A teremtés kezdete, időbeli lefutása és folyamata. A Biblia nemzetségtáblázatai és életkorai alapján becsült teremtés kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a Teremtés Könyvének első része alapján hat (földi) napig tartott. A teremtett világ, a Földet tekintve csak az özönvíz során változott lényegesen. A természettudományos eredmények szerint a világegyetem kora kb. 14 milliárd év (ezen belül a naprendszer és a Föld kb. 5 milliárd éves). A keletkezésétől fogva a mai napig a világegyetem és a Föld is folyamatosan változik.

Az élet létrejöttének és fejlődésének kérdése. A Teremtés Könyvének első része alapján az élőlények, és utolsóként, kiemelt módon, az ember, a hatnapos teremtés során, a mai formájukban jöttek létre. A keresztyén dogmatika az idők folyamán két jelentős változást tételezett fel, az első, hogy a bűnbeesés után az ember és az állatok viselkedése megváltozott, a második, hogy az özönvíz során csak a Noé bárkájában megőrzött (szárazföldi) életformák maradtak fent. A Darwin nevéhez kapcsolt biológiai evolúció szerint az élővilágban egy közös ősből (őssejtből) az adott környezeti feltételeknek legjobban megfelelő variációk fejlődtek ki. A fejlődés csúcsán áll az ember, ami a természet része. Az élet létrejötte a Földön kb. 4,5 milliárd éve történt, és az életformák fejlődése azóta is folytatódik.

[[paginate]]

Korunkban a tudománnyal és a tudományos eredményekkel kapcsolatos teológiai gondolkozást alakító nemzetközi irányzatokat, a következőkben határozhatjuk meg:

1. A hagyományos, bibliai alapú hit és a természettudományos eredmények összeegyeztethetetlenségnek véleménye alapján a kapcsolat lehetőségének teljes tagadása. A hit az „teljesen más” mint az anyagi világ, ezért a tudományos eredményekkel a teológiának nem kell foglalkoznia. A Karl Barth által kidolgozott teológiai modell szerint a vallásnak sem világképre sem polgári filozófiákra nincs szüksége [összefoglalva: 1A]. Mivel a tudományok rohamos fejlődését, különösen a magas fokú matematikai ismereteket igénylő szakterületeket, a humán beállítottságú teológusok nehezen követték, a teológia bezárkózása, majd az ezt támogató Barth-i nézetek széles körben elfogadottak lettek Magyarországon is. Ide sorolhatók azok is, akiket elvi megfontolások nélkül nem érdekelnek a természettudományok. Leegyszerűsítve ez a nézet azt vallja, hogy a teremtett világ és annak vizsgálata, értelmezése jelentéktelen kérdés az istenhithez képest.

2. A Biblia szószerinti értelmezésének ellentmondó tudományos eredmények tagadása (fundamentalizmus). Ez a szemlélet teljesen ellentétes a különböző tudományágak, a csillagászat, fizika, földtan, biológia, orvostudomány alapfelismeréseivel. A nézet nemzetközi képviselőinek munkái közül sok magyar nyelven is megjelent (pl. Werner Gitt [2, 3]), és áltudományos természeti világképet terjesztve megosztotta a hívőket. Leegyszerűsítve ez a nézet az anyagi világra is vallási vélemény elsőbbségét hirdeti a tudományos megfigyeléssel és értelmezéssel szemben.

3. Az új tudományos eredményeket a hívő tudósok egy része megpróbálta Isten létének bizonyítására használni. Ide tartozik az Amerikában „Reason to believe” mozgalomként ismert irányzat, ami azt a gondolkodásmódot újította fel, hogy Isten nem csak a hit alapján, hanem objektív anyagi megismerésekkel is bizonyítható (Pl. Hugh Ross [4]). A teológusok egy része támogatásként értékeli ezt az irányzatot a hit és a materializmus vitájában, és felhasználja a civil társadalom tagjaival való kommunikációban. A magyar teológusok körében az R. Swinburne-től eredő [5], az Isten létét, a teremtést, Krisztus feltámadását és a csodás isteni beavatkozásokat matematikai valószínűségi alapon elemző, gondolkodás vált népszerűvé. Leegyszerűsítve ez a nézet azt vallja, hogy a tudományos vizsgálatokkal a teremtés folyamatát ismerjük meg, ami objektív (vagy valószínűségi) módon bizonyítja a teremtő Isten létét.

4. A liberális teológiai irányzatok, elsősorban a bibliakritikai irányzatok, megkérdőjelezik a hagyományos keresztyén teremtési és világképet, amit az ókori világ más természet mítoszaiból vezetnek le. Egyik ága, a folyamatteológiai gondolkodás összekapcsolja Isten létét az anyagi világ és az emberiség fejlődésével (pl. [6, 7]). Ez a liberális teológia olyan irányzata, amely nemcsak a teremtés természettudományos módszerekkel követhető „technikai” részleteinek elemzését és a vallásos világképbe illesztését tűzi ki célul, hanem Istenről vallott hitbeli képünket is átformálja. Egyik szélsőségét, a panteista, élő Föld elméletet (Gaia modell, [8]) nem is tekinthetjük keresztyén elképzelésnek. Meg kell azonban említeni P. Teilhard de Chardin [9]. munkásságát, akinek az anyagi világ és az emberiség fejlődésének magyarázatára kidolgozott modellje bekerült a teológiai és a civil kulturális gondolkozás fő vonalába. Leegyszerűsítve ez az irányzat a Bibliára, mint kinyilatkozásra kisebb hangsúlyt fektet és az Istent magába foglaló dinamikus változást hangsúlyozza a készre teremtéssel szemben. 

