A Biblián alapuló keresztyén világkép és a természettudományos megfigyelések ellentéte a késő középkori csillagászati megfigyelések (Kopernikusz, Kepler, Galilei) óta a keresztyén teológia megoldatlan kérdése. A tudományos felfedezéseken alapuló eszközök kifejlesztése (pl. a gőzgép) következtében az emberek növekvő része tekintette megbízhatónak a tudományos eredményeket. A római katolikus egyház elutasító álláspontja, amely nem fogadta el a természettudományos módszereket az állítások bizonyítására, kételyeket vetett fel a gondolkodó emberekben. Először keresztyén hitükön belül próbálták az ellentmondásokat feloldani (pl. Newton[1]), majd a felvilágosodás korában létrejöttek a természettudományok abszolút igazságát hirdető ateista álláspontok.

A reformáció kálvini ága bátorított a teremtett világ megismerésére. Kálvin szerint „A teremtésben a Teremtő úr volta tükröződik”.[2] „Isten kijelenti magát a világmindenség felépítésében”, azt az ember csak a vaksága miatt nem érti.[3] A teremtett világ és az isteni kinyilatkozásból lejegyzett Biblia együtt megfelel a korábban a „Két Könyv” néven ismert teológiai gondolatnak.[4] Kálvin nagyra értékelte a természettudomány egyes ágait,[5] ezért a korai kálvinista gondolkozásban az igehirdetők gyakran maguk is a természetet kutatók és természettanárok lettek, amire Magyarországon is számos példát találunk.[6] [7] [8] [9] Sajnos ez az irány nem követte a tudomány fejlődését, hanem lassan elsorvadt. A világképek távolodása összetett társadalmi folyamat, aminek számos oka van. A természettudomány oldalára például az jellemző, hogy a kutatók nagy részét a vallás nem érdekli. A keresztyén felekezetekre az jellemző, hogy vallási tanaik (dogmatikájuk) általában rugalmatlanok az új tudományos eredmények befogadására. Ezért a közeledés iránt elkötelezettek száma és jelentősége mindkét oldalon alacsony. Szerencsére a bibliai alapú vallásos és a természettudományos világképek közelítésére találunk magyarországi példákat, akár szervezetek formájában is, példaként a Jesenius Központot említeném.[10] Református oldalról a közeledés lehetőségeit Kustár Zoltán foglalta össze Kálvin munkáira hivatkozva.[11] Kiemeli az „isteni hozzáigazítás” elvét, hogy Isten Igéjében alkalmazkodik az emberi megismerés korlátaihoz. Így a teremtéstörténetben Mózes alkalmazkodott tanulatlan népe szintjéhez, és a későbbi szerzők is csak a maguk korának ismeretében fogalmazhatták meg az Igét. Mindezek alapján Kálvin nem tanította a természettudományos kérdések terén a Biblia csalhatatlanságát.

[[paginate]]

A természettudományos és a keresztyén világképek ellentéte napjainkra is megmaradt. Ez az ellentét már az általános iskolás korban jelentkezik.[12] Az anyagi világról és annak fejlődéséről mást tanítanak a földrajz és fizika tárgyak csillagászati témáiban, az élővilággal foglalkozó a biológia órákon, az emberi társadalmakról a történelem órákon, mint amit a hittan a Biblia alapján tanít. Milyen problémát jelent ez a diákoknak? Az általános iskolai tanulók többségének a hittan mögött még nem áll elkötelezett, érett hit. A hittan csak egy, a számukra még egymással nem kapcsolódó tantárgyak közül. A gyerekek feladata annyi, hogy az egyes órákon tárgyalt anyagokat megtanulják és megfelelően feleljenek belőle. A szellemi fejlődés bizonyos fokán, általában az általános iskola felső tagozatában jutnak el a gyerekek a kritikai gondolkozás olyan szintjére, hogy az elhangzott állításokkal kapcsolatban érveket, bizonyítékokat is igényelnek. Ezek a reál tárgyak tantervében a természettudományos gondolkodás alapvető kritériumaként szerepelnek, míg a humán tárgyaknál a bizonyítás kevésbé hangsúlyos, a hittan pedig a saját tanaival bizonyítja magát. Az érvek és bizonyítékok igénye vezethet el addig, hogy a különböző tárgyakban tanított anyagokban az ellentmondások feltűnjenek.

