A mindenség karácsonya

Vajon a mindenség
Hogyan ünnepli születésnapod,
Kigyullad-e egy születő csillag
A táguló-magányosodó világegyetem
Burok-belsejében?
Hány csillagszórót készít
Az univerzum,
Lobbannak-e gyertyák
Valamely galaxis-asztalon,
Hogy körül állják hallelujás angyalaid?
S a tér mely görbületén van
Betlehem-csillagváros, ahol
Megboldogult pásztoraid
Visszaemlékezve hódolhatnak?
S egyáltalán van-e, és ha van,
Milyen a karácsony az égben?
Jó lenne, ha valamit tudhatnánk,
Vagy legalább sejthetnénk egy keveset
Abból, ahogy odafönt ünnepeltek.
Vagy épp ezt ábrázoltad ki ott és akkor?
Úgy emlékszem, csak
Jászol volt, istálló-félhomály,
Szénaillat és ammóniaszag keveredett
Az éjszakai mediterrán meleggel,
A mécses körül néhány bogár keringett,
Ahogy bolygónk vonzásában egy-egy műhold,
Miközben az űrben bejelentés nélküli fény gyúlt,
Aztán megjelentek a bölcsek,
Akik imádtak Téged.
Valahogy így.
És mindez váratlanul.
A szupermarketek nem hirdethettek
Sem ezüst-, sem aranyvasárnapot,
Akció sem volt, a rekord nyereséget pedig
Nem advent, hanem a népszámlálás hozta.
Talán most is így csinálod,
Ilyen meglepetésszerűen?
Mert ha várakozunk, akkor vagyunk készen.
Tudom, hogy meg fogsz jönni.
Még az is lehet, hogy csak ünnep után.
Téged nem köt sem világi, sem egyházi naptár.
Talán az univerzumban is így
Jelensz meg ünnepelni évről évre,
Valahol és valamikor,
Hogy angyalaid
Állandó készültségben legyenek?
És akkor kiviláglik a mindenség
Egy csücske,
És teremtő energiák szabadulnak föl,
Mert te vagy a Szabadító,
És te vagy a Seregek Ura is.