5. A hit és a tudományos eredmények folyamatos értékelése a hit tanainak folytonos fejlődése érdekében. Ezt tipikusan teológusi és természettudományos képzettséggel egyaránt rendelkezők képviselik és művelik. Alapgondolatuk szerint nincs külön anyagi valóság a természettudományok és külön a hit számára. Az eltérő nézeteket egyeztetni kell. Vezető képviselőik (pl. J. Polkinghorne [10], A. Peacocke [11], Th.F. Torrance [12]) munkássága Magyarországon is jól ismert, bár a tárgyalásukban szereplő tudományos eredményeik bemutatása és értékelése gyakran meghaladja az átlagos olvasó képzettségét. Leegyszerűsítve ez a nézet a teremtésről és a világképről megfogalmazott korábbi vallásos nézeteket a tudománnyal ellentmondásmentes irányba próbálja elmozdítani.

[[paginate]]

Ez a csoportosítás bővíti a hit és tudomány kapcsolatának szokásos besorolását [pl. 13], amit magyar teológusok is használnak [pl. 14A]. A párbeszéd feleslegességét (1. nézet), a nyílt szembenállást (2. nézet), illetve a konszenzus igényét (5. nézet) megfogalmazó álláspontokat átvettem, míg a párbeszéd szükségességét két csoportra (3. és 4. nézet) osztottam. Úgy tekintem, hogy a 3. csoport gondolatköre nem kíván új teológiai értelmezést, míg 4. csoport a teremtés tekintetében már megfogalmazott új teológiai nézeteket tartalmaz. Az 5. csoport a teológiai gondolatok változásának kérdésében lezáratlan. Főleg az evolúció kérdésében, terjedt el a kreacionista (2. nézet), az intelligens tervezés és a teista evolúció (a 3, 4, és 5. nézetek közt átfedően) besorolás [pl.15]. Mindez azt igazolja, hogy a hit és tudomány kapcsolatának rendszerezése még nem lezárt folyamat.

A hit és tudomány kapcsolatának új gyakorlati területe a teremtésvédelem (keresztyén ökológia). Az emberiségnek megőrzésre (és nem kizsákmányolásra) átadott teremtett világ védelme a vallásból adódó kötelesség, amint ezt már Albert Schweitzer is megfogalmazta [16].

A természetes környezetünk védelmére létrehozott polgári mozgalmaknak ezzel azonos a célkitűzése, így a kapcsolat a hasonló egyházi irányzatokkal mindkettőnek előnyös. Az egyház feladata, hogy a hívőkben tudatosítsa a környezetvédelem jelentőségét, míg a környezetvédelem technikai kivitele tudományos-műszaki feladat. Ez a munkamegosztás a hit-tudomány kapcsolat legharmonikusabb formája.

Ezen áttekintés a teológusok és a természettudósok szempontjából is elsősorban a kortárs protestáns magyar gondolkodókat foglalja össze. Mivel a hit és tudomány kapcsolatában éles felekezeti határok nincsenek, az adott témakörökben említést teszek a jelentős római katolikus személyiségekről is.

[[paginate]]

Előzmények

A hit és tudomány kapcsolatával Magyarországon is kiemelkedő egyéniségek és az ezt célul kitűző csoportok egyaránt foglalkoznak. Mindkét esetben alapvető kérdés, hogy gondolataik milyen mértékben jutnak el az érdeklődőkhöz. Kijelenthetjük, hogy a mai napig kevés a laikusok számára is hozzáférhető, megbízható, érthető és igényes irodalom. A helyzetet jól tükrözi, hogy milyen kevés művet sorol fel a téma bibliográfiája [pl. 1B]. Bár az internetes keresések során az érdeklődők sok információhoz juthatnak, csak a szerzők ismertsége és az érdeklődést felkeltő, gyakran félrevezető címek haladják meg a potenciális olvasók ingerküszöbét. Sok teológus és hívő tudós munkájában a kérdéskör csak érintőlegesen szerepel, gyakran csak nem publikált előadás formájában. Ugyanakkor segíti az eligazodást, hogy a teológiai tárgyú magyar szakfolyóiratokban sok a magyar és külföldi teológusok munkáit elemző közlemény. Viszont ezek a kis nyomtatott példányszámban megjelenő folyóiratok sem jutnak el az érdeklődőkhöz, ha az internetes hozzáférés nem biztosított. Az ismertetések főleg személyekre terjednek ki, csak néhány csoport működését kíséri érdeklődés.

A 20. század első felének (majdnem kortárs) magyar teológiai szemléletét a természettudományokkal kapcsolatban az érdektelenség jellemezte (a fentiek szerinti 1. nézet). Jól példázza ezt egy válogatás a vezető református teológusok rövid írásaiból [17]. Ami kapcsolat volt, az kimerült a nyílt állásfoglalások megfogalmazásában a darwini evolúciós elmélet ellen. A korát megelőző kivétel a teológiában és földtudományokban egyaránt jártas római katolikus Prohászka Ottokár püspök volt [18], akinek jelentőségét nemrég Dudich Endre geológus méltatta [19A]. A tudomány oldaláról az egyházi iskolák természettudomány tanárai képviselték a hit és tudomány kapcsolatát (pl. Platz Bonifác, cisztercita szerzetes, tanár, az MTA tagja [20, 21]). Náluk az ismeretek bemutatása követte a tudomány fejlődését, a keresztyén dogmákkal ellentétes tudományos eredményeket is tárgyalták, jó érzékkel mutatva rá a következtetések bizonytalanságaira.