Amikor hívő természettudósként egy nyári hittanos táborban foglalkozást vezettem, a beszélgetések megerősítették véleményemet, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell a hittan tanításakor.[13] A bibliai tanítások és a természettudományos ismeretek ellentmondásai a kritikai gondolkozású gyerekeket zavarják, és ők igénylik az állítások tisztázását. Ha ez nem történik meg, akkor eljutnak addig, hogy valamelyik állítás nem igaz. A döntésben erős érv lehet a természettudományos állítások mellett a tudomány bizonyítási rendszere, a megfigyelés, általánosítás, matematikai törvénybe foglalás, kísérleti ellenőrzés folyamata. Történelmi tapasztalat, hogy a tudományos megismerés az anyagi világunkat egyre megbízhatóbban írja le. A természettudományos felismerések alapján kidolgozott technika eredményei, a berendezések, készülékek, elektromos eszközök, gyógyszerek jól működnek. A hit állításai ezzel szemben egy transzcendens Istenre mutatnak, akinek kijelentéseiből csak azok a tények ismerhetők meg, amikre a kinyilatkoztatás kiterjed. A vallásos világkép bizonytalanságait erősíti, hogy a bibliai szövegeket, az Igét, az igehirdetésekben és tanításokban rendszeresen értelmeznünk kell, mert a szószerinti szöveg és az igei mondanivaló megfeleltetése az egyszerű olvasónak nem mindig egyértelmű. A bibliai szövegeknek a bibliakutatók, nyelvészek, történészek, bibliakritikusok által feltárt belső ellentmondásai meghaladják azt a szintet, ami a gyerekek vagy az átlagos felnőtt bibliaolvasók számára zavaró lenne, ezekkel nekünk nem kell foglalkoznunk. Viszont fontos elkülöníteni a természettudományos megfigyelésekből levont következtetéseket az anyagi világ megismerésére, és az azokra hivatkozó ateista filozófiákat. Isten léte természettudományos módszerekkel nem bizonyítható és nem cáfolható, annak hatáskörén kívül van. Istenre és az Isten – ember kapcsolatokra, amit a vallás fogalmaz meg, csak a hit oldaláról közelíthetünk. Az anyagi világról és annak fejlődéséről megalkotott keresztyén tanoknak azonban valamilyen szinten figyelembe kell vennie a természettudományos megfigyeléseket és állításokat. Úgy, hogy ezek ne gyengítsék, hanem erősítsék a keresztyén világképet.

[[paginate]]

A felekezetek többségénél a hittanoktatás elején a vallás alapjainak ismertetése (Isten, Jézus Krisztus, Biblia, felekezeti identitás) után az anyagban ószövetségi és újszövetségi témacsoportok váltakozva szerepelnek.[14] Az ószövetségi témák súlypontját hagyományosan a bibliai történetek képezik, többnyire a Biblia ószövetségi könyveinek sorrendjében. Ezek megismerése csak akkor különbözik a tanulóknak a más tantárgyak, mint az irodalom és a történelem könyveinek olvasásától, ha arra külön felhívjuk a figyelmüket. A hagyományos református tanításban a „Sola Scriptura” elvének megfelelően, a Biblia Isten Igéje, és így minden állításában külön bizonyítást nem igénylő, vitathatatlan igazság. Ezt, Kálvin eredeti tanításától eltérően (ld. ¹¹ jegyzet), gyakran alkalmazzák a Teremtés Könyvére és az abból levezetett keresztyén világképre is. Mi történik, ha a hittan oktatása teljesen figyelmen kívül hagyja a mai természettudományos világképet? Az ellentmondások a keresztyén hitünkkel a hittanoktatás keretében ismerkedőket négy alapvető irányba vezethetik:

1. Az ellentmondásokat maguk és a felekezetük számára a hit keretein belül feloldani szándékozókra. Ők azok, akik kérdéseket fogalmaznak meg, és igénylik, hogy a hitüket támogató válaszokat kapjanak. A konzervatív keresztyén közösségek gyakran és alaptalanul tekintik őket lázadóknak.

2. A Biblia szószerinti igazságát elfogadókra (fundamentalistákra), akik szerint az annak ellentmondó tudományos eredmények és nézetek hamisak, bizonyítási módszereik félrevezetők, még akkor is, ha a tudományos eredményeken alapuló technikai vívmányokat maguk is szívesen használják.

