Megtiszteltetés és kiváltság számomra, hogy Szigeti Jenő emeritus professzorról írhatok méltatást, mivel tanítványa és közvetlen munkatársa voltam az Adventista Teológiai Főiskolán. Az iskolák életében vannak olyan időszakok, amelyekre később mérföldkőként lehet visszatekinteni és a tanítványok büszkén hivatkozhatnak rá. Szigeti Jenő érdeme, hogy 54 évi oktatói munkájával magas fokú szellemiség fejlődött ki azokban az intézményekben, amelyekben tanított. 1991–1993-ig az Evangélikus Teológiai Akadémia rendes oktatója, ugyanakkor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Baptista Teológiai Akadémián és a Pünkösdi Teológiai Főiskolán megbízott tanár, 1997–2007-ig a Miskolci Egyetem egyetemi docense, 1999-től habilitált egyetemi tanára, a ME Bölcsészettudományi Karon Néprajz-folklór tárgyat oktatott, 2007-től professor emeritus.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. A Magyar Tudományos Művek Tárában 403 közleménye van felvezetve 41 oldalon keresztül, amely bemutatja kimagasló tudományos tevékenységét. Scheiber-díjas és Raoul Wallenberg-díjas tudós, mert egyedülálló kapcsolatot épített ki a keresztény-zsidó és a keresztény-muszlim párbeszéd érdekében.  A Hetednapi Adventista Egyház Életmű-díjjal tüntette ki 2017-ben az Egyház érdekében kifejtett lelkészi, oktatói és egyházvezetői tevékenységéért ötvenéves szakmai munkásságának elismeréseként.

[[paginate]]

Szigeti Jenő egyetemi tanár, professor emeritus, egyháztörténész, író, költő, polihisztor és a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze protestáns adventista családba született, elsőszülött gyermekként 1936. december 29-én Budapesten, majd további két fiú testvére érkezett: László és István. Édesapja lelkészként végezte szolgálatát a Hetednapi Adventista Egyházban, amely hatással volt életére. Általános iskoláit a lelkészhelyezések miatt Szombathelyen, Budapesten és Miskolcon végezte el, mindenhol kitűnő eredménnyel. Középiskolai tanulmányait a híres Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdte, majd ennek bezárása után a pestlőrinci Steinmetz Miklós Gimnáziumban fejezte be. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955 és 1957 között történelmi, irodalomtörténeti és művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Bár nem lehetett az ELTE rendes hallgatója, de az órákra bejárhatott és az akkori legnagyobb tudású professzoroktól tanulhatott.

Az 1956-os forradalom idején a Parlament előtti tüntetésekben vett részt, aminek következtében Lenk Lajos adventista lelkipásztor fogadta szárnyai alá, így 1957 őszéig a balatonlellei Advent Üdülőben kapott menedéket. Ezért az ’56-os megtorlás nem érte őt utol.

1957 őszén kezdte el tanulmányait az Adventista Lelkészképző Intézetben, a mai Adventista Teológiai Főiskola jogelődjénél, ahol 1961-ben kitűnő eredménnyel szerezte meg lelkészképesítő oklevelét.

A történelemből tudjuk, hogy ebben az időszakban a külföldi ösztöndíjakat csak megbízható „békepapok” kaphatták meg, ezért az ő esetében ez a lehetőség szóba sem jöhetett. Mégis, amikor bezárult egy kapu Szigeti Jenő előtt, Isten csendesen, a háttérben megnyitott egy másikat. Ez a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia volt, ahol nemzetközileg elismert professzoroktól tanulva mélyítette teológiai ismereteit, ezért 1965-ben, 29 évesen már egyetemi fokozattal rendelkezett. Ebben az időben ez a magas szintű iskolai végzettség ritkaságnak számított az adventista közösség életében. 1965-ben került egyházi szolgálatba, budapesti gyülekezetekben szolgált, majd 1967-ben lelkésszé szentelték.

Különleges életútja volt Szigeti Jenőnek, mert mindig más vallású emberek mellett tanulhatta a tudomány és az emberség iskoláját, ahol tisztelték, becsülték őt az egyházán kívüli szakemberek. 1966-ban néhány más szabadegyházi tudós tanárral együtt megszervezte a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetét, amely egyetemi szintű diplomát biztosított a kisegyházak lelkészeinek, amennyiben záróvizsgát tettek a Debreceni Református Teológiai Akadémián vagy később az Evangélikus Teológiai Akadémián.

[[paginate]]

Ezután a Debreceni Református Teológiai Akadémián egészítette ki ismereteit és doktori tanulmányokat folytatott 1969-től, végül engedélyt kapott a doktori fokozat megszerzésére 1978-ban, amelyet Makkai László professzornál védett meg, summa cum laude minősítéssel. (Ezt 1998-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia PhD-re minősítette át.) Ezzel egyidejűleg Budapesten, Békéscsabán, majd újra Budapesten szolgált lelkészként. 1979/80. tanévben doktorandusz ösztöndíjasként jutott ki az Egyesült Államokba az Andrews University-re (Michigan állam). Hazatérése után 1981–1989-ig a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének főigazgató tisztét látta el. A SZET Lelkészképző Intézete a rendszerváltással megszűnt 1990-ben, de amit felépített az tovább élt és él még napjainkban is.

Az ármánykodás és rosszindulat mind-mind megnehezítették a mindennapjait, tudományos pályafutását buktatóval látták el, de mindebből Szigeti tanár úr mégis pozitívan jött ki, mivel munkatársai és tanítványai szerették, tisztelték, az Isten emberét látták benne és a szolgálatában.

