Tehetjük-e felelőssé bármelyik generációt a klímaváltozásért?

Hajlamosak vagyunk az előző generációkat hibáztatni a kialakult helyzetért, de felesleges bűnbakokat keresni. Egyetlen kiút és megoldás létezik, hogy egyénenként felelősséget vállalva, soha nem látott mértékben fogjunk most össze. Manapság akár metrón ülve is rá tudunk tekinteni a NASA adataira, elemezve a légköri adatokat, de az előző generációknak nem voltak ilyen nyilvános adatai, mindössze 1880-tól vannak feljegyzéseink.

A kétezres évek elején történt, hogy fiatal házasként a közeli Ausztriába utaztunk férjemmel nyaralni. Szűkös költségvetésünk révén, ismerősünk apartmanjában laktunk és ott találkoztunk először a szelektív hulladékgyűjtéssel. Esténként megpihenve szelektív quizt játszottunk le minden egyes kidobásra ítélt szemetünkkel, amiket idehaza egy laza mozdulattal dobtunk volna egyenesen a szemetesbe. Itt Ausztriában igazi fejtörést okozott, hogy melyik szelektív tároló dobozba, mit is dobjunk. Tudásunk a szelektívvel kapcsolatban nem volt, így aztán a quizt mindketten csúfoson elbukva, egy óvatlan pillanatban az autópálya melletti nyilvános kukában helyeztük az általunk gondosan összeállított szemetes zacskót. Feltehetjük a kérdést, hogy eleget tudunk-e a mai nap is a környezettudatosságról? Mit tehetünk akkor még érte? A Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma példaértékű, igazi értékteremtő, használjuk fel a környezetvédelem, fenntarthatóság ismeretének terjesztésére minden generációt bevonva.

[[paginate]]

Az emberiség legnagyobb kihívása a 21. században

Egy biztos, klímaválság van a világban, amelyet a Föld kihever − mert földtörténeti folyamatok zajlanak −, viszont mi magunk, a 21. századi emberiség, civilizáció nem fogja tudni ezt kiheverni. B terv nem létezik! A klímaválság dominóhatást indít el, ezáltal generálódik a Földön éhínség, gazdasági válságok, migráció (ld. szíriai helyzet), elsivatagosodás, sőt még a bosszantó poloska invázió is erre a számlára írható.

A világ népessége a valaha volt legnagyobb, legöregebb és csak az elmúlt 25 évben 2 milliárd fővel nőtt! Földünkön az ipari forradalom óta 1 C-fokkal melegedett a földfelszín átlaghőmérséklete és várhatóan tovább emelkedik 2 Celsius-fokkal, ami már drámai változást fog okozni. A legjelentősebb melegedés az elmúlt 35 évben történt, aminek a hátterében a mi gazdasági és társadalmi működésünk áll és a kutatások szerint, a világ kibocsátásának a feléért a Föld lakóinak leggazdagabb 10%-a felelős. Az emberiség viszont egy hajóban evezik, most éppen egy süllyedőben, rajtunk múlik hogy megússzuk-e?

Tények fekete-fehéren a klímaváltozással kapcsolatban

A Földön mindig is voltak éghajlatváltozások, amik természetes úton következtek be. A természet forgatókönyve szerint a következő lehűlés a „közeli” 5 ezer év múlva várható. Ezt a forgatókönyvet viszont most írjuk át az éghajlatváltozással. Az új földtörténeti kor megnevezése ezért az „antropocén” nevet kapta, ami az emberi beavatkozásra utal.