3. A hívők többségét kitevő álláspontra, hogy az anyagi világ, a „földi élet” kérdéseit el kell választani az istenhit, a keresztyén vallás, az üdvözülés és az örök élet kérdéseitől. Lényegében ezt a nézetet képviselte Karl Barth is lételméleti kiindulásában, Isten egészen más mint a világ, a természet.[15] John Polkinghorne, korunk jelentős fizikus és anglikán lelkész képzettségű teológusa ettől a nézettől úgy zárkózik el, hogy ő nem akar vasárnap pap lenni, és hétfőn fizikus, hanem mindkét napon mindkettő.[16] Mások úgy érzik, hogy a munkanapokon, korunk természettudományos világképe alapján gyakorolt civil hivatásuk nincs ellentmondásban a keresztyén hitük gyakorlásával sem vasárnap, sem más napokon.

4. A keresztyénség jövőjére és az ő személyes üdvösségükre is a legsúlyosabb döntés, ha a tanulók a természettudományos világképet bizonyítottként elfogadják, és az istenhitet, mint az anyagi világunk keretei között nem bizonyíthatót elvetik.

A hittanoktatás módszertana és tematikája a felekezetek belső ügye, amit alapvetően a felekezet keresztyén dogmáinak összessége határoz meg. Ennek szerves része a hittanoktatók egységes szemléletű képzése is az egyetemeken vagy a gyülekezetek keretében. Az egységes és zárt rendszerben lényegi változtatást csak a legfelsőbb döntési testület, reformátusoknál a zsinat fogadhat el, többnyire valamilyen oktatási bizottság előkészített anyaga alapján. Természetesen a gyermekeiket hittanra beírató, hívő szülők, vagy a gyülekezeti közösségek is megfogalmazhatnak véleményeket. A hittan oktatásában résztvevőket azonban akkor is köti az egyházi és iskolai fegyelem, ha egyéni elképzelésük eltér a tananyagban foglaltaktól. A hívő természettudósok álláspontja ebben a rendszerben nem több, mint egy teológiai képzettség hiányában megfogalmazott külső vélemény. Kevés természettudós (mint a református Végh László és Falus András, szerepüket röviden lásd a ¹⁰ hivatkozásban) jutott el addig, hogy véleményével és javaslataival egyházi oktatási részről is foglalkozzanak. Mégis hiszem, hogy a hittanoktatók vagy akár a gyermekeiket keresztyén hitben nevelő szülők is fel tudják használni a hívő természettudósok gondolatait az érdeklődő tanulók kérdéseire adott válaszaikban.

[[paginate]]

Mielőtt bármilyen javaslatot tennénk a hittan és a természettudományos tantárgyak ellenmondásainak feloldására, tisztáznunk kell célunkat a hittanoktatással. A hittanoktatás célkitűzései között a legfontosabbnak azt érzem, hogy a keresztyén vallás hitének és tanításainak alapjaival megismerkedve a gyermekek elinduljanak az istenhit és a keresztyén gyülekezetek felé vezető úton. A fizikus-teológus Végh László szerint ez a folyamat az ösztönös gyermeki hit megerősítése és felnőtt hitté formálása.[17] A protestáns valláspedagógusok ezt árnyaltabban fogalmazzák meg. Nem elég a normák (az erkölcsös élet) a jó cselekedetek, a helyes viselkedés, a keresztyén erkölcs, vagy a jó döntések megtanítása, hanem el kell jutni addig, hogy ezen értékek összessége a mindennapi cselekedeteiknek is a kiindulópontja legyen. „A szíve szerint legyen jó”.[18] Más megközelítésben „A református iskola stratégiai célja: neveljen bölcsességre”, ezen a hitbéli bölcsességet értve.[19] Ebben a folyamatban a hittanoktatást támogatja az, ha az egyházi iskolák tanmenetében a hittant a természettudományos és humán tárgyakkal szerves egységben és szemléletben tanítják (ld. ¹² jegyzet).