A II. világháború után, amikor a világ teológusai és hívő tudósai világképükben változatos módon próbáltak reagálni a modern tudományos eredményekre, Magyarországon erre sem az egyház, sem a tudósok részéről nem volt lehetőség. A marxista materialista filozófiát képviselő diktatórikus államhatalom az egyházak vallásos tevékenységét igyekezett a templomok keretei között tartani, a teológusképzés intézményeit nagymértékben elzárta a nyilvánosságtól, szakfolyóirataikat és könyvkiadásukat fokozatosan felszámolta. Az a természettudományos oktató vagy kutató, aki eredményeit nem a materialista filozófia tanai alapján értelmezte, vagy istenhitét nyíltan képviselte állásával játszott, és biztosan hátrányba került előmenetelénél. Az 1956-ot követő megtorlások utáni liberalizálódó időkben az ismeretek hozzáférésének lehetősége fokozatosan javult. Nem materialista alapon álló külföldi természettudósok filozófiai jellegű tanulmányainak magyar fordításai is megjelentek (Pl. W. Heisenberg, A. Einstein). Nagyobb tere nyílt a magyar teológus szerzők belső terjesztésű munkáinak (pl. Református Egyház Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadványai). A rádióban „A Biblia világa” címmel tudományos és teológiai gondolatokat is bemutató ismeretterjesztő sorozat hangzott el (1971), ami később könyv formájában is megjelent [22]. Olyan teológus tudósok is publikálási lehetőséget kaptak, mint a lelkész-pasztorálpszichológus Gyökössy Endre, akit az 1956-os egyházi szerepe miatt [23] korábban hallgatásra ítéltek [pl. 24]. Az igazi áttörésnek P. Teilhard de Chardin, „Az emberi jelenség” című művének magyar megjelentetését tartom [9].

A rendszerváltás után a könyvek megjelenését nem a cenzúra, hanem a kiadás gazdasági érdekei vezérelték. A mai napig jellemző, hogy az igényes munkák mellett számos vallási köntösbe bújtatott szenzáció hajhász, ezoterikus, áltudományos, és a szélsőséges vallási szekták véleményét tükröző könyv kapható. A bőség zavarával küszködő olvasónak kevés az eligazodási pontja a félrevezetések tengerében. Itt nyújt hatalmas segítséget a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozó csoportok, vagy az igazságot kereső és terjesztő kiemelkedő személyiségek ismeretterjesztő tevékenysége.

[[paginate]]

A hit és tudomány kapcsolatával foglalkozó csoportok munkássága

A protestáns alapokon álló, a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozó legjelentősebb teológus indíttatású szervezet a Jesenius Központ. A Bolyki János teológus professzor vezetésével 2004-ben létrehozott szervezet, bár jelentősen lecsökkent anyagi forrásokkal, ma, az alapító elnök halála után is működik (az Evangélikus Hittudományi Egyetem támogatásával). Ismertségüket a hagyományos cél töretlen folytatása, rendszeres rendezvényeik és közleményeik, a tanítványok igényes tevékenysége és az internetes szereplés együttesen biztosítja. A Jesenus Központot (www.jesenius.hu) ma négy, az alapításban résztvevő kutató irányítja, a református teológus és programozó matematikus Kodácsy Tamás, az evangélikus teológus professzor Béres Tamás és az evangélikus teológus és matematika-fizika tanár Kodácsy-Simon Eszter, valamint a debreceni fizikus Végh László. Levezető házigazdaként kapcsolódott be a szervezésbe Viczián István geológus és Prőhle Péter matematikus is.

A Jesenius Központ működésében jellegzetesek az egy, esetleg két természettudós által tartott előadások, amelyeket a levezető teológus összefoglaló és kiegészítő megjegyzései után nyilvános vita követ. Ha az előadó ezt támogatja, az anyag felkerül a honlapra is. A vezetők munkáját dicséri az átfogott területek sokrétűsége, a sok jó előadó választás. Néhány témában konferenciaszerű rendezvényeket is tartottak (pl. Kompetencia, kompatibilitás, kompenzáció (2005), Akarsz-e meggyógyulni? Hit, egészség, gyógyulás (2006.), amelyekből két kiadvány is megjelent a Kálvin Kiadó gondozásában [1, 14]. A kiadványok az előadás anyagok mellett a témakörhöz tartozó egyéb közleményekkel egészültek ki.

A természettudományok oldaláról a Filozófiai Vitakör (kezdetben Földtani Filozófiai Vitakör) munkája a legjelentősebb. A vitakört a földtudományok képviselői Detre Csaba alapító elnök kezdeményezésére hozták létre a Magyar Állami Földtani Intézetben, 1973-ban. A célja az volt, hogy a földtudományi eredményeknek a filozófiára gyakorolt hatását elemezzék, a vallás kapcsolata csak egy (nem hangsúlyozott) részterület volt. Az alapítás időpontjából érthető, hogy a vitakör munkáját hosszú időn keresztül politikai támadások kisérték, mert a pártvezetés mániákusan félt az ilyen önálló kezdeményezésektől. A vitakör a mai néven, független tudományos szervezetként, 1992 óta működik, és a kezdetektől folyamatos feltöltött részletes anyaga (2008-2010 kivételével) a www.filozofiaivitakor.hu honlapon elérhető. A vitakört Detre Csaba halála után ma négytagú elnökség tagjaként Fabó László operatív elnök vezeti. Az alapítás óta több mint 1000 rendezvényi előadást tartottak, az egyedi előadásoktól a mini konferenciákig. Ezek közül a hittel és a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozók száma a rendszerváltás óta folyamatosan nőtt. Ilyen rendezvény volt, többek között a „Vallás szerepe korunkban” (1996), Istenkeresés (1996), „Mi végből vagyunk a világon” (1999), „Hol található Isten?” (2001), „A lélek” (2004), „Az isteni lényegről való ismeret” (2005), Teilhard de Chardin (2005), „A teremtés” (2005), „A Hit” (2005), a „Fejlődés, metafizika, vallás” (2006) és a „Teremtés, mint filozófiai probléma” (2006). A vallás képviselőit a hit szempontjából fontos kérdésekben tartott számos természettudományos eladás is érdekelhette, a világegyetem kialakulása, kora, a Föld kora és geológiai fejlődése, valamint az evolúcióval kapcsolatos őslénytani eredmények és azok magyarázata témakörökben.