Charles Elton ökológus már 1958-ban figyelmeztetett: ha változni fog a klíma, akkor ennek az egyik legkellemetlenebb következménye a felfokozott állati és emberi migráció lesz. Akkor ezen mindenki nevetett. Az ENSZ tavaly októberben szintén felhívta a figyelmet, hogy mindössze 12 évünk van megmenteni a bolygót! A Kormányközi Panel (IPCC) is jelzett, hogy túlélésre csak akkor van esélyünk, ha eddig példátlan szintű globális együttműködés indul be a kormányok, nagyvállalatok és köztünk, emberek közt. Az IPCC jelentése − negyvenötezer szakember háttérmunkájának eredményeképpen készült el − szerint, ha a globális felmelegedés szintje a jövőben nem éri el a plusz 1,5 Celsius-fokot, akkor jóval kisebb károk jelentkezhetnek, mint a korábban megjelölt 2 Celsius-fokos emelkedésnél. Ellenkező esetben viszont szükség lesz nagy mennyiségű (milliárd tonnák) szén-dioxid kivonására a levegőből. Erre azonban jelenleg nincs technológiai, vegyi megoldás, így a járható út egyedül az, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi növekedését megállítjuk a következő 4–5 évben.

[[paginate]]

Mi okozza az éghajlatváltozást?

Mi okozzuk elsődlegesen, ahogy élünk nap mint nap, ahogy autót vezetünk, eszünk, fogyasztunk. Évről évre egyre több szenet, kőolajat, gázt fogyasztunk és félünk a következményektől, sőt rettegünk, hogy a gyerekeinknek milyen élete lehet majd a jövőben. Ha mégis ekkora a baj, akkor miért állunk tehetetlenül? Miért nem történik már valami megnyugtató? Hazánkban még óvatosan viszonyulunk a témához, a magyarok 7. helyre teszik a megoldandó problémák listájára a klímaváltozást, míg az európai átlagban ez már a 3. helyre került.

A klímaváltozás elleni harchoz a 206 nemzetállam összefogására, együttműködésére lenne szükség hosszú távú stratégiát alkotva. Erre a globális folyamatra nekünk egyénileg nincs ráhatásunk. Ma a legtöbbet Washington, Új-Delhi és Kína vezetői tehetik, mi csepp vagyunk a tengerben. Kicsi a szerepünk ebben a bolygónkat fenyegető éghajlatváltozásban, mivel a világ összes kibocsátásának egy ezrelékét adja csak hazánk. Ennyi!… gondolhatnánk és hátra is dőlhetnénk a karosszékünkben és mondhatnánk, nem rajtunk múlnak a folyamatok. A probléma ott van, hogy az éghajlatváltozás viszont teljes ráhatással van mindannyiunk életére és 100%-ig befolyásolja a jövőnket.

Generációk válasza a klímaváltozásra

A klímapolitikával kapcsolatban 1980-tól kezdve több szervezet indított programokat. Érdemes megemlíteni az ENSZ-t, EU-t, World Meterological Organization-t és nem utolsó sorban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (IPCC), aminek az alelnöke hazánk tudósa, Ürge-Vorsatz Diana.

1992 és 2017-ben egyedülálló módon a világ közel 15 ezer tudósa írt levelet „World Scientists’ Warning to Humanity : A First/Second Notice címmel, hogy felhívják a világ figyelmet az aggasztó helyzetre. Látható hogy elindult a tenni akarás, de a konkrét lépések, az eredmények még váratnak magukra.

[[paginate]]

Az éghajlatváltozást a generációk emblematikus, karizmatikus vezetői is a zászlojukra tűzték, lássuk őket:

• Elon Musk, a TESLA X generációs vezére, szinte hónapról hónapra rukkol elő megdöbbentő innovációs ötlettel, aminek középpontjában mindig a környezetvédelem, fenntarthatóság áll. Musk szerint az innováció fogja megoldani a klímaváltozást azzal, hogy az olaj, szén helyett megújuló erőforrásokat fogunk használni a jövőben. Musk 2017-ben kilépett Trump tanácsadó testületéből a sajnálatos Párizsi Egyezmény felrúgása miatt. Ebben az egyezményben 195 ország köteleződött el arra, hogy 1,5-2 Celsius-fok közé szorítják a globális felmelegedést és 2050-re üvegházhatású semlegességet érünk el. Sajnálatos viszont, hogy az egyezményben szankciókat nem kötöttek ki azok részére, akik nem tartják be az aláírt dokumentumot.
• A világ egyik leggazdagabb embere, a szintén X generációs Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója, a napokban példát mutatva ajánlott fel vagyonából 10 milliárd dollárt a klímavédelemre. Mondhatjuk persze, hogy akinek több van, ráadásul a probléma létrehozásában és fenntartásában is nagyobb a szerepe, annak többet kell vállalnia.
• Al Gore egykori baby boom generációs amerikai alelnök és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista szerint az „Az éghajlatválság ma a legnagyobb egzisztenciális kihívás, amellyel az emberiségnek valaha is szembe kellett néznie”. Bibliai hasonlattal él Al Gore, miszerint, „Amikor Noét arra utasították, hogy minden fajból a bárkájába gyűjtsön két egyedet, hogy életben maradhassanak, akkor ez az utasítás nekünk is szól. Nem csak az emberiség van veszélyben; hanem a Földön velünk élő fajok fele van a kihalás szélén”.
• A veterán generációhoz tartozó Ferenc pápa is hallatja a szavát, aki szerint ökológiai megtérésre van szükségünk, mivel a mostani gazdasági rendszerünk istentelen és fenntarthatatlan is. Az emberiségre végzetes veszélyt jelentő éghajlatváltozás csak az egyéni lemondás és felelősségvállalás útján állítható meg, fejti ki „Laudati si” enciklikájában (2015).
• Leonardo DiCaprio Y generációs Oscar-díjas színész a felszólalásai mellett dokumentum filmet készített Forrongó jég címmel, melyben rávilágít arra, ha nem teszünk semmit akkor, saját szavait idézve, „megdöglik a Föld”.

Soha nem látott szükségünk van arra, hogy a vezetők, ismert személyek hallassák a hangjukat és utat mutassanak a klímaváltozással kapcsolatban.

[[paginate]]

El tudjuk-e kerülni a klímakatasztrófát? Van-e rá megoldás, jól átgondolt forgatókönyv?

A klímaváltozás nem elkerülhető, mert már most is abban élünk, a változások és a tennivalók viszont sürgetnek. Mondhatnánk hogy a melegedés csak 1 Celsius-fokkal nőtt, ez nem nagy ügy, egy kicsit melegebb lett. De gondoljunk csak bele: hogyan éreznénk magunkat, ha saját testhőmérsékletünk ugyanennyivel nőne? Probléma nem csak a hőemelkedésből származó rossz közérzetből adódik, hanem abból is, hogy mi nem erre vagyunk berendezkedve. A nyolcvanas évektől egy erőteljesebb melegedés indult el, ami azt eredményezte, hogy növekedett pl. a 27 Celsius-fokkal melegebb napok száma, az ún.hőségnapok és szélsőséges időjárás vette kezdetét. A melegedés kb. 30 évvel követi a kibocsátások megvalósulást, ezért most éppen ennek a 80-as évek büntetését nyögjük. Ha most teszünk a klímaváltozásért, akkor a jövőnkért teszünk, hogy 30 év múlva a jövő generációit óvjuk.

A változást, a tenni akarást, már ma el kell kezdenünk! Nem mindegy hogy a melegedést 2 Celsius-fokon vagy 4 Celsius-fokon fogjuk tudni megállítani. A 2 Celsius-fok még kezelhető, de nehéz helyzet, a 4 Celsius-fok a földi civilizáció végét jelenti. Mit eredményezhet a 2 Celsius és a 4 Celsius-fok?

• 2 Celsius-foknál kb. fél méteres tengerszint emelkedésre számítunk, míg 4 Celsius foknál inkább egyméteres tengerszint emelkedésre. Ez a különbség élet-halál kérdése számos nagyváros számára, vagy akár Velence vagy Hollandia számára is.
• A szárazságok, az élelemhiány, a tengerszintemelkedés mind növeli a klímamenekültek számát. Ha 2 Celsius-fokos növekedésnél kb. 300 millió klímamenekülttel kell számolni. 4 Celsius foknál már inkább egymilliárd klímamenekültre lehet számítani.