A hívő természettudósnak érdemes néhány kérdésre felhívni a hittanoktatók és a hittantanítással foglalkozók figyelmét. A természettudományos és a vallási világkép közötti repedés a tudományok fejlődésével évszázadokon át növekedett, de a XX. század közepétől kezdve a tudomány oldaláról közeledés is megfigyelhető. Nem a tudósoknak a keresztyén tanokra irányuló növekvő elkötelezettsége miatt, hanem azért, mert a tudomány a maga szakterületein az igazságot keresi, ami az anyagi világ egyre alaposabb megismeréséhez vezet. Ez a közeledés a tanítók, lelkészek, de még a teológusok nagy részének számára sem nyilvánvaló, ezért gyakran túlhaladott tudományos állításokkal és filozófiákkal vitatkoznak. A teljesség igénye nélkül nézzünk át néhány jelentős változást a természettudományos világképben. Érdemes rámutatni az új eredmények kapcsolódására is a Biblia teremtéstörténeti leírásához. (A felmerülő egyedi kérdésekre később még visszatérek.)

1. Az időben és térben végtelen világegyetem modelljét felváltotta, a kb. 14 milliárd évvel ezelőtt egy végtelen sűrűségű, a hagyományos fizikai állapotoktól eltérő állapotból induló ősrobbanás elmélete. Ez közeledés a keresztyén hit „semmiből teremtés” képéhez.

2. A jelenlegi világegyetemünk létrejöttére megállapították, hogy az csak az anyagi állandók és kölcsönhatási erők rendkívül szűk tartományában volt lehetséges. A „világegyetem finomhangolása” nélkül nem jöhetett volna létre a Földhöz hasonló, a biológiai életforma feltételeit biztosító bolygó. Ez reálisan feltételezheti a világegyetemen kívül és azt megelőzően is létező tervezőt, ami a keresztyén hit világteremtő Istene.

3. A humángenetikai vizsgálatok az egész emberiségre szorosabb kapcsolatokat mutatnak, mint ahogyan azt korábban az eltérő megjelenésű népcsoportokból gondoltuk volna. A genetikai mutációk elemzésével az az antropológiai kép alakult ki, hogy az összes mai ember egy kisebb (maximum néhány ezer fős) homo sapiens populáció leszármazottja. Más homo sapiens ágak a többi emberszabású élőlényekhez hasonlóan kipusztultak. Lehet, hogy mindnyájan egyetlen, megkülönböztetetten sikeres emberpár (Ádám és Éva) utódai vagyunk.

4. Megdöbbentő, hogy a hat napos teremtésben az események sorrendje mennyire megfelel a mai ismereteink szerinti természettudományos fejlődési folyamatnak.[20] Ha nem a hat napra helyezzük a hangsúlyt, hanem a sorrendre, akkor a Bibliában szereplő kiemelések olyan szinten írják le a Föld és a földi élet fejlődését, ameddig a tudomány csak a XX. század közepére jutott el. Amikor (kb. 2600 éve) a Teremtés Könyvét írásban rögzítették (1Móz 1), az az emberi tudást és természetismeretet messze megelőző információ volt. Ez nyomós érv arra, hogy a zsidó népnek adott kinyilatkozás a teremtésről nem emberi eredetű.

[[paginate]]

Az új tudományos eredmények alapján lehetőségünk van arra, hogy a diákokat érdeklő mindennapi kérdésekben olyan válaszokat fogalmazzunk meg, amelyek nem távolítják, hanem közelítik a természettudományokat a Bibliához. A továbbiakban, a hívő természettudós szemszögéből és a teljesség igénye nélkül, néhány olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyek napjainkban a tudományos ismeretterjesztés kedvencei, és így a gyerekek figyelmét is felkeltik. Ezek a gondolatok nem a református vagy más protestáns dogmatika részei, nem is ajánlások a hittanoktatás módosítására, csak a természettudományos eredményeket figyelembe vevő lehetséges egyszerű válaszok, amik véleményem szerint kölcsönösen elfogadhatók az egyszerű hívők és a tudományos gondolkodók számára.

Mit mond a keresztyén teremtéstörténet a dinoszauruszokról?

A teremtés bibliai leírása egy rövid kivonat a Föld bolygó és az élővilág létrejöttéről és fejlődéséről, ami csak a lényeges fordulópontokról számol be. A földtörténet korai szakaszában élő állatokról, amiket az Ószövetség népe nem ismert, nem esik szó. A szöveg terjedelmi korlátja miatt a korunkban élő élőlényekről is csak kiemelések vannak, nem egy lexikális ismertető. A kihalt élőlényekkel (pl. dinoszauruszok) kapcsolatos kutatási eredmények ezért nem ellentétesek a keresztyén felfogással.

