A politika, a közélet és a keresztyénség kapcsolatát vizsgálták különböző nézőpontokból a Balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központba meghívott neves kutatók, egyházi és politikai vezetők, egyetemi oktatók és világi szakemberek a harmadik Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Definíció szerint a keresztyéndemokrácia egy olyan politikai irányzat, amely a bibliai elvek alapján, a demokrácia eszközeivel szeretné szolgálni a nemzetek fejlődését. Mára azonban a szó eredeti jelentése mintha kezdene megkopni, egyesek szerint üres frázissá vált. Ezért a szervezők arra keresték a választ, összeegyeztethetőek-e a modern világgal a demokratikus és keresztyén értékek, mitől lesz egy közéleti, politikai törekvés keresztyénné, a hívő emberek hogyan viszonyulnak világi hivatásukhoz és társadalmi felelősségükhöz.

„A demokrácia teológiai értelemben csak keresztyén lehet, Isten szabadításából következik társadalmi felelősségünk” – szögezte le nyitó áhítatában Steinbach József dunántúli püspök. Első este a már említett kérdésekről vitázott Bogárdi Szabó István református püspök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Trócsányi László európai parlamenti képviselő. A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta: a keresztyének is állampolgárai ennek az országnak, természetes, hogy érdekli őket, milyen irányba halad Magyarország jövője. A második napi program Lánczi Tamás politológus és Szűcs Ferenc teológiai tanár beszélgetésével kezdődött. A Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzora egyértelművé tette: a keresztyén ember hitének, vallásosságának nem csak vasárnap a templomban van szerepe, ki kell vinni a hétköznapokba is. A harmadik napon Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője, Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár és Bella Péter református lelkész beszélgetett a téma fiatalok számára fontos kérdéseiről.

A már említett plenáris alkalmak után több különböző, de egy időben zajló kerekasztal-beszélgetés közül választhattak az érdeklődők. A keresztyénség és a demokrácia kapcsolata mellett terítéken volt az értelmiség szerepe, a művészek közéleti felelőssége, a külhoni magyar egyházak kihívásai, a keresztyén értékrend az újságírásban, a férfi és női szerepek változása, a tudományos fantasztikus irodalom viszonya a demokráciához, az új médiumok szerepe a misszióban, valamint a szociális gondoskodás fontossága az egyházban. A konferencia teret biztosított Orbán Balázs államtitkár és Ungár Péter ellenzéki országgyűlési képviselő vitájának is. A két politikus példát mutatott abban, hogy az eltérő politikai nézeteket valló emberek is képesek egy asztalhoz ülni és kulturált párbeszédet folytatni.

[[paginate]]

Pénteken délután ugyancsak a balatonszárszói református konferencia-központban hirdették ki a RefCOO által meghirdetett fotópályázat eredményét. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelye Isten a XXI. században címmel közzétett felhívására háromszáznál is több kép érkezett. „Kíváncsiak voltunk, századunk embere, aki nem a templomban hallgatja vasárnap az istentiszteletet, hol keresi Istent a látható világban” – mondta Bársony Márton, a műhely vezetője. A résztvevők szombat délután megemlékeztek a két világháború közötti és a rendszerváltás utáni szárszói konferenciák szervezőiről, hangsúlyosan is a 2017-ben elhunyt Albert Gábor íróról – a Confessio egykori szerzőjéről és szerkesztőbizottsági tagjáról –, az 1992 utáni találkozók egyik szervezőjéről. A konferencia vasárnap délelőtt a hagyományoknak megfelelően úrvacsorás istentisztelettel ért véget a balatonszárszói református templomban.

„Nemcsak a keresztyénség és a demokrácia kapcsolatának megvilágítása a tétje az idei Reformátusok Szárszói Konferenciájának, hanem tágabb értelemben a minket körülvevő világ megértése is” – hangsúlyozta a megnyitón Bogárdi Szabó István püspök. Ez a gondolat tette történelmi jelentőségűvé az 1943-as balatonszárszói találkozót és ugyanez motiválta az 1992 és 2002 közötti református értelmiségi konferenciák szervezőit is. Balatonszárszó örökségét – az olyan református párbeszédet, mely nemcsak elemzője, hanem alakítója is a közéletnek – tartja szem előtt a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány is, amely három évvel ezelőtt újraindította ezt a nagymúltú programsorozatot. 2017-ben a reformáció, 2018-ban pedig a migráció kérdéseivel foglalkoztak előadásaik és beszélgetéseik.

Feke György

^{Fotó: Szarvas László
https://www.reformatus.hu/mutat/16551/}