Az olyan vitakörök jelentős többsége, amikben témaként a hit és tudomány kapcsolata is szerepel, felsőoktatási intézményekhez kötődik. Mivel a fiatalság világnézettől vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül nyitott a problémák megvitatására, teológiai, társadalomtudományi, természettudományi, orvostudományi és műszaki intézményekben is találhatunk ilyen szervezeteket vagy alkalmi rendezvényeket. Van, ahol a rendezvényeket rendszeresen meghirdetik (pl. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keresztény Filozófiai Intézet), másutt ez az aktuális diák évfolyamok aktivitásának függvénye. A rendezvények ritkán keltik fel a külső érdeklődők figyelmét, de arra is van példa, hogy az összegyűlt eredményeket nyomtatásban is megjelentetik (pl. [25]).

[[paginate]]

Újdonságok és kiemelkedő jelentőségű rendezvények

Az egyházi ökológiai mozgalmakat az Ökomenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport fogja össze, amelynek református, evangélikus, metodista és római katolikus képviselői vannak. Közös éves rendezvényük a „Teremtés Hete” amelyekhez 2009-től elektronikus formában írt segédanyag is elérhető. A református ökogyülekezeti mozgalmat az MRE Ökögyülekezeti Tanácsa irányítja, amely évente ökogyülekezeti konferenciákat tart. Az evangélikus ökológiai mozgalmat az Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoportja fogja össze. A két szervezet közös rendezvényeket is szervez.

Föld és Ég konferencia, Sopron 2008

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (röviden: A Föld Éve) és a Biblia Éve közös rendezvénye. A konferencián és az azt követő kerekasztal beszélgetésen többek között a református B. Szabó István püspök, Balla Péter [19B], Karasszon István [19C], Vladár Gábor [19D] és Zsengellér József egyetemi tanárok, a római katolikus Bolberitz Pál [19E] egyetemi tanár és Korzenszky Rihárd perjel, és az evangélikus Krámer György püspök helyettes képviselték a különböző felekezetek álláspontját. A természettudományokat a Föld Éve Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Brezsnyánszky Károly [19F] és titkára, Szarka László [19G], a Magyarhoni Földtani Társaság és a Filozófiai Vitakör kutatóit Unger Zoltán [19H], Dudich Endre [19A], Viczián István [19I], az MTA-t Náray-Szabó Gábor [19J] és Németh Tamás, míg a Jesenius Központot Végh László [19K] képviselték. A konferencia könyv formájában megjelent anyaga [19] a hit és tudomány témakörben megjelent egyik legjobb összeállítás.

Református Akadémikusok előadássorozat, 2014

A Károlyi Gáspár Református Egyetemen Zsengellér József dékán által szervezett sorozatban hívő református tudósok tartottak beszámolókat kutatási területükről és annak a hittel való kapcsolatáról. A természettudományok területéről Falus András a „Modern humángenetika etikai, jogi és világnézeti kihívásairól” és Szarka László „a „Környezeti kulcskérdésekről − a kutató és a keresztyén ember szemszögéből” című előadások hangzottak el.

Konferencia a természettudományok és a hit kapcsolatáról

A Protestáns Teológiai Intézetben, Kolozsváron 2016 októberében tartott félnapos előadássorozatban magyarországi és erdélyi előadók fejtették ki álláspontjukat a témakörben.

Az ismertebb előadók Kodácsy Tamás teológus (Evolúció és teremtés), Falus András immunológus (Gondolatok az evolúció és evolucionizmus, illetve a genetika és geneticizmus kapcsán), Unger Zoltán geológus (Függetlenségeink határai), és Visky S. Béla teológus (Hit és tudomány Keith Ward értelmezésében) voltak.

I. Hit és tudomány, debreceni doktoranduszok és fiatal kutatók konferenciája

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2016 novemberében Bölcskei Gusztáv rektor védnöksége alatt megtartott egynapos ülésén Falus András tartotta a plenáris ülést (A bizonyítékoktól a bizonyosságig). A konferencián a többi (22) előadást fiatal kutatók és teológusok tartották, akik közül sokan doktori programjuk keretében foglalkoztak a bemutatott témákkal. A „tudomány” itt természettudományt és társadalomtudományokat is jelentett.

„Szabadegyetem az életről”

A Boldog Salkaházy Sára Plébánián, Újpalotán tartott 6 szemeszteres előadássorozat (2011-2014) témája „Bizonyítékok a tudomány és az istenhit összekapcsolására” volt. Az előadók közül megemlíteném idősebb Kellermayer Miklós, Freund Tamás és Tulassay Tivadar orvosegyetemi professzorokat. A rendezvény érdekessége, hogy a résztvevőknek szabadegyetemi diplomát adott.

[[paginate]]

Jelentősebb magyar teológus képviselők

Bolyki János (1931-2011) a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara tanszékvezető tanára volt, széles érdeklődési területtel és átfogó tudással (bibliográfia pl. [26]). Protestáns részről az ő nevéhez kapcsolódik az első áttörés a tudományokkal való párbeszéd irányába [27]. A „Hit és tudomány” című könyve [28] közel 30 év után is időszerű, egyaránt alkalmas a történelmi kép áttekintésére, a teremtéssel és az anyagi világgal kapcsolatos lényeges 20. századi tudományos eredmények összefoglalására, és a tudományokkal kapcsolatos teológiai nézetek csoportosítására. A laikus (a „nem teológus” értelemben) olvasónak nagy segítséget nyújtanak teológusok és természettudósok nézeteinek elemzései a hit és tudomány kapcsolatának szempontjából [pl. 1C-1G]. Amint azt a Jesenius Központ létrehozásával igazolta, a hit és tudomány egységének híve volt (5. nézet). Mivel az isteni teremtés terve munkáiban hangsúlyozottan felülírja a darwini evolúció véletlenszerű és a természetes kiválasztáson alapuló folyamatának jelentőségét, sokan az intelligens tervezés képviselőjének tekintik. Szerintem egyszerűen nyitott volt a le nem zárt kérdések sokoldalú megvitatására.

