Különös aktualitásra tett szert Giovanni Boccaccio munkássága az elmúlt években. Dekameron című XIV. századi olasz novellásgyűjteményének kerettörténete az 1348-as firenzei pestisjárvány: hét nő és három férfi – posztcovidos szóhasználattal élve – önkéntes karanténba vonul vidéken, s a halálos kór tombolásának idején történetmeséléssel múlatja a lassan vánszorgó időt. A tíz szereplő szájába adott tíz-tíz novellát koruk visszásságainak kifigurázása, a mindent legyőző életigenlés és a humanizmus jellemzi.

2023-ban, egy világjárvány sokadik hulláma után felocsúdva, a szomszédban dúló háború és egy országunkat is sújtó gazdasági válság árnyékában mi is ismerjük ezt az állapotot. „A kínzó várakozást, az állandó bizonytalanságot, a senkiföldjét élet és halál között” – ahogy azt megfogalmazták a Budapest Bábszínházban idén márciusban bemutatott Dekameron 2023 alkotói. Ők úgy gondolták: itt az ideje, hogy létrehozzák a XXI. század Dekameronját, hogy ne csak várjanak, hanem meséljenek is. Ebből az indíttatásból született az előző magyar nyelvű színházi évad különleges alkotása – méghozzá meglepő helyen, hisz a bábszínházat sokan csupán gyermekeknek szóló műfajként ismerik, pedig ez koránt sincs így.

^{Reptér - a keret. Fotó: Piti Marcell}

[[paginate]]

Egy színházi előadás persze nem bír el száz történetet, így hát ezúttal kilenc kortárs magyar író – Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Tasnádi István és Závada Péter – egy-egy történetét fogja össze tizedik kollégájuk, Szikszai Rémusz (aki egyben az előadás rendezője és Gimesi Dórával közösen dramaturgja is) kortalan, mégis modern, repülőtéri életképeket megjelenítő kerettörténete. Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek XIV. századi előképükhöz hasonlóan lenyomatot adnak a korról, amelyben születtek. Csak hogy néhányat említsünk:

A Jászberényi Sándor Hölvényi Kristóffal közös ukrajnai haditudósításaiból táplálkozó novella erős nyitása az előadásnak, egyetemes üzenete van és már rögtön megcsillogtatja a bábművészet gazdagságát. Závada Péter Rómeó és Júlia-átirata rövidsége ellenére is az előadás egyik csúcspontja – mondanivaló és megvalósítás szempontjából is. Hasonlóan elmés csavar van Gimesi Dóra szövegében is, de erről nem szeretnénk többet írni, nehogy elrontsuk az élményt. A világirodalom mellett a magyar történelem is megelevenedik a színpadon: Háy János az Istenhátával a világháborúból visszatérő férfiak és feleségeik családi tragédiáit mutatja be, Fábián Péter Hiddel Bélája pedig a rendszerváltás zűrzavaros viszonyaiba enged bepillantást. Az eredeti Dekameron szerelmi-erotikus témáiról híres, s bár a 2023-as változatra ezek kevéssé jellemzőek, a közelmúltunkat szókimondó és pajzán stílusban kifigurázó Saját kis koronavírusunk 18-as karikát érdemel.

^{Fotó: Piti Marcell}

[[paginate]]

A történetek megmutatására hétféle bábszínházi formát alkalmaznak az előadásban: a klasszikus kesztyűsbábok mellett láthatunk alulról mozgatott pálcás bábokat, bunrakut (Japánból származó technika, az asztali vagy életnagyságú bábokat hátulról mozgatják), feketeszínházat (csak a báb van megvilágítva, az azt mozgató színész nem látszik a színpadon), a mozgásművészetet és a bábszínházat ötvöző maszkos játékot, árnyjátékot, óriásbábokat és tárgyjátékot (a színész hétköznapi tárgyakat használ bábként). A Dekameron 2023 színpadra állítása igazi jutalomjáték lehetett a bábtervezők számára.

Közelmúltunk s jelenünk legnagyobb válságaival szembesítő előadáson jártunk. Bár a felnőtt bábszínház egyáltalán nem bánik kesztyűs kézzel ezekkel, azért megmutatja: a legnagyobb tragédiák közepette sem szabad elveszíteni az életkedvünket. Ha úgy tetszik, modern Ezeregy éjszaka meséi – Boldizsár Ildikó mesekutató szerint ugyanis Seherezádé három éven át tartó mesemondása az első dokumentált meseterápia lehetett. Ha a Dekameron 2023 megoldást nem is tud kínálni a minket nyomasztó problémákra, de a történetmesélés sajátos eszközei (és esetünkben a színház varázsa) elviselhetőbbé teszik azokat – csakúgy, mint a XIV. századi Itália embere számára.

Feke György

(A 185 perc hosszú előadást legközelebb 2023. október 14-én és 15-én lehet megnézni a Budapest Bábszínházban.)

^{Fotó:Piti Marcell}