Az 1980-as években Molnár Ambrus professzorral létrehozták a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumában az Egyházi Néprajzi Szekciót, amely először ellenállásba ütközött, végül a „lazuló szocializmus” eltűrte e tudomány megjelenését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklore Tanszékével és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével tudományos kapcsolatot épített ki, mint hídember. Voight Vilmos egyetemi professzor is segítséget jelentett Szigeti Jenő tudományos pályájának növekedésében, 1989-ben az MTA kandidátusa-fokozat megszerzésében. 1999-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Szigeti Jenő lelkészi és tudományos élete jórészt ellenszélben fejlődött, utolsó évtizedben kezdődött el az egyházon belül a rehabilitálása, amely halálát követően, nagyon felgyorsult.

1984 és 1994 között a Hetednapi Adventista Egyház elnöki tisztét látta el. Átvezette Egyházát a rendszerváltás kényes sikátorain és buktatóin úgy, hogy a közösség fejlődött és szaporodott olyan mértékben, amely példaértékű napjainkban.

A fiatalokat mindig a továbbtanulásra buzdította, és kialakult körülötte – úgy, mint Scheiber Sándornál – egy stabil tanítványi kör. A világhírű professzor, aki elismert nemzetközi tudóssá vált, Szigeti Jenőt bevezette a tudományok ismereteibe, nevelte, bátorította őt és még a cédulázás művészetére is megtanította, amelyet élete végéig gyakorolt.

Szigeti Jenő professzor egyik közeli tanítványával együtt 1990-ben megszervezte a jelenleg is működő Adventista Teológiai Főiskolát, amelynek oktatója és 1990–1996-ig főigazgatója volt és ebben az intézményben 2020. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig tanított.

[[paginate]]

A rendszerváltást követően Szigeti Jenő tudományos élete – immáron szabaddá vált minden politikai izmustól – és elkezdett szárnyalni, sorra jelentek meg publikációi.

1997-ben, az egyházi nyugdíjaztatása után Isten megint ajtót nyitott tudós szolgájának: a Miskolci Egyetemen néprajzot és Bibliát tanított a művelődéstörténeti tantárgyak mellett, immáron kinevezett egyetemi tanárként. Több mint fél évszázadot töltött el a katedrán, felkészültsége messze magasan szárnyalt.

Szólnunk kell Szigeti Jenő professzor úr Márai-kutatásáról is, mivel közbenjárt azért, hogy a Márai hagyaték a tengeren túlról Magyarországra kerüljön. Egyetlen egy elvarratlan szál maradt a tudományos életében, az MTA nagydoktori értekezését nem védhette meg, mivel az Akadémia bizottságaiban elakadt a Szigeti dosszié kérelme.

Szigeti Jenő megjelent könyveinek száma: 127. Verseskötetei az utolsó évtized értékes gyümölcsei, amelyekben a tudós, az alázatos lelkész visszatekint a korábbi munkásságára és készül a halálra, amelyet mi tanítványai mindig elfojtottunk benne. Rádióban elhangzott műsorai (Kontakt Rádió, később a SOLA Rádió) közel ezres nagyságrendű. A Hatoscsatorna Televízióban a Vallás és Kultúra műsorban meghaladja a félezret.

Szólnunk kell arról a Biblia tanulmányozó csoportról, amelyet az 2008-ban hozott létre tanítványával, akiknek rendszeres gyakorisággal tanította az Írás összefüggéseit, a Bibliai üzenetét. Ezeket az alkalmakat rögzítették és a Youtube segítségével tömegekhez jutott el Szigeti tanár úr szelíd, de határozott hangja: a SOLA Rádió, a PAX Televízió és a Hatoscsatorna Televízió csatornái segítségével.

Az alkotótevékenységétől erősebb oldala is volt a professzor úrnak, a szelídség és alázatosság, amely megjelenésén és egyéniségén át- és átszűrődött. Ő példakép lehet ma is mindazoknak, akik olyan hátrányos helyzetben élnek, mint ahonnan ő indult el… Szigeti Jenő hatalmas tudása ellenére ugyanaz maradt tanárként, lelkészként és egyházvezetőként, Isten hídembere, aki hinni tanított mindenkit. Ő a Pál utcai protestánsok történetében a kis „nemecsek”, aki megtanult ellenszélben és megaláztatások közepette is éppúgy dolgozni, mint hátszélben.

Legféltettebb kincse a határidő naplója, amelyet mindig magánál hordott, melyben a programjainak, előadásainak százai voltak feljegyezve. S ezek a feljegyzések bemutatják az ő sokoldalúságát, azt olvashatjuk benne többet között, hogy az 1991. évben 54 könyvet olvasott el. Minden héten egy könyv a naponkénti Bibliaolvasás mellett. A történelmet azért kedvelte, mert azt az utat kereste benne, amely Istenhez vezet.

Szigeti Jenőnek az élet nem adott bőséget a földi javak vonatkozásában, mégis páratlanul gazdag ma is a neki tiszteletet adó megszámlálhatatlan diákkal és szerető emberek közösségével, gyermekeivel és tizenegy unokájával.

Szigeti Jenő az egész protestáns közösség tiszteletbeli tanárává vált, aki ismerte, gyászolja őt. Emléke legyen áldott!

„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké” (Dán 12,3).

Tokics Imre