Elment közülünk Ladányi Sándor református lelkipásztor, teológiai tanár, aki több mint három évtizeden át tanította az egyháztörténetet a leendő református lelkipásztoroknak Budapesten, 2014. július 12-én hitben elhordozott hosszú, türelmes szenvedés után megtért Teremtő Istenéhez. Augusztus 7-én helyezték hamvait örök nyugalomra a Budapest Fasori Református templomban, ahol az istentiszteleti szolgálatot Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke végezte, s a volt teológus évfolyamtársak nevében Herczeg Pál nyugalmazott teológiai professzor búcsúzott tőle.

[[ paginate ]]

Tanulmányai, szolgálatai

Ladányi professzor úr Kisújszálláson 1937. február 1-jén született. A Budapesti Közgazdasági Technikumot jeles eredménnyel elvégezte, majd 1955-1957 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnöki karának hallgatója lett, amelyet a Budapesti Teológiai Akadémiára való jelentkezése miatt hagyott ott. 1962-ben fejezte be teológia tanulmányait és 1963-ban szerzett lelkészi oklevelet. 1962-1964 között Fóton, Bián és Bicskén szolgált segédlelkészként. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában dolgozott 1964-től 1979-ig, melynek igazgatói tisztét is betöltötte. Ebben az időben végezte el az ELTE-n 1966-1969 között a történelem szakot és kapott középiskolai tanári diplomát, majd 1970-1973 között szintén az ELTE-n, levelezőszakon végezte el a levéltár szakot. Tudományos fokozatai: 1973. ELTE bölcsészdoktori diploma, 1996. KRE-HTK teológiai doktori oklevél.

Egyháztörténeti munkáját segítette az 1976-tól 1977-ig Bécsben és 1989-ben Amsterdamban eltöltött kutatási idő.

1999-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

1991-1998-ig az ELTE BTK Neveléstörténeti Tanszékén speciálkollégiumot vezetett a református iskolaügy témakörben.

A Budapesti Református Teológiai Akadémia (199-tól Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara /KRE-HTK/) Magyar Egyháztörténeti Tanszéken tanított 1979-től, ahol betöltötte a tanszékvezetői tisztet is 2007. február 1-jéig. A KRE-BTK-n is óraadóként tanított. 2007-ben ugyan nyugdíjba vonult, de emeritus professzorként is tovább tanított a Hittudományi Karon mind a nappali, mind a levelező tagozaton 2012-ig.

Istentől kapott szolgálati területein a munkát szeretettel és alázattal végezte mind a levéltárban, mind pedig a Teológián. Igényes volt kutatómunkájában, publikációi megjelentetésében, a tanórákra való felkészülésében, igehirdetéseiben, előadásokban, legyen az a Magyar Tudományos Akadémián vagy egy kis gyülekezetben. Több alkalommal tartott előadást még Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Erdélyben és a Felvidéken

Szeretettel, hittel, odaadással végezte munkáját. Akinek tudott, szívesen segített az élet bárminemű kérdésében, legyen az teológiai, történeti vagy személyes életprobléma. Diákjai örömmel hallgatták előadásait, nemcsak a professzor úr széleskörű, alapos ismeretei miatt, de nagyszerű exkurzusai és kiváló történetei miatt is. Így kaphatott a teológus ifjúság reálisabb képet a 20. század egyháztörténetéből, és ez az egyik oka annak, hogy az általa meghirdetett szemináriumokat oly sokan választották. A KRE-HTK 2012. július 1-jei tanévzáróján még átvette aranydiplomáját, majd betegsége miatt teljesen visszavonultan élt haláláig.

[[ paginate ]]

Főbb kutatási területei

A magyarországi protestáns egyházak, különös tekintettel a református egyház széleskörű története a 17-18. században. Így Ráday Pál élete, egyházpolitikai, lelki tevékenysége; a Rákóczi szabadságharc valláspolitikája; református diákok peregrinációja, illetve meghatározó kutatásokat végzett és könyveket, tanulmányokat jelentetett meg a Magyarországi Református Egyház 20. századi történetéből. Írt a 20. században élő − mind a magyar, mind a református egyház történetét − meghatározó személyekről: Ravasz László, Kardos János, Vásárhelyi János, Sebestyén Jenő, Bucsay Mihály, Zsindely Endre, Ivanyos Lajos.

Előkészítette Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikonjának javított kiadását. Munkatársa: a Magyar Életrajzi Lexikon III. és IV. kötetének, a Magyar Irodalmi Lexikonnak, a Magyar Nagylexikonnak és a Budapest Lexikonnak, a Budapest Kézikönyvnek, a Pedagógiai Lexikonnak és az új Révai Lexikonnak. Felkérésre több könyvet, kiadványt lektorált, ill. jól ismert szerkesztői munkája is.

Több világi és egyházi folyóirat közölte tanulmányait, így: Századok, Valóság, Vigília, Köznevelés, Levéltári Szemle, Confessio, Teológia Szemle, Református Szemle, Református Egyház, Reformátusok Lapja, Harangszó. A Képes Kálvin Kalendárium részére évtizedeken át készítette az évfordulók jegyzékét.

Legutóbbi munkái: 2005-ben a KRE-HTK megalakulásának 150. évfordulójára ünnepi kötetet szerkesztett, 2006-ban pedig A Magyar Református Egyház 1956 tükrében címen tanulmánykötetet adott ki.

Publikációi alapos kutatásra, tényfeltárásra épültek. Mindenkor igényes volt a pontosságra és nem a publikációi megjelenésének a számát, szenzációsságát tartotta szem előtt, hanem azoknak történeti értékét, függetlenül bármilyen külső érdektől.

[[ paginate ]]

Tisztségei, kapcsolatai

Az 1980-as évek végétől az MTA Egyháztörténeti, Művelődéstörténeti, Neveléstörténeti, valamint a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, továbbá tagja a következő bizottságoknak: a MAB keretében működő Teológiai és Vallási Felsőoktatási Szakbizottság, 1998-tól a Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Bizottság. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai oktatók közössége és az Országos Református Tanáregyesület tagja. Munkakapcsolatban állt a bécsi egyetem Protestáns Teológiai Fakultás Egyháztörténeti Tanszékével, az Österreichische Akademie der Wissenschaften Österreiches Biographischen Lexikon Redaktion-jával és az amsterdami Vrije Universiteit-tel.

Életének és munkájának az előbb felsoroltak csak rövid ismertetését adták. Áldott legyen a Mindenható Isten, hogy megajándékozta Ladányi Professzor urat hűséges kitartással, Isten és ember iránti szeretettel, s hogy egész életét Isten dicsőségére kívánta élni, melyhez ajándékul áldott segítőtársat kapott felesége, Kozma Borbála lelkipásztor, könyvtáros személyében.

Soli Deo Gloria!

Horváth Erzsébet