Tagadja-e az ősemberek létezését a keresztyén teremtéstörténet?

A Biblia szerint az emberiség minden tagja Ádám és Éva leszármazottja. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a többi emberszabású élőlényt Isten nem sorolta a „saját képére teremtett emberek” közé. A keresztyén tanítás tehát nem tagadja az ősember létét, csak nem veszi őket az Isten által is „embernek” nyilvánított élőlények közé.

Volt-e első emberpár?

Korábban a darwinizmus alapján a biológia ezt kizárta. Az újabb vizsgálatok alapján (DNS hasonlóság és örökölt mutációk) a ma élő emberiség egy nagyon szűk csoport (akár két egyed) leszármazottja. Ők valószínűleg különleges szellemi képességeik (beleértve a lélek, az Istennel való kapcsolatteremtés képességét) miatt maradtak fent mások rovására. Más emberekről a Biblia Káin házasságával, az elsőszülött fiú leszármazási sorával kapcsolatosan tesz említést. Káin, akit Isten a testvérgyilkosság után száműzött, Nód földjén talált menedéket és feleséget (1Móz 4,12-17). Ha akkoriban csak Ádám és Éva éltek volna, Káin nem talált volna korban hozzá illő feleséget. Ettől még Káin gyermekei is Ádám és Éva leszármazottai.

Volt-e özönvíz és azt valóban csak a Noé bárkájában lévők élték túl?

A tudomány a geológiai rétegek vizsgálata alapján több özönvizet is feltételez. Ezek tipikusan a jégkorszakok végén, a jégtakaró olvadását kísérő tengerszint emelkedésekhez, esetenként szökőárakhoz kapcsolhatók. Ilyen „özönvíz” valószínűleg bekövetkezett az utolsó jégkorszak végén is, az emberi kultúra korai szakaszában, ami, ha nem is az egész élővilágot, de jelentős tengerparti közösségeket, akár népeket pusztíthatott el.

Noé bárkája a méreténél fogva (1Móz 6,14-16) csak egy család (szolgálóikkal és háziállataikkal) megmentésére szolgálhatott. Környezetükben, az áradással sújtott nagy területeken minden élőlény, emberi közösség elpusztulhatott. Geológiai megfigyelések és a Föld vízkészletének számításai alapján özönvíz soha nem borította el az egész Földet. Az, hogy a pusztulás nem terjedt ki az egész Földre, nem von le semmit a Noé felé irányuló isteni kiválasztás és a személyes figyelmeztetés jelentőségéből. Őt, az igaz, istenfélő embert Isten megmentette, a környezetét nem.

[[paginate]]

Igaz-e a Biblia az anyagi világgal kapcsolatban?

Rossz a kérdésfeltevés! Amit Isten velünk tudat, azt (a történelem során fejlődő) általános tudásunk, ismeretünk szintjén teszi, úgy, hogy megértsük (ld. ¹¹ hivatkozást), mert csak „tükör által homályosan” látunk. Amit nem foghatunk fel, azt példázatokban közli (Jézus). A korlátozott terjedelem miatt a Biblia leírása csak magáról az Istenről és az Isten - ember kapcsolatokról részletes. A természettudományi hiányosságokat ezért nem lehet számon kérni.

Megbízhatók-e a természettudományos eredmények?

Megbízhatóak, de nem teljesek. A természettudományokban az új eredményeket a tudományosság szigorú kritériumai alapján értékelik, a tévedések vagy félrevezetések hamar kiderülnek. Az anyagi világ elképzelhetetlen gazdagsága miatt az ismereteink ma is korlátozottak, de az anyagi világ egyre jobb leírását adják. Voltak megfigyelések, amelyeket a régi törvények nem tudtak magyarázni, ezekhez új elméletek kidolgozása volt szükséges (relativitáselmélet, kvantummechanika, nemlineáris jelenségek). Az új törvények nem cáfolták a régi felismeréseket, hanem bővítették azokat, és más érvényességi tartományokat határoztak meg rájuk.

