Ars Sacra – jelentése szent művészet. Hogy mi a művészet, azt az évszázadok során sokan próbálták meg definiálni. A szépség kifejezése, a meglévőtől eltérő valóság megteremtése, „formába öntött lehetetlenség igénye” (A.Camus). „A világról való tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamrái” (Babits). Ady például a művészetet vigasztalásnak, szent hitvallásnak nevezte, és lehetne folytatni a definíciók sorát, eljutva oda, hogy alapvetően minden művészetnek szentnek kell lennie, mert a valóságon túli, a szemmel és füllel érzékelhetőn túli üzenetet fordítja le az érzékelhetőre. A XVI. Ars Sacra Fesztivál ehhez még hozzá is tesz, hiszen nevében is az isteni szférára irányítja a figyelmet.

Az Ars Sacra mára már jelentős helyet vívott ki magának az őszi kulturális rendezvények sorában. A szervezők jóvoltából idén is részletes programfüzet segítette az érdeklődőket. A számok tükrében így nézett ki a szeptember 17-25-e között megrendezett fesztivál: országszerte 72 településen (ebből három határon túli) 11 műfajban több mint 350 programot rendeztek, közöttük 117 templom tárta ki kapuit. Sajnálatos, hogy a nagy számok között csak néhány református rendezvény található, mindenesetre a szervező Ars Sacra Alapítványhoz Budapestről négy, vidékről tíz templomi helyszín kérte fölvételét a programfüzetbe.

Az ünnepélyes megnyitót most is a budapesti Nemzeti Múzeumban tartották, ahol a köztársasági elnök is köszöntőt mondott. Nemzeti Múzeumunk kiállítással is készült, tíz vidéki múzeum anyagából, válogatott szakrális tárgyakat mutatott be. Kiemelt rendezvény volt idén is a Keresztkoncertek elnevezésű ökumenikus zenei program, amelyen a résztvevő egyházak  most saját előadóikat fogadták, és a koncerteket a Kálvin téri református, a Deák téri evangélikus, a budapesti Istenszülő Oltalma görög katolikus és a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban egymást követő napokon tartották.

^{Fotó:Thaler Tamás}

[[paginate]]

Idén is az énekes-zenés rendezvények alkották az Ars Sacra fő attrakcióit. Ebbe kapcsolódott be a református egyházközségek többsége is. A balatonalmádi református templomban a városi vegyeskar adott elő egyházi- és modern műveket. A budapesti Szilágyi Dezső téri reformátusok egy szép, ihletett Bach-koncert mellé Ég és föld között címmel templomsétára, jó ízű beszélgetésre, finom falatokra várták a látogatókat. A budapesti Kálvin téri református közösség sétát szervezett a református negyedben, miután a Keresztkoncertek keretében templomukban a vendégek a Központi Református Kórus koncertjében gyönyörködhettek és hallhatták Kecskés D. Balázs művének ősbemutatóját. A Hold utcai református templomban Tóth-Vajna Zsombor orgonaművész játékában gyönyörködhettek a látogatók. A Budapest-újpalotai reformátusok templomába pedig mindenki betérhetett, aki befért Snétberger Ferenc gitárművész teltházas koncertjére, vagy látni kívánta a Jelenések című templomi lézerfény koncertet.

^{A Szilágyi Dezső téri református templom
Fotó: Both Balázs /pestbuda.hu}

A ceglédberceli reformátusok, az ökumenikus gondolat jegyében, Gyógyító Mária kegyhelyek Magyarországon, másik alkalommal pedig Kolostorkertek növényei címmel hallgattak előadásokat. A csömör-nagytarcsai reformátusoknál moldvai énekek, arcahikus és regős énekek, zenék szólaltak meg. Debrecenben a Templomok éjszakáján belvárosi templomtúrára hívogatták a bátrabbakat, nagytemplomi orgonakoncerttel megkoronázva az éjszakát. A nemesvitai reformátusok pedig a szent művészetet beemelték istentiszteleti rendjükbe, amikor zsoltárfeldolgozásokkal és improvizációkkal színesitették a vasárnapi istentiszteletet. Pákozdon a református templom 300 éves festett mennyezetkazettáiról hallhattak előadást az érdeklődők, Pécelen a református templomban Invocatio Musicalis címmel református ének- és zsoltár feldolgozások csendültek föl, Szokolyán pedig református templomsétára és Protestáns vesperásra hívogattak, ahol a szokolyai kamarakórus szolgált. Uszódon zenés istentisztelet várta a betérőket, és nagyszerű ötlet volt a Mi Atyánk imaséta, ahol a stációkon az úri imádság egy-egy gondolatát bontották ki. Itt a legkisebbekről sem feledkeztek meg, őszi kézműveskedés várta a gyermekeket. Vörösberényben, az Erődtemplomban a Gaudium kamarakórus szolgálatában gyönyörködött a közönség.

[[paginate]]

Az Ars Sacra kuratóriumának célja idén is az volt, hogy „lélekemelő programokkal kissé szebbé, jobbá tegyük a világot”. Erre a szép gondolatra fűzhetné föl sokkal több református közösség a részvételt és azt, hogy megnyissa kapuit, láttassa kincseit. Az Ars Sacra missziói lehetőség, és a keresztyén közösség építésének rendkívüli alkalma is. Az idei bibliai mottó, az „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket” (Jn13,34) is a közösségben megélt élményre utal.

Csak remélni lehet, hogy további református egyházközségek is tartottak saját tagjaik számára rendezvényeket, amelyeket ugyan nem tettek publikussá a programfüzetben de környezetükből sokan töltekezhettek általuk. Helyi kiállítótermek és közösségi helyek is fogadhattak így református művészeket. Bármelyik helyszínen jelentek meg ugyanis reformátusok, minden megjelenés remek alkalom a misszióra, a közösség építésre. Sok jó téma kínálkozik ilyenkor. Elő lehet venni az egyházközség tulajdonában álló régi értékeket, úrasztali edényeket, hangszereket, kottákat, Bibliákat, becses régiségeket, régies-régi presbiteri jegyzőkönyvek érdekes bejegyzéseit, történeteket. Sétákat lehet tenni temetőkben, templomkertekben, előadásokat lehet tartani, érdekes bibliai témákról, hogy a résztvevők átélhessék a szent művészet, az ars sacra lélekemelő valóságát, hogy általa valóban szebb legyen a világ.

Gimesi Zsuzsa