A Jesenius Központban folyó munka képviselői közül Kodácsy Tamást szeretném kiemelni. A hit és tudomány kapcsolatának széles látókörű és eltökélt képviselője, jó érzékkel a témakörök kiválasztására és lelkészi levezetésére [14]. Saját érdeklődéséből a matematikával kapcsolatos gondolatmenteket emelném ki [14A], ebből is a Swinburne-féle valószínűségi alapú irányt [1H]. Cikkei és modern teológiai művek értékelései jelentek meg magyar teológiai szakfolyóiratokban, és magyar fordítások szaklektori munkáit végezte (pl. [l0-12] esetében). Ismertségét jól jellemzi nagyszámú előadásmeghívása. Az MRE Ökogyülekezeti Tanács programvezetője.

Azokkal, akiknek részletes méltatására nincs lehetőségem szeretnék néhány fontosabb munkájuk említésével foglalkozni. Visky S. Béla, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója írta az egyik legjobb összefoglalót a kreáció-evolúció vitában [1I]. Béres Tamás nevét (az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének tanszékvezető professzora) a Jesenius Központnál már említettem, ő az egyik kötetük [1] szerkesztője, a másik kötetben a tudomány és a teológia módszertanát hasonlítja össze [14B]. Jelentős képviselője az evangélikus ökoteológia mozgalomnak, a 80 körüli publikációjának jelentős hányada ebből a témából való. [pl. 29A]. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen doktori kurzust vezet „A teológia és a természettudományok aktuális kérdései” címmel, és ebből a témakörből számos közleménye is megjelent [pl. 30]. Kodácsy-Simon Esztert (az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője) is említettem a Jesenius Központnál. A hit és tudomány kapcsolatával elsősorban a hittanoktatás szakmai és etikai kérdéseinek keretében foglalkozik [pl. 29B, 31, 32]. Írt történelmi áttekintéseket is a témában, ezek közül kiemelném a Fasori Gimnázium természettudományos oktatását az ott tanult világhírű kutatók bemutatásával értékelő munkáját [33].

A római katolikus teológusok közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem két professzorát emelném ki. Rózsa Huba munkáiban a hit és tudomány kapcsolatát a teremtés tekintetében bibliakritikai szempontok alapján értékeli [pl. 34, 35]. Bolberitz Pál vallásfilozófiai szempontok alapján keresi a kapcsolatot a természettudományokkal [pl. 1J, 36].

Nem hagyhatók ki a felsorolásból külföldön alkotó magyar teológusok, akik közül a teológus-fizikus, bencés pap, a Templeton-díjas Jáki Szaniszló a legjelentősebb. A hit és tudomány kapcsolatával foglalkozó könyvei közül több magyarul is megjelent [pl. 37, 38].

[[paginate]]

Hívő természettudósok

A hívő természettudósok bemutatását a közelmúlt egyik mára méltatlanul elfelejtett református képviselőjével, Török Tibor vegyész egyetemi tanárral kezdem. Ő a legkeményebb időkben is nyíltan hangoztatta hitét, de teológiai tárgyú munkái [39, 40] csak életének utolsó szakaszában jelenhettek meg, amikor szembetegsége már a vakságig súlyosbodott. Minden tudományos eredményt az Istenhit támogatására szolgáló érvnek tekintett és tárgyalt, a Teremtő elsőbbségét hangsúlyozva a teremtett világgal szemben (3. nézet).

Végh László fizikus, egyetemi oktató (DET TK-ATOMKI Környezetfizikai Tsz.) az egyik leggazdagabb munkásságú természettudós a hit és tudomány területen. A „Természettudomány és vallás” c. könyve [41] olyan átfogó munka, amely az anyagi világ fizikai tárgyalásától a vallás lélektanáig tekinti át a területet. A Jesenius Központ egyik alapítója, aki számos előadása mellett az első összefoglalóba is írt tanulmányt [14C]. Előadást tartott a „Föld és Ég” konferencián [19K]. Munkásságában kiemelendő, hogy a debreceni egyetemen éveken át tartott választható kurzusokat a vallás és tudomány témakörből, amelyek részletes anyaga a tanszék honlapján elérhető. Tagja az MRE Ökogyülekezeti Tanácsának, egyetemi kurzusként tart előadásokat a fenntartható élet témakörében (hozzáférhető jegyzet), és ebben a témában könyveket is írt [42, 43]. Rendszeresen publikál hit és tudomány témájú [pl. 44], de elsősorban teológiai tárgyú közleményeket is szakfolyóiratokban (Confessio, Theologiai Szemle).

Viczián István, geológus, egyetemi magántanár a földtudományok és a vallás kapcsolatának egyik jelentős képviselője. A bibliai és a természettudományos világkép megfeleltetésének bemutatására törekedett, és földtörténeti, földtani alapon érvel a kreacionizmus ellen (pl. [45, 46]. Előadásaival aktívan vesz részt a Jesenius Központ és a Filozófiai Kör munkájában, az utóbbiban alapító is. A Jesenius Központ mindkét előadáskötetben szerepel [1B, 14D], és az Ég és Föld konferencia kötetében is [19I].

A természettudósok közül külön kategóriát jelent Falus András biológus, akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. Kiváló előadó, aki szívesen fogad el felkéréseket ismeretterjesztő előadások megtartására a hit és tudomány témakörében. A hívők számára az a legfontosabb, hogy válaszokat tud adni olyan kérdésekre, amelyekben az egyházak állásfoglalása bizonytalan. Itt elsősorban az evolúcióra, különösen annak humán vonatkozására gondolok. Előadásaiban világos érvelést ad arra, hogy a darwini evolúció miért nem ellentétes a keresztyén hittel, amit meggyőzően támaszt alá szakmai tudása és hite. A teista evolúció híve, aki különös gondot fordít a humánbiológia, különösen a genetikai kutatások erkölcsi értékelésére. A szervezők szívesen hívják meg olyan konferenciákra, ahol az élettudományok és a vallás kapcsolata szerepel (pl. Jesenius központ előadás 2014, református akadémikusok sorozat 2014, debreceni ifjúsági konferencia 2016, kolozsvári hit-tudomány konferencia 2016). Személy szerint nagyon várom, hogy ilyen munkáit könyv formájában is olvashassam.