A tudományos megismerésben vannak olyan korlátok is, amik a mai ismereteink szerint nem léphetők át. Ilyen például az, hogy a mikrofizikában a műszeres mérések beavatkoznak a mérendő jelenségbe. Az elméletek bizonyítása egyes esetekben meghaladja a földi körülmények között megvalósítható kísérleti lehetőségeket. A nem determinisztikus törvények (több lehetséges kimenetű események), mint a statisztikus törvények, a relativisztikus hatások (Einstein), a mikrofizikai jelenségek (kvantummechanika), a nemlineáris és visszacsatolt folyamatok értelmezése külön feladat.

Igaz-e a kb. 6000 évvel ezelőtt történt hatnapos teremtés?

Az eseményeknek a Teremtés Könyvében (1Móz 1) leírt sorrendjét a mai tudományos világkép elfogadhatónak tartja, beleértve a „semmiből” teremtést (ősrobbanás). A „napokat” szimbolikus időtartamoknak tekintjük, amiknek szerepe az egymásutániság hangsúlyozása. Amikor (kb. 2600 éve) a Teremtés Könyvét leírták, az az emberi tudást messze megelőző információ volt. Állításait a természettudomány csak az anyagi világ mára felgyűlt információi alapján tudja elfogadhatónak tekinteni.

A Biblia a „hatodik napon” lezárult teremtést, a természettudományok a folyamatos fejlődést (evolúciót) hirdetik. Melyik állítás igaz?

A hatodik napon befejeződött teremtést 1Móz 1 alapján csak a keresztyén gondolkodók egy része képviseli. Már az 1Móz 2 is tartalmaz olyan eseményeket, amelyek arra utalnak, hogy Isten folytatja a teremtés és fenntartás folyamatát (creatio continua). Többen képviselik azt, hogy Isten az általa teremtett gondolkozó embert bevonta a teremtés folyamatába, úgy, hogy feladatokat adott neki, a teremtett anyagi világ felügyeletét.[21]

Igazak-e a darwini evolúció tanításai?

A darwini evolúció az élővilág fejlődését leíró modell az egyszer (akár teremtéssel) létrejött őssejtből az emberi ősökig. Darwin az evolúció hajtóerejének a környezethez (élettér) való minél jobb alkalmazkodást, és ennek eredményeként a faj fennmaradását tartotta. Azt, hogy a teljes élővilág korai egysejtű élőlényekből fejlődött ki, az élőlények hasonló „működési” elvei és szervezeti, élettani hasonlóságai támasztják alá. Ezt erősítették meg később a molekuláris biológiai eredmények (DNS, fehérje, sejtmembrán hasonló felépítése). A fajok átalakulására Darwin olyan feltételezéseket is tett, például a szervek folyamatos átalakulása az állatok élete során, majd ennek öröklődése, amelyeket mára a molekuláris genetika egyértelműen cáfolt. A genetikai kutatások eredményeit (pl. a genetikai mutáció szerepét) is figyelembe vevő evolúciós modellt mára számos keresztyén gondolkodó elfogadta, mint az Isten által a biológiai élővilágra teremtett törvényeket.[22] Az emberre (homo sapiens) mint gondolkozó, tervező, utódainak tapasztalatait átadó közösségi lényre a biológiai mellett más szabályok is érvényesek (etikai, morális, vallási). A darwini evolúciós elveket az emberi társadalomra kiterjeszteni így a törvény materialista torzítása.

[[paginate]]

Amikor a Biblia történeteit a természettudományos ismeretek alapján próbáljuk értelmezni, oda kell figyelnünk az erőltetett, áltudományos magyarázatokra. Modern, az információ gazdagságára épülő világunkban a szenzációknak pénzben mérhető értéke van. Minden olyan beszámoló elkápráztatja a gyanútlan hívőket, ami egy csodás bibliai történet magyarázatáról vagy a földrajzi helyének „felfedezéséről” szól. Ilyen példák az Édenkert helyének azonosítása különböző helyeken, Noé bárkájának megtalálása az Ararát hegyén és más helyeken, a Vörös-tenger szétválasztásának különböző magyarázatai, szélsőséges időjárási körülményekkel, földrengésekkel, Jerikó falainak leomlása a trombiták hangjának rezonanciájára. Óvakodjunk attól, hogy az ilyen kétes állításokat és felfedezéseket istenbizonyítékokként kezeljük.

