A köztudatba mélyen beivódott gondolat ma is az, hogy a második világháborút követő évtizedekben, amikor a keresztyén egyházak ellehetetlenítése folyt, nem épülhettek új templomok Magyarországon. Éppen ezért számít különlegesnek Gyukics Péter fotóművész munkássága, aki nyomába eredt azoknak a templomoknak, amelyek 1945 után épültek, hogy azokat megörökítse és kiállításokon be is mutassa az érdeklődőknek.                   

− Mi késztette erre a különleges munkára?

− Több mint 10 évig fotóztam hidakat az országban, és az egyik, új Ipoly-híd fotózása kapcsán fedeztem föl a Széchény környéki Rárósmulyad kis római katolikus templomát, amelyet  Medgyaszay István tervezett 1910-ben. Lenyűgözött, hogy milyen jól ötvözte a hagyományt és az új anyagokat, nevezetesen a vasbetont. Megismerkedtem munkásságával, megvalósult terveivel, mint például a Kelenföldi Református Egyházközség temploma, a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus épülete – mindkettő 1928-29-ből – vagy a Sárospataki Református Kollégium 1937-ben épült „Humán” Internátusa. Medgyaszay Istvánt a 20. század első felének egyik legjelentősebb építészeként tartja számon a magyar építőművészet, aki azzal, hogy a vasbetont mint  építőanyagot beemelte a kortárs építészetbe, a legmodernebb technikát a magyar népművészet keleti kapcsolódási pontjaival együtt alkalmazva, igazán harmonikus, előremutató stílust teremtett. Elkezdtem a Medgyaszay épületek módszeres fotózását, és láttam, hogy életművében mennyire jelentősek voltak templomtervei. Ez indított a téma továbbgondolására, hogy utánajárjak: épültek-e 1945 után is templomok, hiszen Medgyaszay személye, kizárólag szakmai minőségére tekintettel maradhatott meg egyáltalán az építész-tervezők névsorában, de 1945 után már semmit, így templomokat sem tervezhetett.

    

^{A halmaji református templom                                      A halmaji református templombelső}

[[paginate]]

− Milyen módszerrel végezte a gyűjtőmunkát?

− Beke László műtörténész ajánlására olvastam el Lantos Edit művészettörténész e témával foglalkozó munkáit,  aki az 1945 utáni hazai templomépítészetet alapvető dolgozatokban járja körül. Vukoszávlyev Zoránnak, a BME docensének a hazai templomépítészettel foglalkozó dolgozatait az interneten való kutatás során találtam meg. Ő, nemrégiben a huszadik századi református templomépítészet tendenciáit is földolgozta. Engem is meglepett, hogy 1945 és 1989 között több mint 250 – különböző keresztyén felekezethez tartozó – templom épült az országban. Az áttörést persze 1989 hozta, mert ezután – csupán 2001-ig − már 265 templom épült, és a templomépítési kedv azóta sem lanyhult. Mintegy 50 templomot kerestem föl és fényképeztem le, tartva magam hitvallásomhoz, a rész és az egész viszonyában megtalálni a harmóniát.

− Mit tükröznek a számok, és milyen modernitásokat fedezett föl a kortárs szakrális építményekben?

− Ami a felekezeti megoszlást illeti, az 1945 és 1989 között épült, több mint 250 templom nagy részét – és felvételeim is ezt mutatják – római katolikus vallási közösségek építették. A feldolgozott 50 templomból a következő református templomokat fotóztam le – kitekintve már a 2000-es évekre is: Tiszabercel (1950), Gyál (1992), Encs (1994), Tatabánya-Óváros (1995), Halmaj (1998), Békásmegyer (2000), Székesfehérvár Budai út (2001), Nyíregyháza-Sóstó (2001), Miskolctapolca (2015), Vác-Alsóváros (2016), Izsák-Kisizsák Ökumenikus templom (2004). Ami a modernitást, az építészet fejlődését, a stílusok változását illeti, úgy tapasztalom, hogy a templomépítészetben is megjelennek az új építészeti gondolatok, korszerű építészeti technológiák, bátran élnek fával a belső terekben, jelentős a sok természetes fény beengedése a szakrális térbe, viszont egyre kevesebb szobrot helyeznek el a római katolikus templomokban, ám kedvelt a zöld növények jelenléte – ennek a tendenciának a sok természetes fény is kedvez.

   

^{Székesfehérvári református templombelső                               Encsi református templombelső}

[[paginate]]

− Most a Párbeszéd Házában beszélgetünk, a kiállításon 6 református-, 15 római katolikus-, 6 görög katolikus-, 3 evangélikus-, 1 metodista templom és 1 evangéliumi testvérközösségi templom – összesen 32 templom művészi fotóit látjuk. Külső és belső felvételeket. Melyik a legkedvesebb, melyiknek a legkülönösebb a története?

− Mindig az a legkedvesebb, amellyel éppen dolgozom. De talán mégis kiemelek egyet, ez pedig a Tatabánya-Óvárosi (Bányász) templom. Szabó István építész tervezte, és a szakrális térbe nagyon finoman, stilizálva, mégis karakteresen megjelennek a bányából ismert tárnák – ezzel egészen egyedivé téve azt. Eszembe jut azonban egy másik helyszín, Tiszabercel, azaz református templomának története. A közelmúltig úgy tudtam, hogy ezt a templomot is – akárcsak a korszak több templomát – „mozinak” kezdték építeni és a helyi gyülekezet vezetőinek sikerült kérvénnyel a félkész épületet templommá átminősíttetni. Ezzel szemben Szilágyi Sándor lelkipásztor úr elmondta, hogy 1944-ben a visszavonuló német csapatok Tiszabercel református templomát is felrobbantották. A háború után – 1948 és 50 között – a református gyülekezet a lerombolt templom helyére fölépíthette új templomát. Tervezője – ezeknek az éveknek jelentős építésze – Zsanda János volt. Erre az építkezésre még nem vonatkozott a toronyépítés tilalma, Tiszabercelen így torony is épülhetett. A toronyépítést ugyan megtiltotta a hatalom, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy inkább eltűrte, mert eddig nem került elő adat felépített templomtorony lebontatásáról vagy az építtetők megbüntetéséről.

^{A tatabányai református templom}

− Gyukics Péter alkotói ars poétikája: láttatni az ismeretlent.

− Szeretem a részleteket, szeretem a titkokat. Fotózásaim során az vezérel, hogy a tervező mérnök szándékát akkor tudom a legjobban láttatni, ha a rejtett szépséget be tudom mutatni. Ehhez meg kell keresni, meg kell találni azt a nézőpontot, ahonnan ez látszik, s olyan időpontot kell választanom kivárva a megfelelő fényviszonyokat, amikor a fotózandó tárgy a fotogén arcát mutatja. A fény-árnyék izgalmas játéka segít láttatni a titkot, a harmóniát. Láthatóvá tenni a mindennapos használat során észrevehetetlent.

− Az Ég és föld találkozása című tárlaton, a földolgozott 50 helyszínből 32 művészi fotót mutat be, de az, hogy ez az anyag az első rész, azt jelenti, hogy lesz folytatása?

− Igen. Reménység szerint egy éven belül, további templomokról készített felvételeket fogok kiállítani, különös tekintettel az 1945 és 1970 között építettekre.

− Köszönöm a beszélgetést.

Gimesi Zsuzsa

A fotókiállítás rendezése az 1945-2016 között Magyarországon épített merészen új és kiemelkedő keresztény templomairól szakmai program megvalósítását 2017. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.