A római katolikus természettudósok közül először két agykutató akadémikust szeretnék megemlíteni. A gondolkodás fiziológiával foglalkozó kutatók a szellemi képességeinket olyan szinten tudják biológiai működésünkhöz kapcsolni, amiről korábban csak elfogult filozófusok spekulációiból hallottunk. Ezért olyan fontos számunkra, hogy ők mit gondolnak az istenhitről. Freund Tamás az evolúciót és a természetes kiválasztódást egyértelműen a teremtés eszközének tekinti (teista evolúció). Azt vallja, hogy az emberi agy az egyedüli olyan komplex anyagi rendszer, ami képes befogadni az isteni eredetű lelket, az erkölcsi törvényeket, és végső soron késztetést érez a Teremtő Isten megismerésére. Foglalkozik olyan etikai kérdésekkel, hogy milyen hatásokat váltanak ki agyunkban a gyorsuló társadalmi hatások [pl. 15, 33]. A hasonló nézeteket valló Hámori József, a természettudósok hitre jutásának okaként gyermekkorban a családi nevelést, felnőttként az isteni kegyelmet tekinti [1K, 47].

Idősebb Kellermayer Miklós, pécsi sejtbiológus professzor szenvedélyes képviselője annak az irányzatnak, amelyik a tudományos méréseket és eredményeket (bizonyos megbízhatósági kritériumok hangsúlyozásával) elfogadja, de úgy érzi, hogy ezekből a tudósok nem vonhatnak le az egyház kialakított (római katolikus) állásfoglalásával ellenkező világképi következtetéseket. A keresztyénség alapproblémájának tartja azt a középkori csillagászokkal kezdődő folyamatot (kopernikuszi fordulat), hogy a tudósok a megfigyeléseikre alapozva saját világnézeteket dolgoztak ki [48]. Az élettel kapcsolatos gondolatai felhívják a figyelmet arra, hogy a darwini evolúció gondolatát mennyire elferdítették a materialista filozófusok. Az élővilág diverzitását az isteni teremtésterv részének tekinti, és annak védelmét alapvető kötelességünknek tartja. Különbséget tesz az állatvilág öröklött ösztönök alapján elért, faji szintű, eredményessége és a szabad akarattal rendelkező, társadalmi tanulás alapján fejlődő emberek tudatos egyedi tevékenysége között [49]. Gondolatait elhivatott módon, széles körben tartott előadásokon terjeszti, ami sok hívő számára ad eligazítást a hit és tudomány kérdéseiben.

Baumann Miklós veszprémi vegyész professzor, aki szakterülete mellett kultúra filozófiát is oktatott. Könyvében [50] a teremtés fordított filozófiai elemzésére vállalkozott. Sorra cáfolja a materialista életkeletkezés különböző levezetéseit. Részletes elemzéssel bizonyítja, hogy egyik ismert modell sem vezethet el az életig, majd a tudattal rendelkező emberig. Fel kell tételeznie egy teremtő operátort, aki megfelel Istenről szóló hitünknek. 13 saját és 3 idézett tételben foglalta össze természeti-filozófiai nézeteit.

[[paginate]]

Összefoglalás

Az áttekintésből megállapítható, hogy a témakörben sokkal több a figyelmet érdemlő munka és az elkötelezett személy, mint azt a nyomtatott könyvek kiadása alapján becsülhetnénk. Egy ilyen áttekintés, a nehezen hozzáférhető, zártkörű terjesztésű, nem megőrzött, vagy a kereső rendszerek kulcsszavait kikerülő munkák miatt nem lehet teljes, és különösen a nem protestáns szerzők tekintetében inkább szemelvényeknek tekinthető. Itt kérnék elnézést mindazoktól, akiket méltánytalanul kihagytunk a felsorolásból, mert nem abban körben szerepelnek, amelyre figyelmünk kiterjedt. A teremtésvédelemmel foglalkozók közül csak azokat ismertettük, akik a hit és tudomány más területeiben is tevékenyek. Ennek a témának teljes körű áttekintése egy önálló cikk terjedelmét igényli.

Szeretném hangsúlyozni a hit és tudomány kapcsolatának fontosságát napjainkban. A fogyasztói társadalomban az a hamis érzés terjed, hogy a robbanásszerű tudományos és technikai fejlődés eredményeként létrehozott eszköztárunkkal saját magunk urai vagyunk, nincs szükségünk sem Istenre, sem a keresztyén értékrendre. A gyors fejlődés során a világról alkotott képünk az életünk során többször is megváltozik, amihez gyakran nehezen alkalmazkodunk külső segítség nélkül. Családunktól, környezetünktől magunk is kérhetünk segítséget, de ha ezt a „legfelsőbb” helyről szeretnénk, ahhoz hit is kell. Van, akit csak akkor lehet a keresztyén valláshoz közel hozni, ha a tanítások nem ellentétesek mindennapi ismereteikkel. Ehhez az egyházaknak, gyülekezeteknek, és tanítóiknak napra kész tudással kell rendelkeznie.