[[paginate]]

Hol vagyunk mi ebben a történetben? Mi az, amit mi tudunk tenni?

A tények riasztanak, sokkolnak és önkéntelenül is azt kérdezzük maguntól, de én mit tehetek, hol az én felelősségem benne? Minden egyes fogyasztó döntésünk számít! A környezetvédelem, az éghajlatváltozás ugyan a mindenkori baloldalnak a témája, de Magyarország Kormánya felvette a kesztyűt és meghirdette a klímavédelmi akciótervet, ami hiánypótló program.

Ha egyénenként nem is tudunk nagy dolgokat tenni, de a saját döntéseinkben, hozzáállásunkban fontos hogy megjelenjen a környezettudatosságunk. Gyülekezeti életünket pedig hitelessé teszi, hogy keresztyéni felelősséggel tartozunk a bolygónkért, a jövő generációiért.

Közös célunk legyen, hogy hazánk un. klímabiztossá váljon, ami felkészülést jelent a természeti hatásokra (árvizek, hőhullámok…), emellett példamutatóvá, jövőformálóvá váljunk. Bár nekünk, magyaroknak szinte alig van ráhatásunk a klímaváltozás globális megfékezésére, de tegyük meg a kis lépéseink mellett hogy a saját kibocsájtásunk, un. karbonlábnyomunk csökkenjen. Melyek lehetnek ezek a lépések?

A példamutatásunk legfőbb része, amit tehetünk: a fűtésünket és villanyfogyasztásunkat csökkentsük, tömegközlekedést és megújuló energiát használjunk. Akár az étkezésünkkel is hozzá tudunk járulni azzal, hogy a húsfogyasztásunkat (főleg vörös) visszaszorítjuk. A kreativitásunkkal, ötleteinket is gazdagíthatjuk a sort, mi, magyarok ebben mindig az élen jártunk.

Reményünk

A végső visszaszámlálás elkezdődött, és már tegnap kellett volna tenni érte. A változások elindítása mindig nehéz, ellenállásokkal birkózunk úton-útfélen. A Földön még ilyen „kísérlet” amit most teszünk az életmódunk által, nem történt. Próbálunk túlélni és a kimenet ismeretlen, de mindenképpen megoldást kell találnunk, hogy 2100-ra – ahogy a tudósok számítják –, élhető világunk legyen.

Ne félj! A Szentírásban legtöbbször előforduló mondat. A folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet építkezni. Induljunk el a „visszafordítható” nevű úton vállvetve, ahol az eligazítótáblánkat vallásunk és erkölcsünk adja számunkra.

Ebben a globális klíma harcban, még ha kis szerepünk is van, akkor is a jó gyakorlatainkat merészen megmutathatnánk a világnak. A jelenkor problémáiért, ilyen a klíma is, ne a másik generációt okoljuk, hanem tegyük együtt, hogy a jövőben máshogy legyen. Ehhez viszont minden generációnak együtt kell tennie, ami valljuk be, hogy egyedülálló lenne, hiszen eddig nehezen találjuk meg a közös hangot, de éppen ez lehetne ami összehozhatná a generációkat. Ehhez igazi példaként szolgálhatnának a gyülekezetink, segítve, támogatva egymást a változásban.

Róbert Nóra

[[paginate]]

IRODALOMJEGYZÉK

Nemes Orsolya: Generációs mítoszok. Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira? (HVG Könyvek, Budapest, 2019)

Bart István: Magyarság és klímaválság (előadás, 2018, TEDxDanubia)

Ürge-Vorsatz Diána: Éghajlatváltozás: Tények, tévhitek, kérdések (előadás, 2019)

Al Gore: Kellemetlen igazság 1-2. (dokumentumfilm, 2006)

Ferenc pápa: Laudati si’ kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról (Szent István Társulat, Budapest, 2015)