A Keresztes Dóra református képzőművész munkásságát bemutató Virágnak világa, világnak virága című kötet a 2021-es esztendő utolsó napjaiban jelent meg: 160 oldalon, több mint ezer színes és fekete-fehér képpel, az Utisz Grafikai Stúdió kiadásában. Már a címe, az Ómagyar Mária Siralom egyik sorának parafrázisa is sokat sejtető, különösen akkor, ha tudjuk, a szerző 2017-ben, a Kecskeméti Filmstúdióban középkori magyar nyelvemlékünk szavait adta Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatónkról készített filmje címének, így tisztelegve a jeles tudós előtt, aki a legősibb magyar emlékezet vallási, lelki kincseit, archaikus népi imádságainkat is kutatta és gyűjtötte.

A magyar-angol kétnyelvű kötet 6 bő fejezetből áll. Grafikái, illusztrációi, festményei, plakátjai, animációs filmjei után a szerző személye lép elénk, életrajzi adatokkal, szintén sok képpel. A kötet tehát az 1953-ban született művész oeuvre-ját, egész eddigi munkásságát igyekszik bemutatni. Keresztes Dóra nem csupán sokoldalúsága, hanem mély, egyéni látásmódja miatt is különleges személye a mai magyar képzőművészetnek.

[[paginate]]

A képanyag mélyebb megértését a látványon túl, több jeles, kortárs segít értelmezni, véleményezni, többek között Nagy Gáspár költő így írt róla: „… Legrégibb s legszebb református templomaink kazettás mennyezeteiről hívására szinte ’leszédülnek’ s az Ő lapjain vándorolnak tovább s dúsulnak fel egyéni leleményeivel a gyönyörű motívumok. Így kelnek új helyükön is életre, de őrizvén az eredeti szakralitás értelmét és misztériumát.”  Békési Sándor teológus, a szerző zsoltárillusztrációihoz fűz gondolatokat: „Keresztes Dóra vizuálisan és egyben művészien láthatóvá tudja tenni a zsoltárolvasás közepette átélt és megtapasztalt küzdelmeket. /…/ Azt persze ne gondolja senki, hogy a grafikák alakzatai és kompozíciói tökéletes megfelelései a zsoltárok szavainak, sokkal inkább művészi sejtései az imádkozó, személyes léleknek, amelynél hitelesebb a vallásos tapasztalat terén semmilyen egzakt tudomány nem lehet”.

Keresztes Dóra képeit nem csak rajzolja, hanem leginkább írja. Az olvasó nem klasszikus illusztrációkat lát, hanem képolvasást tanulhat, szimbólumokat fejthet meg. „A kompozíciók meghatározó eleme pedig egyfajta örvénylő körmozgás a meghatározhatatlan térben, mely ’talajvesztettség’ korántsem ijesztő, hanem inkább a Mindenséggel való eggyé válás eufóriáját  sugallja” – írja a kötetben Szemadám György festőművész.

Corpus Christi, 2003 (tempera, papír, 15x25 cm)

[[paginate]]

^{Pieta, 2012 (tempera, papír, 21x28 cm)}

A könyvet lapozgató olvasó egyszer csak ott találja magát egy varázslatos, ősi világban, ahol szavak nélkül megért mindent, vagy elkezdi megfejteni a látottakat. Ennek pedig az az oka, hogy Keresztes Dóra képi világában Isten olyan természetesen van jelen, mint akár az ég kékje, a feketék súlya, a pirosak, sárgák helyénvalósága. Ez is titka a kötetnek. Keresztes Dóra saját képi világával az ősiséget hívja elő, a léleknek azt a réteget szólítja meg, ahol együtt áll dráma és a vígság, halál és élet. Ahogyan legősibb írott magyar nyelvű imádságunkban, az 1300 körül keletkezett Ómagyar Mária Siralomban is. Világnak világa / virágnak virága / keservesen kínzanak / vas szegekkel átvernek - sorában egyszerre gondol az archaikus imádság szerzője és gondolunk mi magunk is a szenvedő és halálra adott Jézus Krisztusra, de feltámadásába vetett hittel, saját, boldog feltámadásunkra is.

Így vagyunk mindnyájan megszólíttatva. Megunhatatlanul újra és újra lapozgatható, titkokat megfejteni tanító könyvet tart kezében az Olvasó.

A kötet szerkesztését, maga a szerző végezte Rostoka László szerkesztőtársával, aki egyben a grafikai tervező is. A betűk iránti komoly, ám játékos tisztelet is tetten érhető a gondos tervezésen.  A jó minőségű kivitel a budaörsi EPC Nyomda munkáját dicséri.

Gimesi Zsuzsa