Különösen éles a helyzet a keresztyén hit gyermekkori megalapozásánál, a hittanoktatás és természettudományos tárgyak kapcsolatát tekintve. Ezzel foglalkozó jelentős rendezvénnyel mégsem találkoztam 2006 után [32]. Természetes, hogy a hittan oktatása továbbra is a hit alapjainak és a keresztyén értékrendnek a megismertetésén alapul. Ugyanakkor a hittan teremtéstörténeti tanításai nem lehetnek alapvetően ellentétesek azokkal a tudományos ismeretekkel, amelyeket a tanulók a fizika és csillagászat, földrajz, kémia, biológia, történelem órákon tanulnak. Az oktatók és rajtuk keresztül a hallgatók figyelmét is fel kell hívni arra, hogy számos kérdésben ma a tudomány megfigyelései már nem ellentétesek a hagyományos keresztyén világképpel. Ilyen például a „semmiből” teremtésnek megfelelő ősrobbanás modell és az első emberpárnak megfelelő közös genetikai ősök modell. Számos kérdésben a hivatalos egyházi vélemények elfogadnak olyan tudományos elméleteket, így az evolúciós fejlődést, mint a teremtés folyamatát, és a világegyetem és a Föld korát, amelyeket korábban élesen elleneztek. A kérdés tárgyalásához feltétlenül szükséges tisztázni, hogy a természettudományok művelése nem azonos a materializmussal. A materializmus egy filozófia, amely szereti kihasználni a tudományos eredményeket nézetei alátámasztására. Különösen eredményesen teszi ezt azokkal az eredményekkel, amelyeket a keresztyénség nem tud beépíteni világképébe.

Párbeszéd nélkül a ma még meglévő ellentétes elképzelések nem közeledhetnek egymáshoz. Köszönet illeti ezért mindazokat, akik hitük, tudásuk és igazságérzetük alapján vállalják, hogy ismereteiket és gondolataikat másokkal megosszák, lehetőséget biztosítva a hit és tudomány eredményeinek összehangolására. Reméljük, hogy ez alapján a keresztyénségnek a XXI. században is lesz jövője.

Földvári István

[[paginate]]

Irodalom

[1] Béres Tamás (szerk.): Történet – metafora − párbeszéd. Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, (Jesenius II.)

1A Bolyki János: A természettudomány és a teológia Barth Károlynál, 60. o.

1B Viczián István: Teremtéshit és természettudomány 296. o.

1C Bolyki János: A természettudományok és a teológia a reneszánsztól és a reformációtól az újkorig. 15. o.

1D Bolyki János: Newton teológiatörténeti jelentősége. 34. o.

1E Bolyki János: Darwin teológiatörténeti jelentősége. 51. o.

1F Bolyki János: Egy jezsuita őslénytankutató. 79. o.

1G Bolyki János: Carl Fiedrich von Weizsacker tanítása a természetről és az emberről. 93. o.

1H Kodácsy Tamás: A Bayes tétel és a feltámadás. 174. o.

1I Visky S. Béla: Teológiai szempontok a kreáció-evolúció vitához. 261. o.

1J Bolberitz Pál: Geológia és teológia. A fejlődés keresztény értelmezése. 30. o.

1K Bolyki János, Hámori József, Roska Tamás: Beszélgetés az agykutatás és a hit kapcsolatáról. 188. o.

[2] Werner Gitt: So steht’s geschrieben. Hanssler-Verlag, Neuhausen (Magyarul: Meg van írva, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1995.)

[3] Werner Gitt: Das biblische Zeugnis der Schöpfung 1993 (Magyarul: A teremtés bibliai tanúságtétele, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1996).

[4] Hugh Ross: The Fingerprint of God, Promise Publishing Co, Orange California, 1991. (Reason to Believe sorozat)

[5] Richard Swinburne: The Existence of God, Calderon Press, Oxford, 1979.

[6] Alfred N. Whithehead: Science and the Modern World. Free Press, New York, 1967.

[7] Charles Hartshorne: Omnipotence and Other Theological Mistakes, Albany State Univ. 1984.

[8] James E. Lovelock: Gaia: A new look at life on Earth, 3rd Ed., Oxford Univ. Press. 1979. (Magyarul: Gaia: A földi élet egy új nézőpontból, Göncöl Kiadó, 1990.)

[9] Pierre Teilhard de Chardin: Le Phénoméne, Seuil (Magyarul: Az emberi jelenség, Gondolat Kiadó, Budapest, 1980).

[10] John Polkinghorne: One World – The Interaction of Science and Theology, 1986. (Magyarul: A tudomány és a teológia kölcsönhatásai, Kalligram Kiadó, Pozsony 2008).

[11] Arthur Peaco>Kellermayer Miklós: Az élet. Kairosz Kiadó, Budapest, 2012.

[12] Thomas F. Torrance: Christian Theology and Scientific Culture, Wipf and Stock, 1998, (Magyarul: Keresztény teológia és természettudományos kultúra. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011).

[13] Ian G. Barbour: Religion and Science, Harper, San Francisco, 1997.

[14] Kodácsy Tamás (szerk.): Kompetencia, kompatibilitás, kompenzáció. Kálvin Kiadó, Budapest, 2006. (Jesenius I.)

14A Kodácsy Tamás: Hit és tudomány – mit jelent az „és” a kettő között? 9. o.

14B Béres Tamás: A kérdező szerepe a tudományos elméletek megalkotásában. 77. o.

14C Végh László: A modellalkotás emberi tényezői. 109. o.

14D Viczián István: Pára szállott fel a földről – az emberek teremtése és egy sivatagi oázis geológiája 147. o.

[15] Tóth Kálmán - Freund Tamás - Rózsa Huba: Teremtés a tudományban. Szent István Kiadó, Budapest, 2011.

[16] Albert Schweitzer az igehirdető, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1985. 89-112. o.

[17] Németh Pál (szerk.): Magyar református önismereti olvasókönyv, válogatás a XX. század első felének református teológiai irodalmából, Kálvin Kiadó, Budapest, 1997.

[18] Prohászka Ottokár: Föld és Ég, Esztergom, 1902.

