Több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg először a Magyar Bibliatársulat első magyarázatos Bibliája, amely nem más, mint a német nyelvű Stuttgarti Magyarázatos Biblia magyar adaptációja. Időközben többször is revideálták a magyar bibliafordítást, legutóbb 2014-ben, a változtatásokat pedig a Biblia magyarázó jegyzetekkel című kiadvány is követte, ezért jelentette meg most újra a Kálvin Kiadó a Magyar Bibliatársulattal közös munkát. Az új bibliakiadásban az egyes bibliai könyvekhez tartozó történeti és tartalmi bevezetések, szövegközi magyarázatok, bibliai kislexikon, térképek és rövid konkordancia is találhatók.

„A Biblia nem az egyedüli szent könyv az európai kultúrában, de kivételes helyen, első helyen szerepel azok sorában. A magyarázat igénye is jön vele, mert ebben a szövegtömegben tájékozódni kell. Vannak, akik segítenek, hogy ne tévedjek el benne, azaz minél mélyebben értsek az anyanyelvemen” – fogalmazott Nádas Péter író a kiadvány budapesti bemutatóján. A prózaíró szólt arról is, hogy amikor évezredeken át éltetődik tovább egy-egy kijelentés, akkor „a nyelvnek alig lesz olyan kifejezése, ami ne hangzott volna már el”. Mint mondta, a bibliatudósok rámutatnak a szövegben fellelhető keresztkapcsolatokra, miközben az eredetet is kutatják – méghozzá idegen nyelveken, hosszú idői síkban, emiatt „az olvasó maga is a tudat két szintjén halad”. Ezt az utalásrendszert „nem tolakodó jelekkel” fel is tüntetik a szövegben.

Nádas Péter hozzátette: az ember olyan lény, akire sokszor egyenesen a hiszékenysége hat. „Ha egyszer már körülírtuk, hogy egy dologról mi mindent nem tudunk, akkor nem tudásunk szintén a tudás körébe lép, vagy legalábbis segít elérni a tudáshoz. A tárgyi magyarázatok mutatója ebben az értelemben épp oly bámulatosan körültekintő és őszinte a stuttgarti kiadást követő újrakiadásban, miként a konkordancia, azaz az egyezések mutatója vagy a helyszínek térképei.” A nyelvi szempontból és a számos segédtudományt felvonultató volta miatt is igényes kiadvány legalább három nemzedék munkája, 112 élő és holt személyé. Mint mondta, csodálatra méltó, hogy e neves és névtelen bibliatudósok évtizedeken át csöndben munkálkodtak az olvasót szolgálva.

Karasszon István ószövetséges professzora felidézte, amikor néhány évtizeddel ezelőtt baráti és teológustársi körben megfogalmazódott egy magyarázatos Biblia kiadásának szükségessége. Az ötletet felvetették az akkori Bibliatanácsnak is, amely az akkor legmodernebbnek számító stuttgarti kiadást alapul véve megkezdte annak magyar nyelvű adaptációját. A több mint két évtizeddel ezelőtt megjelent kiadványnak azóta több revíziója is született, és a munka azóta sem állt meg. Ám a professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a Biblia magyarázata több évszázada zajló folyamat, szenzációs felfedezésre már kevéssé lehet számítani, az eredeti jelentéshez és szerzői szándékhoz közelebb vivő felfedezések, vagy inkább korrekciók sokkal inkább „apró tyúklépések, azok számára viszont, akik szeretik a Bibliát, ezek nagyon érdekesek.”

Hogy miért volt egyáltalán szükség a kiadványra, azt a teológus egy szépirodalmi példával szemléltette. Mint mondta, a megértésnek különféle szintjei vannak, ezért bár gyermekkorától fogva vonzódott a görög drámákhoz, akkor értett meg többet belőlük, amikor már eredeti nyelven olvashatta őket. Amikor pedig az így is kevéssé érthető részletekről ókortudós barátját is megkérdezte, a drámáknak újabb jelentésrétege tárult fel előtte. Mint mondta, a Biblia szövegének megértését is háttéradatok segítik, és „akiknek ilyen ismeretei vannak, azok értik a szöveget igazán”.

