Amíg Magyarországon kampányok és ellenkampányok csapnak össze a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció felett, Németországban – amely egyébként a magyar migránsok egyik kedvelt célállomása is – nyíltan beszéltek a kérdésről a fesztivál több alkalmán is. Amíg Magyarországon nagypolitikai feszültségek, addig Németországban a legelemibb közbeszéd tárgya a menedékkérők ügye: egy német hölgy többek között azt kifogásolta a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet interaktív önismereti kiállításán, hogy hiányzik belőle az EU-identitás. Mint mondta, talán Kelet-Európa még nem érzi ennek a jelentőségét, de a migránsok megérkezésével kikerülhetetlenné válik majd megkérdezni: mi az, ami minket európaivá tesz?

Chris Ferguson (Forrás: wcrc.ch)

Az európaiság kérdésénél lényeges továbbmutat az, hogyan lehetünk bölcsek egy olyan világban, amely sokkal inkább értékeli a racionalitást, az okosságot, mint a bölcsességet. Erről szólt a találkozó második napján tartott nemzetközi református istentisztelet, amelyen többek között Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök is részt vett a liturgiában. A találkozó egyik bibliatanulmányához kiválasztott igéről, a tíz szűz példázatáról Chris Ferguson, a Református Egyházak Világközössége (REV) kanadai főtitkára beszélt. A példázat egyik szokásos olvasata Isten szuverenitására hívja fel a figyelmet, aki egyeseket kiválaszt magának, másokat nem. Ferguson új szempont szerint magyarázta az Igét, amelyben bölcsességet és okoskodást, a piac törvényeit és Isten törvényét állította szembe egymással.

A 35. Kirchentag konferencia (Fotó: Körösvölgyi Zoltán)

[[ paginate ]]

„A tíz szűzpéldázata a befogadottságról szól: az okosakat befogadja a vőlegény, a balgákat nem. Mi lett volna, ha ezek a szüzek nem okosak, nem roppant racionálisak, hanem bölcsek, együttérzők? Bölcs dolog a szolidaritása hiánya? Kimondhatjuk-e, hogy vesszen, akinek nincs olaja, és csak a magunk túléléséért vagyunk felelősek?” – vetette fel a kérdést a REV főtitkára.

Mint mondta, érdemes megnézni azt a környezetet is, ahonnan a példázat származik: a tíz szűz a Római Birodalom egyik nagyvárosában, Accrában igyekszik bejutni a menyegzőre. A háborúkban megtépázott városban a túlélés a legfontosabb feladat, nem egymás felkarolása. Akinek nincsenek erőforrásai, könnyen kizáródik a megosztott társadalomból, ezzel a túlélés lehetőségét is elveszíti. „Közelebb van a tíz szűz példázata mindennapjainkhoz, mint gondolnánk” – tette hozzá a főtitkár.

Játékszabályok minden társadalomban vannak – a kérdés csak annyi, hogy ki alkotja azokat, kinek kedveznek azok. Az okos szüzek a többség szabályait választották, nem osztották meg olajukat a balgákkal, akik ezzel kívül is maradtak a menyegzőn, azaz az Isten országán. „Az öt kívül maradt hajadon nem vesztes, sokkal inkább áldozat. Isten törvénye nem ismer olyan gazdasági növekedést, amelynek emberek elveszése az ára” – hangsúlyozta Ferguson, aki hozzátette: „Keresztyén hitünkkel, istenismeretünkkel ellépünk az okosságtól a bölcsesség felé, amely azt mondja: oszd meg, amid van, fogadd be, akinek nincs hová lehajtania a fejét, vállalj közösséget azzal, aki egyedül van. Előfordulhat, hogy túl okosak vagyunk Istennek?”

Ferguson a Református Egyházak Világszövetsége által 2004-ben kiadott, a globális piacot kárhozató, illetve a gazdaságetikai felelősségvállalást sürgető Accrai Hitvallást is idézte prédikációja végén, amelyet igen különbözően fogadtak a Magyarországi Református Egyházban (lásd a Confessio 2005/1. számában megjelent kommentárokat a hitvallás szövegével és műfajával kapcsolatban). A hitvallás már tizenegy éve a hitvallástétel sürgető voltáról beszélt: „A hitbéli elköteleződés számos módon kifejezést nyerhet a helyi és a teológiai hagyományoknak megfelelően: mint hitvallás, a hit közös megvallásának folyamata, mint hitbéli állásfoglalás, mint hűség Isten szövetségéhez. Mi a hitvallást választottuk; nem a klasszikus tanbeli hitvallás értelmében, hiszen a Református Világszövetség nem is tehet ilyen hitvallást, hanem azzal a szándékkal, hogy megmutassuk a szükségességét és a sürgősségét a mai világ kihívásaira és a debreceni találkozó felhívására adott cselekvő válasznak. Arra hívjuk a tagegyházakat, hogy fogadják és feleljenek közös tanúságtételünkre.”

„Református hagyományaink talaján állva és látva az idők jeleit, a Református Világszövetség Nagygyűlése megerősíti, hogy a globális gazdasági igazságosság alapvető eleme Istenbe vetett hitünk sértetlenségének (integritásának) és Krisztusi tanítványságunknak. Hiszünk abban, hogy hitünk integritása forog kockán, ha hallgatunk, vagy semmit sem teszünk a mostani neoliberális gazdasági rendszerrel szemben, ezért hitvallást teszünk Isten és egymás előtt.”

Érdemes újra feltenni a kérdést: ki az, ami minket bölccsé tesz? Keressük-e a bölcsességet akkor is, ha az előttünk álló út a saját túlélésünket is veszélyezteti? Mit teszünk azokkal az erőforrásokkal, amelyeknek birtokában vagyunk? A zsoltáros kérését ismételjük: „Te taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”

Bagdán Zsuzsanna