A Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján felidézzük azt a kölcsönös megnemtámadási szerződést, amelyet Adolf Hitler és Joszif Sztálin utasítására Joachim von Ribbentrop külügyminiszter és Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos kötött 1939. augusztus 23-án, és az aláírással azonnal hatályba lépett. Az egyezmény titkos záradéka rögzíti mind a német, mind a szovjet érdekszféra határait.

Hitler szeptember 1-jén megtámadja Lengyelországot, ezzel kitör a II. világháború. Szeptember 17-én a Vörös Hadsereg is lerohanja Lengyelországot, mivel a paktum értelmében, a Narev, a Visztula és a Szan folyóktól keletre lévő területek, szovjet érdekszférának minősülnek. Az év végén a Szovjetunió háborút indít Finnország ellen. A Mannerheim tábornok vezette sikeres hadműveletekben a finnek sítalpakon, gerillaharcot folytatva tették harcképtelenné az ellenséges harckocsikat, és a téli háborúban, Dávid és Góliát küzdelmében az apró Finnország megállította a Vörös Hadsereg offenzíváját. 1940-ben Sztálin bekebelezi a Balti államokat és a román fennhatóság alatt álló Besszarábiát.

A német-szovjet egyességet Hitler 1941. június 22-én rúgja fel, és megtámadja a Szovjetuniót. Olajra lévén szüksége, szemet vetett az olajmezők leggazdagabbikára, ahová az út Sztálingrádon át vezetett. A sztálingrádi csatában a bakui olajért folyt az embervér.

[[paginate]]

Sztálingrád védelmében Sztálin vesztésre állva, Nyikita Hruscsovot vezényelte oda vezető komiszárnak, aki olyan helyzetet teremtett, amelyben a város parancsnoka a saját fegyverét önmaga ellen fordítva vetett véget az életének. A nem eléggé szigorú komisszárokat Hruscsov meggyilkolta. A sztálingrádi győzelmet kíméletlen eltökéltségének, akaraterejének köszönhette, nélküle a városért folytatott harc vereséggel ért volna véget. Hruscsov ezután emelkedett fel, és bekerült a legfelsőbb pártvezetésbe.

A hidegháború lezáródása után biztonságpolitikai és katonai szakértők egy része azt kezdte hangoztatni, hogy a nagy háborúk korát kiírta magából a történelem. Meg vagyok róla győződve, hogy nagy háborúk kora előtt állunk.

Napjainkban nyilvánvaló, hogy a körülöttünk lévő országokban és a világban fegyverkezés folyik. Oroszország ismét megkerülhetetlen hatalmi tényező – hegemóniája visszaszerzésére törekszik. Minden idők legnagyobb amerikai katonai költségvetéséről szóltak a hírek, amikor Washingtonban megszavazták, hogy 2019-ben 716 milliárd dollárt fordítanak védelmi célokra. 2021-re a keretösszeg 740 milliárd dollárra emelkedett. Kína nagymértékben növeli haderejét a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Az űrkutatásban és az űrtechnológiában elért eredményeivel Peking a kozmikus fegyverkezési verseny, az űrhadászat megkerülhetetlen résztvevője. A hadszíntér a világűrrel szélesedett.. Ha Kína egyszer felébred, abba beleremeg a világ – jövendölte egykoron Napóleon.

A nagy gazdasági tempóban növekvő BRICS országoknak – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika – napjainkban változik a geostratégiai szerepe, helyzete. Európa vonatkozásában elgondolkodtatóak a párhuzamosságok a Római Birodalom hanyatlása, és az öreg kontinens jelenlegi állapota között. Európa a legrosszabb kultúraként tekint önmagára, az agressziók, az inkvizíció, a háborúk, kiváltképp a két világháború okán. Lakóit, elsősorban nyugaton, nem jellemzi többé az Európa-tudatos, keresztyén értékelvű gondolkodás.

Ha a jövőbe tekintek, mégis bizakodó vagyok. Hiszem, hogy Isten, Aki eddig megőrizte és megtartotta a magyar népet, ezután sem feledkezik meg rólunk. Imádkozzunk, hogy a történelmi múltunkból, gazdag örökségünkből építkező áldott jövendőhöz segítsen hozzá minket a magyarok Istene.

Krasznai Andrea