Vannak olyan nehéz kérdések is, amik egyaránt próbára teszik a teológiai képzettségű hittanoktató és hívő természettudós képességeit is. Őszintén be kell ismernünk, hogy a tudomány nem képes az anyagi világunkra vonatkozó minden kérdésünkre választ adni. Bemutathatjuk, hogy az adott jelenség vagy a Bibliai alapon álló keresztyén tanítás értelmezésében meddig jutott el a tudomány, és hol kezdődik a „nem tudom, de hiszem”.

A rendszerváltás során sokan gondolták úgy, hogy az iskolai hittanoktatás bevezetésével a fiatalok szélesebb rétege nyerhető meg keresztyén felekezetüknek. Különösen kisebb települések gyülekezeteire volt jellemző, hogy ezért vállalták az egyházi iskolák megnyitását, az iskolák átvételét. Sajnos az egyházi iskolákat alapító gyülekezetek várakozása a hívő tagságuk jelentős növekedésére nem mindig teljesült.[23] [24] Ebben szerepe lehet a hittanoktatás nem megfelelő hatékonyságának, de azt is fontosnak tartom, hogy a rendszerváltáskor, több évtizedes korlátozás után, felkészületlenül érte az embereket a szabad vallásgyakorlás lehetősége. Ez a várakozás ellenére valószínűleg azért nem eredményezett jelentős és tartós emelkedést a templomlátogatásban és a gyülekezetekhez csatlakozásban, mert a politikai szabadság egy másik csatornát is megnyitott, az anyagi szempontokat előtérbe helyező liberális kapitalista gondolkodásmódot. A meggazdagodás lehetősége sokaknál háttérbe szorította a keresztyén hitre jutás és a vallásgyakorlás igényét. A hittanoktatás a maga harcát vívja azért, hogy a polgári életben történő érvényesülés kizárólagos elsőbbségével szemben eljuttassa Isten üzenetét, ami Krisztust, a hit és szeretet elsőbbségét hirdeti. Ebben a harcban hátrányt jelent, ha a hittan oktatói azért nem vitaképesek, mert nem rendelkeznek korszerű ismeretekkel a természettudományokban, műszaki kérdésekben.

A probléma iránt érdeklődő külső megfigyelő azt várná, hogy robbanásszerűen változó korunkban a hittanoktatás egyes kérdései rendszeresen napirenden vannak, nyilvános viták és tájékoztatók formájában. Tájékoztatókat találhatunk a Református Pedagógiai Intézet „Magyar Református Nevelés” folyóiratában. A nyilvános viták száma azonban alacsony,[25] és gyakran csak az érintett pedagógusok számára hozzáférhetők.[26] Ezeken belül is csak egy református és evangélikus rendezvény beszámolójával találkoztam, ami a hittan és a természettudományok tanításának feszültségével foglalkozott.[27] A hittanoktatást is érinti az a magyarországi felmérés, hogy a neveléstudományi publikációk száma nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. [28] Jelen dolgozatomnak egyik célja az, hogy ezekre a hiányosságokra felhívja a figyelmet. Azért is szükség lenne a hittanoktatás folyamatos reformjára, hogy az elektronikus információáradatban elveszett, és azok üzleti manipulációinak kiszolgáltatott gyerekek számára is világosan megfogalmazza és vonzóvá tegye a keresztyén istenhívő ember és a keresztyén közösségek morális értékrendjét. Már a gyerekeknek meg kell mutatnunk, hogy a keresztyénség nem egy túlhaladott ideológia. Hívjuk fel figyelmüket arra, hogy a Biblia teremtéstörténete a maga korának tudományos szintjét messze meghaladó világkép. Kálvin bibliaértelmezését követve mutassunk rá, hogy bár a Biblia igaz, mert Isten kinyilatkoztatása, a világképe az üzenet idejében élők számára érthető módon lett leegyszerűsítve. Csak csodálhatjuk, hogy a tudomány a XXI. századra a Teremtés Könyvének mennyi állításával tud egyet érteni. Különösen az egyházi iskolákban fontos, hogy a természettudományok oktatása vallásos szorongás nélkül, a vallás oktatása természettudományos szorongás nélkül történjen (ld. ²7 jegyzet). Ne csökkenjen a hívő magyar keresztyének száma a hittanoktatás esetleges pedagógiai problémái vagy korszerűtlensége miatt.

Földvári István