[19] Unger Zoltán (szerk.): Föld és Ég, tudomány és hit. Geológiai és teológiai konferencia, Sopron 2008. Hantken Kiadó, Budapest, 2009.

19A Dudich Endre: A Földön álló és az Égbe nyúló létra, 41. o.

19B Balla Péter: Az újszövetségi kánon kialakulása. 11. o.

19C Karasszon István: Az ég az ókori keleti világszemléletben. 44. o.

19D Vladár Gábor: Az új ég és az új föld motívuma a Jelenések Könyvében. 123. o.

19E Bolberitz Pál: Geológai és teológia. A fejlődés keresztény értelmezése. 30. o.

19F Brezsnyánszky Károly: A Föld Éve. Gyógyír az emberiség bajaira? 34. o.

19G Szarka László: Tudomány és vallás – áltudományok és álvallások özönében. 88. o.

19H Unger Zoltán: „elmélkedj a Földről, az is tanít”. 101. o.

19I Viczián István: Az aktualizmus elvének megjelenése a Prédikátor Könyvében. 109. o.

19J Náray-Szabó Gábor: Teremtés és evolúció. 71. o.

19K Végh László: Ég és Föld – testi és lelki élettávlat. 104.o.

[20] Platz Bonifác: Utazás a természetben, Szt. István Társulat, Budapest, 1900.

[21] Platz Bonifác: Az ember származása a legújabb kutatások alapján, Szt. István Társulat, Budapest, 1914.

[22] Rapcsányi László (szerk.): A Biblia világa, Minerva Kiadó, Budapest, 1972.

[23] Földváryné Kiss Réka: 1956 és a református egyház, Confessio, 2016/3.

[24] Gyökössy Endre: Bevezetés a paraklétikus lelki gondozásba. Budapest: Klinikai Lelki gondozók Ökumenikus Egyesülete. 1983.

[25] Dombi Péter (szerk.): Hiszem vagy tudom, Typotex Kiadó, Budapest, 2008.

[26] Peres Imre: Emlékezés Bolyki Jánosra, Vallástudományi Szemle, 2015 3-4, 114. o.

[27] Bolyki János: A természettudományok kérdései a XX. sz. teológiatörténetében. Doktori értekezés, 1979. Református Egyház Zsinatának Tanulmányi Osztálya, Budapest, 1980.

[28] Bolyki János: Hit és tudomány, Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya, Budapest, 1989.

[29] Szabó Lajos (szerk.): Ablaknyitás. Luther Kiadó, Budapest, 2004.

29A Béres Tamás: Természeti környezet és kereszténység. 267. o.

29B Kodácsy-Simon Eszter: Természettudományok és a keresztény vallás. 412. o.

[30] Béres Tamás - Kodácsy-Simon Eszter - Orosz Gábor Viktor (szerk.): Krisztusra tekintve hittel és reménnyel. Luther Kiadó, Budapest, 2008. 

 Béres Tamás: Tudomány, teológia, mítosz. 77. o.

[31] Kodácsy-Simon Eszter: Egy ma százéves reform: Természettudományok és hittan kapcsolata az iskolákban. Lelkipásztor 88 (2013) 314.

[32] Kodácsy-Simon Eszter: Természettudományok oktatása vallásos szorongás nélkül, vallás oktatása természettudományos szorongás nélkül. Konferencia pedagógusok számára, 2006. Confessio 2006/1. 94. o.

[33] E. Kodácsy-Simon: Secondary School as a Model for the Dialogue between Science and Religion. Proc. Conf. Science and Religion: Global Perspectives. Philadelphia, USA, 2005. p: 18. (Magyarul: Az egyházi iskola mint a párbeszéd modellje, Lelkipásztor 81 (2006) 42.

[34] Rózsa Huba: Őstörténet. Szent István Kiadó, Budapest, 2008.

[35] Rózsa Huba: A Genesis könyve I. Szent István Kiadó, Budapest, 2011.

[36] Bolberitz Pál, Freund Tamás: Hit és tudomány – a reménység végtelen útjain, Éghajlat Kiadó, Budapest, 2010.

[37] Stanley L. Jaki: Science and Religion, Real View Books, 2004. (magyarul: Jáki Szaniszló: A tudomány és a vallás kapcsolatának ábécéje. Kairosz Kiadó, Budapest, 2014).

[38] ] Stanley L. Jaki: The relevance of Physics, Scottish Academic Press (magyarul: Jáki Szaniszló: A fizika látóhatára, Kairosz Kiadó, Budapest, 2005).

[39] Török Tibor: Természettudomány, világkép, világnézet, istenhit. Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1989.

[40] Török Tibor: Istenhit és természettudomány. Kálvin Kiadó, Budapest, 1996.

[41] Végh László: Természettudomány és vallás. Kálvin Kiadó, Budapest, 2002.

[42] Végh László: Fenntartható fejlődés, EP Systems BT, Debrecen, 1999.

[43] Hetesi Zsolt - Szám Dorottya - Végh László: Utolsó kísérlet – híradás a Föld állapotáról, Kairosz Kiadó, Budapest, 2008.

[44] Végh László: A természetfeletti, a benne rejlő, és a mai természettudomány. Confessio 2016/1.

[45] Viczián István: Magától? A Föld története a Biblia és a tudomány szerint. Confessio 2006/4. 103. o.

[46] Viczián István: Kreacionizmus. Ökumené 2003/3 41. o.

[47] Hámori József - Roska Tamás - Sajgó Szabolcs: Agy, hit számítógép, Éghajlat Kiadó, Budapest, 2004.

[48] Kellermayer Miklós - Patonai Adrienne: Az élet szent okokból élni akar. Szent István Társulat, Budapest, 2006.

[49] Kellermayer Miklós: Az élet. Kairosz Kiadó, Budapest, 2012.

[50] Baumann Miklós: Keletkezés vagy teremtés. OOK Press, Veszprém, 2013.