Ünnepi alkalom volt a dunamelléki reformátusok életében 1983. május 20-a, új intézményt avattak. Megnyitották az egyházkerület új múzeumát Kecskeméten, az Újkollégiumban. Négy évtizedes adósságot törlesztettek ezzel, hiszen már 1943-ban megszületett egy konventi szabályrendelet a műemlékek és műtárgyak gondozásáról, melynek 8. paragrafusa kimondta: „egyházkerületenként egyházművészeti múzeum létesítendő” a féltett műtárgyak szakszerű őrzése, gondozása, valamint a „megtekintésre hozzáférhető közkinccsé” válása céljából. Ezt a konventi döntést nyilvánvalóan nagymértékben ösztönözte az 1934-es országos református kiállítás sikere és az ott szerzett tapasztalatok.

Az új múzeum székhelyét Kecskeméten jelölték ki. A többi egyházkerülettől eltérően így a Dunamellék közgyűjteményi „hármassága” földrajzilag megoszlik, hiszen Budapest ad otthont a levéltárnak és a könyvtárnak, míg a tárgyi anyagot bemutató gyűjtemény a hírös városban található. Némiképp módosult ez a kép azzal, hogy 1988-ban a fővárosban − immár a Ráday Múzeum részeként − megnyílt Biblia Múzeum is.

Az új tanulmányi raktár egyik helyisége

Az évek azonban teltek-múltak s a Ráday Múzeum eredeti helyét kinőve, az Újkollégiumból 2004-ben átköltözött az ún. Ókollégiumba, s itt rendezte meg új állandó kiállítását, itt alakította ki időszaki kiállítótermét és raktárait. Időközben bemutatott anyaga is bővült, Fuxreiter András gyűjtő letétének jóvoltából igen értékes ásványgyűjtemény gazdagította a látnivalókat. Annak ellenére, hogy a múzeumot befogadó épület ódonabb lett – az Ókollégiumot a 19. század elején Hild-Hofrichter tervezte, építette – az egyházkerületi intézménynek szembe kellett néznie a 21. század kihívásaival. Szembesülnie kellett azzal, hogy a látogató nem csak nézelődve és feliratokat olvasva akar megismerkedni a számára prezentált anyaggal, hanem akkor érdekli igazán a létrehozott kiállítás, ha azt módjában áll a saját módján és szintjén feldolgozni, azaz aktívan kíván múzeumot látogatni. Passzív befogadóból a múzeumot használó ismeretszerzővé léptek elő az intézményt felkeresők.  A Ráday Múzeum az ő céljaiknak megfelelően rendezte meg új kiállításait (állandó egyházművészeti kiállítás bizonyos elemei – 2004, Ravasz László emlékkiállítás − 2007, interaktív Kálvin kiállítás − 2009). 

Az ilyen és hasonló kiállítások sikere ösztönzőleg hatott a múzeum feladatának átgondolására, hiszen felismerhető volt, hogy a kiállítással interaktív viszonyba kerülő látogatót – éppen a megismerés módja, annak aktív és szabad megválasztása okán – egyre több minden kezdi érdekelni: a tárgyak története, egyháztörténeti vonatkozásai, stiláris jegyei, készítésének módja és technikái, restaurálási körülményei, párhuzamai etc.      

[[paginate]]

Minden múzeum feladata – a kiállítások megrendezésén túl – a tárgyak állagának óvása, restaurálása, megfelelő körülmények közötti őrzése. A múzeumi raktárak – így a Ráday Múzeumé is – általában zsúfoltak s műtárgyvédelmi feltételek biztosítása (hőmérséklet, páratartalom, tárolási mód) sem mindig ideális.

Mindezekre a gondokra, azok megoldására kínált lehetőséget a Ráday Múzeum számára egy uniós finanszírozású pályázati felhívás, melyre „A Ráday Múzeum oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című pályázatot nyújtotta be. A rendelkezésre álló csaknem 100 millió forintból mintegy 230 m2-nyi alapterülettel bővült a múzeum. A projekt részeként 71 m2-es elméleti és gyakorlati foglalkozások megtartására alkalmas termet, valamint 160 m2-es új raktárrészt alakítottak ki.

