkkel, amik nem egészen megfoghatók, de adnak egy másfajta érzésvilágot, és sokat elárulnak a szereplőkről is. Makk később elmondja, hogy így akarta elmesélni a történetet. Nem akart klasszikus, időről-időre visszautalásokkal operáló flashback-szerkezetet, hanem azt akarta, hogy egymásba fonódjanak az idősíkok. A rendező szerint az irodalom régóta túlhaladt már ezen, de szerinte a kép máshogyan működik, mint a szó.

Makk Károly Szerelem című filmje ötven éve készült. Üzenete ugyanakkor ma is izgalmas, a film karakterei ma is húsba vágóan élethűek. Nem mellesleg egész sokat lehet tanulni a film címét adó érzésről is. Például azt, hogy a Szerelem 50 éve azt is jelentette, hogy ha a férjemet börtönbe zárják, engem kisemmiznek, az állásomból kitesznek, akkor sem hagyom magára az anyósomat. De azt is, hogy az évek múltán hazatérő férfi nem ráveti magát asszonyára, hanem illedelmesen megkérdezi: akar-e még vele aludni. Hogy mi volt Törőcsik Mari válasza, azt nem áruljuk el, nézzék meg a filmet, kiderül belőle.

Szücs Péter

 

Hasonló anyagaink

Kojot négy lelke

„Csak, ha az utolsó fát kivágtuk, az utolsó folyót megmérgeztük, az utolsó halat is kifogtuk ébredünk rá, hogy a pénz nem ehető.”

A nemzet aranyai

Zákonyi S. Tamás: A nemzet aranyai „Sosem hittem volna, hogy 13 fürdőgatyás férfitól elsírom magam!”