Karasszon István hozzátette: a Biblia magyarázó jegyzetekkel című kiadvány német eredetijén a német bibliatudósok legjobbjai dolgoztak. A kiadvány a huszadik század elején megjelenő egykötetes kommentár műfajába tartozik. Annak érdekében, hogy az olvasó könnyen eligazodjon a szövegben, csak a legindokoltabb esetekben olvashat tömör megjegyzéseket, ezek alapján viszont már csak egy lépés a helyes szövegértelmezés.

Pecsuk Ottó főtitkár elmondta, a több mint kétszáz éves bibliatársulati mozgalom kezdettől fogva ad ki magyarázatos bibliákat, ezekben „természetes volt, hogy a különböző felekezetek, teológiai iskolák, irányzatok jegyzetei kaptak helyet. Be kellett látniuk azonban, hogy így nem lehet hatékony missziót folytatni szerte a világon, ezért született meg az az elv, hogy jegyzetek és magyarázatok nélküli bibliákat jelentessenek meg, amelyeket minden protestáns felekezetben használhatnak. 1971-ben a bibliatársulati mozgalom módosított ezen az elven is: a felekezeti jellegű jegyzetektől továbbra is eltekintettek, de ettől kezdve a Biblia elsődleges megértését segítő jegyzeteknek teret adtak. A kifejezésekre, bibliai szavakra, fordítási nehézségekre, kor- és vallástörténeti érdekességekre és nehézségekre figyelmet felhívó megjegyzések így kerülhettek bele a kiadványokba. Ez nyitotta meg az utat azelőtt, hogy a hatvanas évek végétől protestánsok és római katolikusok együtt tudjanak működni a bibliakiadásban, mindkét fél belátta ugyanis, hogy például a Távol-Keleten és Afrikában kulturális okok miatt ezek nélkül a jegyzetek nélkül alapvetően félre fogják érteni az emberek a Szentírást, vagyis nem volna eredményes a misszió.

Pecsuk Ottó hangsúlyozta, ennek a kiadványnak a magyarázatai a legtöbb magyarázatos bibliával ellentétben nem az olvasóhoz hozzák közel a Szentírás szövegét, hanem épp ellenkezőleg: az olvasót viszik közel a Biblia szövegéhez. Végül Ferenc pápát idézte, aki már Buenos Aires-i érsekként is lelkes támogatója volt az argentin bibliatársulati munkának. „A pápa szerint az egyház legnagyobb baja a bibliai szegénység, vagyis az írástudatlanság. Az, hogy milliók szerte a világon úgy keresztények, hogy nem ismerik jól, mi van a Bibliában. Ez pedig gátja a kereszténységük kibontakozásának.” Mint mondta, ez a kiadvány is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen értsék, amit a Szentírásban olvasnak.

Galsi Árpád igazgató elmondta: a német bibliatársulat magyarázó jegyzetekkel ellátott stuttgarti kiadású Bibliájának adaptációja több mint húsz éve jelent meg nálunk, az akkor már közkézen forgó revideált bibliafordítás szövegét véve alapul. „Amikor ez utóbbit újra revideálta a bibliatársulat, már akkor körvonalazódott, hogy a magyarázó jegyzetekkel ellátott bibliából is szükség lesz új kiadásra. A célunk az volt, hogy legyen még inkább mai, elérhető, használható a mai olvasó számára.”

A kiadó igazgatója hozzátette, az elmúlt évtizedben zajló munka előkészítési szakaszában eldöntötték: megőrzik az egykötetes, bibliával egybekötött kommentár jelleget. És bár a bibliai szöveg, valamint az azokat bevezető és magyarázó jegyzetek folyamatosan egymás után jelennek meg, az új kiadvány tipográfiája jobban megkülönbözteti azokat egymástól, jelezve a Szentírás elsődlegességét is. Néhány újdonsággal is kiegészült az új kiadás: a tárgyi magyarázatokat kiegészítő konkordancia, az időrendi táblázat és a térképek is gazdagodtak. A több mint 1900 oldalas, minőségű kötésű kiadvány elérhető áron vehető kézbe, és az asztalra kitéve jól forgatható bibliatanulmányozáshoz.

Jakus Ágnes

_{(A cikk első megjelenése: Parókia Portál, 2018. április 24.)}