A naptári idő, a történelmi kor, amelyben élünk, váratlan próbatételek elé állította és állítja, szinte naponta az egyes embert, s a kisebb, nagyobb emberi közösségeket. Nem látjuk a megpróbáltatások végét.

A hagyományos júniusi könyvhét napjaiban idén csöndes volt a Vörösmarty tér és a Dunapart. A megjelent könyvek ünnepélyes bemutatói, a sok érdeklődőt vonzó találkozók későbbi időre maradtak. Ami késik, nem múlik, gondoltuk, reméltük lesz könyvhét, lesznek könyvbemutatók.

A tevékenység, az alkotás segít, hogy ép lélekkel jussunk át a nehéz időkön. Aniszi Kálmán, az ismert és olvasott író a közelmúltban két könyvet tett az asztalra, s ajánlja, olvassuk. Ő, az író megtette, amit tehetett, írt! S mi olvasók? Van türelmünk?  Olvasunk?

A Rólunk, értünk című keményfedelű, szép kiállítású könyv esszéinek, beszélgetéseinek, kritikáinak időkerete a jelen és a közelmúlt. Néhány sokatmondó fejezetcím ebből a kötetből: Pro Partium – egy táj magyar életjelei; 1956 Erdélyben; Amit soha nem fogok elfelejteni; Szerelmem Székelyország; A kritika etikája és dilemmái; Politika és erkölcs; Az idő időtlensége. A kötet mottójának tekinthető a címoldalon olvasható mondat: „A mulandó is a mienk”.

Aniszi Kálmán könyveit sokan olvassák mindkét hazában. Nem szükséges tehát őt bemutatni. Az új olvasók kedvéért illendő és célszerű – az őszi könyvismertetőn várható bemutató szöveget ideidézni.

[[paginate]]

Aniszi Kálmánt a Partium adta a magyar irodalomnak, az a táj, ahol a Wesselényiek éltek, ahonnan Ady és Arany jött. A Partium  változó kontúrú táj Máramarostól, Szatmáron, a Kővárvidéken, a hepehupás vén Szilágyon át Biharig és tovább. A történelem hullámverésében az örök Erdély és Petőfi Alföldje között e táj szülötteit, lokálpatriótáit egyazon erő köti az anyanyelvet őrző Erdélyi fejedelemség tradícióihoz és a történelmi Magyarországhoz.

Aniszi Kálmán szűkebb pátriája a Sebes-Körös völgye, Bihar megye élesdi járása nincs messze a Királyhágótól. Szülőfaluja, a 900 éves Magyarkakucs Árpád-kori település, ősi templommal. Nagyváradon érettségizett, főiskolára és egyetemre Kolozsvárt járt. Doktori disszertációját 1980-ban védte meg. A Képzőművészeti Egyetemen esztétikát, etikát, filozófiát és filozófiatörténetet tanított. A nyolcvanas évek második felében a Korunk c. folyóirat rovatvezető szerkesztője volt. Szépirodalmi munkásságának fő műfajai az esszé, az interjú, az elbeszélés és a novella.

1990-ben családjával visszahonosodott Magyarországra. Az egyik hazából a másik hazába érkezés után írt, szerkesztett, tanított, számos közéleti szerepet vállalt. Életműve nagyságát jelzi, hogy az  1978-ban a Kriterion Kiadó gondozásában megjelent A filozófia műhelyében című kötete után volt olyan esztendő (a 2001-es), amikor három könyvet publikált. A most tárgyalt két könyv az Aniszi-bibliográfiában a tizenkilencedik, huszadik helyet foglalja el.

Aniszi Kálmán legújabb könyvének a címe a pályakép mottója és jelszava lehet az Árral szemben. Az alcím: A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza. Ez a könyve a felvilágosodás korába viszi az olvasóját.

A felvilágosodás korának eszméi, filozófusai, eseményei jól ismertek az olvasók többsége előtt. Mind az irodalom, mind a történelem érettségi vizsgán tétel lehet a kor valamelyik írója vagy eseménye.

Ami hiányérzetet kelthet bennünk: a felvilágosodás korának erdélyi íróiról, eseményeiről kevesebb szó esik, avagy alig esik szó a tankönyvekben is. Minden bizonnyal e fehér folt - azaz hiány – eltüntetésének szándéka bírta az írót arra, hogy több évi könyvtári kutatómunka eredményeként létrejöjjön ez a könyv.

Mint az író mondja: „… az erdélyi magyar felvilágosodásról kialakított képet mutatjuk be alább, felvillantva egyszersmind a korabeli kiválóságok erkölcsi habitusát is. Okulásul mai magunknak és a maradéknak. És miközben  ezeknek az egykori faktumoknak az értelmezésén töprengtünk, az az érzésünk támadt: minthogyha a történelem ismételné önmagát. Mintha a magyarság történelme egy véghetetlen küzdelem volna, benne az örök újrakezdők hitével és erejével. Mi ez, ha nem már-már sziszifuszi sors?”

Somos Béla