Szalagátvágás. Balról jobbra: Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Hoppál Péter államtitkár, Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgató

A fejlesztések egyik legizgalmasabb, legegyedibb s a látogatók által legkedveltebb területe a foglalkoztató tér ötvösműhelye. A múzeum ennek kialakításával egy több évszázados – noha sajnos nem kontinuus – hagyományra utal. A 17. századi kecskeméti ötvös céh, melynek tagjai kivétel nélkül Kálvin hitét vallották, kialakította, megújította az úrvacsorai liturgia edényeinek formavilágát és sajátos, puritán díszítéseivel évszázadokra meghatározta a Dunamellék klenódiumainak követendő stílusát. Most pedig a Ráday Múzeumban, az ötvösműhelyben az érdeklődők számára – akik a kiállításon megtekintették a 17. század alkotásait – be tudja mutatni ezen tárgyak kialakításának technikáját. De nem csak ezt, hanem az érdeklődők az alapfoktól a mesterképzésig 6 fős kurzusokon vehetnek részt Ötvös Nagy Ferenc ötvösművész vezetésével. A gyakorlati foglalkozások mellett elméleti képzésre, prezentációk, előadások tartására is alkalmas a foglalkoztató tér.

A múzeum raktári területének bővítése tanulmányi raktárként valósult meg, azaz nem csak új, légszellőzéssel, páratartalom ellenőrzéssel ellátott tárolók készültek a fém-, kerámiatárgyak, érmek és textilek számára, hanem az elegáns, már-már kiállítási körülmények között tárolt raktári anyag adatai elérhetők a raktárhoz rendelt IKT pontok segítségével. Az újonnan kialakított terekbe a fogyatékkal élők múzeumhasználatát segítő eszközöket (indukciós készülék, fejegér, speciális billentyűzet a számítógéphez) helyeztek el, megvalósult az új terek infokommunikációs akadálymentesítése is.

[[paginate]]

A fejlesztéssel a fentebb kifejtett gondok megoldásán túl, az a cél is megvalósulni látszik, hogy a Ráday Múzeumban őrzött rendkívül értékes és különleges gyűjtemény jobban hasznosuljon az oktatásban, a ritkán látható állományokhoz való hozzáférési lehetőség szélesebb legyen, és elérhetővé váljanak a digitalizált kulturális örökségi értékek. A Ráday Múzeum sajátos adottságainak köszönhetően erősítheti közösségi szerepét, élő, mindennapi használatra, többlettudást közvetítésére alkalmasabb gyűjteménnyé válhat. A múzeum kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy a református nevelési és oktatási intézmények diákjainak nyújtson olyan művelődési lehetőségeket, mely bővíti tudásukat az intézményüket fenntartó egyházról és egyben erősíti református identitástudatukat.

Ötvös Nagy Ferenc ötvösművész bemutatja az új műhelyt

Ennek érdekében elkészült a Ráday Múzeum programajánlója a nevelési, oktatási intézmények számára. Ezek egyeztetése a kecskeméti református intézményekkel (óvoda, általános és középiskola) megtörtént. Reményeik szerint a következő tanévtől kezdődően sokan és sokszor fogják használni a Ráday Múzeum kínálta lehetőségeket. Ezek a foglalkozások, előadások a kecskeméti református diákok számára ingyenesek lesznek. A feladat kívánalmainak megfelelően a múzeum munkatársainak száma is bővült: Mikulás Kata múzeumpedagógusként, Ötvös Nagy Ferenc pedig az ötvösműhely vezetőjeként dolgozik május 1-től az intézményben.

A megvalósítás szükségességét erősíti egyébként, hogy a látogatószám növekedését az utóbbi időben az oktatási intézmények szervezett látogatásai adják, számukra pedig létrejött egy eddig nem létező, oktatást segítő infrastruktúra. Ezen túlmenően tapasztalható, hogy szinte minden látogatói réteg igényli a szokásostól eltérő ismeretszerzési lehetőségeket, például az interaktív eszközöket, az internet használatot, az önálló munkát. A projektnek köszönhetően erősödik majd a múzeum oktatási-képzési szerepe, az új infrastrukturális háttér pedig az iskolabarát szemléletű megújulást eredményezi.

Ám a fentieken túl egyéb hozadékai is vannak a fejlesztésnek! Az új terek a Kecskeméten működő, ám az egyházkerület által fenntartott Ráday Múzeumnak helyet adó Ókollégium pincerészében kaptak helyet. E tereket az épület tulajdonosa, a Kecskeméti Református Egyházközség adta át a múzeum számára. A klasszicista stílusban - Hild József és Hofrichter József által - tervezett, országos listán szereplő műemlék pincéje az 1830-tól épült középület egyek legszebben, legigényesebb munkával kialakított szintje, amelyet a felvizesedéstől, az átázástól sikerült – remélhetőleg hosszú távon – megőrizni. Az ötvösműhely pedig nem csupán új tárgyak létrehozására alkalmas, hanem ötvös- és fémtárgyak restaurálására is.

A pályázati munka és eredménye tehát az egyházkerületi múzeum tartalmi és formai megújulásán túl egyaránt szolgálja a kecskeméti és a dunamelléki egyházközségeket is.

Fogarasi Zsuzsa