A budapesti Városliget, amely természeténél fogva mindig is a városban élők közösségi parkja volt, egyúttal kulturális- és szórakoztató szerepet is betöltött. A legnagyobb építkezés a Millennium idején folyt, amikor időben olyan messzire mutató építmények is készültek területén, mint például a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere, a Műcsarnok, vagy a Széchenyi fürdő, az Állatkert, a Vajdahunyad vára a tó partján, és a Műjégpályával a szomszédságában.

A mai, Liget Budapest Projekt célja nem csupán a működő épületek teljes korszerűsítése, fölújítása, hanem a pihenő park megőrzésére és bővítésére tett erőfeszítések mellett a kulturális funkció minőségi szintjének emelése. Több, korszerűtlen épületet lebontottak, és a múzeumi koncepció alapján újak építésébe fogtak. Az ún. Felvonulási téren parkoló autók százai mélygarázsba kerültek, helyükön fákkal, bokrokkal, virágokkal beültetett sétány vezet a Műcsarnoktól végig a park mentén. Új játszóterekkel, kutyafuttatóval, futópályával is gazdagodott a Városliget és a kulturális koncepciónak megfelelően a fölújított Szépművészeti Múzeumtól a Millennium Házáig tartó ívben a Műcsarnokon át folytatódik az a múzeumi projekt, amelynek következő, nemsokára megnyíló tagja az új Néprajzi Múzeum lesz. Idén január 22-én, a Magyar Kultúra Napján pedig megtörtént az a régóta és nagyon várt ünnepi alkalom, amikor a városligeti kulturális negyed legújabb gyöngyszemét – a Magyar Zene Házát – is birtokba vehette a közönség. Ha a Házra csupán azt mondjuk, hogy több mint egy koncertterem, még igazán semmit sem mondtunk el róla. Hiszen amikor még meg sem nyílt, még át sem adták, már több építészeti díjat is elnyert a világban, és ilyen jelzőkkel illették: Budapest új, ikonikus épülete, a világ egyik legfigyelemreméltóbb épülete, lenyűgöző, káprázatos, szokatlan, különleges atmoszférájú… 2019-ben Európa legjobb középületének választották, de elnyerte már a világ második legizgalmasabb helyszíne díjat, meg a legjobb nemzetközi középület díját, vagy a világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése díjat is.

^{Fotó: Ficsor Márton}

[[paginate]]

Az épület

2013-ban született meg a döntés a Magyar Zene házáról. A szakmai team működő példákat tanulmányozott, hogy mi mindenben legyen hasonló, és különböző a Ház. Megtervezésére 2014-ben nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyre közel 170 pályamű érkezett. A második fordulóba 6 pályamű jutott. 2014 decemberében kihirdették a győztest, amely a japán Sou Fujimoto Architects pályaműve lett. Az Octogon architecture and design c. építész szaklap 2010/2 számában beszélgetés jelent meg, az éppen Budapesten tartózkodó – akkor 38 éves – japán Sou Fujimoto építésszel. Fujimoto nem csak hazájában, hanem nemzetközi összehasonlításban is ún. sztár építésznek számít, aki egyrészt a bátor, szokatlan megoldások híve, másrészt az ősiséghez való visszanyúlást preferálja, egyik kérdésre így válaszolt: „A könnyű szerkezet persze nagyon fontos, de van, ami lényegesebb ennél. Nem létezik fekete-fehér, inkább a szürkének különböző árnyalatai. Nincs tisztán olyan, hogy kint és bent. És ez nagyon más, mint a leginkább csak masszív szerkezetekben gondolkodó európai építészet. Anyagok tekintetében minden belefér ebbe a kortárs ambivalenciába, a vastag betontól a vékony üvegig”. A kérdésre, hogy merre kell fejlődnie a kortárs építészetnek, így válaszol: „Nem a szó szoros értelmében gondolom, hogy vissza kell térnünk az ősihez, de ez a fontos. Csak szabadabban kezelve. Néha félre kell értenünk valamit ahhoz, hogy elindulhassunk egy egészen másik irányba”.

2018-ban azután megkezdődött a Ház építése, 2022. január 22-én pedig – a Magyar Kultúra Napján – a közönség ünnepélyesen birtokba vehette a Magyar Zene Házát, amely a Műjégpálya közelében, a régóta használaton kívüli és teljesen lepusztult BNV épületegyüttes helyén áll.

Az épület szépen belesimul a zöldbe, nem emelkedik a környező fák lombkoronája fölé. A speciális üvegfalak könnyedség, súlytalanság érzetét keltik. A tervező, az építészet és a természet kapcsolatát tökéletesen megvalósította a vertikálisan hármas osztású házon. A föld alatti szint, több mint kétezer négyzetméteren, állandó- és időszaki kiállítások helyszíne. A földszinten két terem szolgál az élő zenés koncertek számára, és értelemszerűen ezen a szinten van a kerthelyiség, azaz, a szabadtéri színpad. Az emeleten tanuláshoz szükséges multimédiás könyvtárt, klubhelyiséget, zenepedagógiai termeket alakítottak ki.

A korszerűséghez a megújuló energiaforrás is hozzátartozik. 120, egy méter mélyen elhelyezett talajszonda szolgáltatja a geotermikus energiát, a távhűtést a közeli Műjégpálya energiakapacitásából nyeri a Ház.

[[paginate]]

A küldetés

Batta András zenetörténész, ny. egyetemi tanár, a Ház ügyvezető igazgatója így foglalta össze a Ház küldetését: „A Magyar Zene Házának célja, hogy legyen a magyar zene otthona, de épüljön be az európai kulturális vérkeringésbe is. Hármas funkciót tölt be: otthont ad koncerteknek, táncházaknak és a közösségi zenélésnek. Hangsúlyos tevékenység lesz benne az oktatás és a zenepedagógia, miközben interaktív állandó- és időszaki kiállítások, hangdóm és kreatív hangtér is várja majd a látogatókat. Az európai- ezen belül a magyar zenetörténetről is szól az állandó kiállítás”. Tegyük hozzá, hogy az állandó kiállítás már megnyílt. Végigvezet az európai és a magyar zene történetén, mérvadó állomásoknál hosszabban is időzve.

Világhírű, az egyetemes zenekultúrát alakító és meghatározó zeneszerzőink – mint például Liszt, Erkel, Dohnányi, Bartók, Kodály és más nagy elődök életműve, értékes zenei hagyatéka már rég megkövetelte azt, hogy a magyar zenekincs tapinthatóan is otthonra leljen. Ez is megtörténik a Magyar Zene Házában. Otthonra lelnek ugyanitt a világzene, a jazz, a népzene, a néptánc magas minőségű művelői is. Nem csupán a Városliget lett gazdagabb egy új, ikonikus épülettel, nem csak a „vájtfülű és -szemű” látogatók kaptak egy még újabb helyszínt és jó programokat, hanem a Magyar Zene Háza fölkerült a kultúra nemzetközi térképére is. Mindenki gazdagodott egy különleges értékkel.

Gimesi Zsuzsa

^{Forrás:Recorder}