A két új brand házigazdája a MÜPA (Művészetek Palotája, Budapest). Bartók Béla születésének 140. éves, Liszt Ferenc születésének 210. éves évfordulójára emlékeztünk 2021-ben, így kézenfekvőnek is tűnt a két nagy művészeti rendezvényt róluk elnevezni.  Az első évben, a pandémia miatt a Bartók Tavasz előadásai csak online közvetítéssel voltak elérhetők – míg ősszel már élőben ment a Liszt Ünnep –, a Bartók Tavaszok között viszont az idei az első, amelynek rendezvényeit már élőben láthatja a közönség.

Mindazoknak tehát, akik érintettek, akár mint előadók vagy mint közönség, sok örömet é  igazán gazdag programválasztékot kínál az áprilist és májust kitöltő kulturális bőség. Szinte eufórikus az idei kulturális tavasz. Nem csak a fővárosban, hanem vidéki nagyvárosainkban is, hiszen részt vesz az összművészeti eseménysorban Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged is. A klasszikus zene mellett helyet kap a világzene, a jazz, táncművészet, képzőművészet, népzene is, új formációk mutatkoznak be, külföldiek és magyarok egyaránt, hírességeket is köszönthetünk, és a bőség zavarában vagyunk, mely rendezvényekre fókuszáljunk.

[[paginate]]

A 60 éves Pécsi Balett például Vasarely-etűdök címmel mutatta be műsorát, a tánc mellé fölsorakoztatva a prózai színház és a képzőművészet kifejező eszközeit, különösen Vasarely pécsi életére helyezve a hangsúlyt, a világhírű pécsi képzőművész tiszteletére. Több Bartók-mű is fölcsendült a tavaszi koncerteken és nem maradt ki a Nagyhéten J.S. Bach Máté passiója sem. Ugyanakkor olyan sokszínű, újragondolt és szokatlan formációk jelentek meg, hogy bizony a nézőknek igyekezni kellett, hogy lépést tudjanak tartani a modern művészetekkel. Aki Győrben kapcsolódott be a Bartók Tavasz előadásaiba, megtanulhatta, hogy milyen hangkeltő eszköz a dzsimitri, hogy hangzik együtt a francia-, zsidó-, balkáni- és argentin népzene a kísérleti, kortárs elemekkel. Vagy milyen, amikor a magyar, perui, uruguayi előadók együtt cumbiát játszanak. A Ritmo-piknik koncertek tehát Győrben, de Debrecenben, Budapesten és Miskolcon is bevezették a nézőt ezek ismeretébe.

A Bartók Tavasz képzőművészeti „nagyágyúja” kétség kívül a Menny és pokol között (Hieronymus Bosch rejtélyes világa) volt a Budapesti Szépművészeti Múzeumban, amely 500 évvel a művész halála után is látogatók tízezreinek az érdeklődésére tartott számot, és „az év kiállítása” jelzővel hirdették.

Világhírű előadókat is köszönthettünk, és friss, fiatalos kezdő formációk is teret kaptak. Itt járt például Ramón Vargas mexikói tenor sztárénekes, Julia Fischer német hegedűművész, akit a sajtó „a nemzetközi zenei élet egyik vezető hegedűművészeként” mutat be. A Bartók Tavaszon, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarával adott koncertet. Szergely Krilov, Maxim Vengerov hegedűművészek régi ismerősök a vendégelőadók névsorában, de üdvözölhettük Brandford Marsalis világhírű amerikai szaxofonost quartettjével – mint a kortárs jazz legnagyobb hatású művészét. Anthony Roth Constanzo kontratenor, Händel műveket adott elő, Uri Caine zeneszerző, zongorista erre az alkalomra összeállított Bartók Project című műsorával érkezett.

Az újak között, az Ensemble Mini a Budapesti Music Centerben három Bartók átiratot adott elő. A 2010-ben fiatal német és osztrák zenészekből alakult együttes tagjai híres művek átiratainak előadásában mutatják meg tehetségüket. Ugyanez a helyszín adott otthont a Worldservice project nevű 5 fős angol jazz együttes kivételes, egyedi koncertjének.

^{Ritmo Piknik, Debrecen. Fotó: Jakkel Rudolf}
 

[[paginate]]

Bartók Béla személyében nemcsak a XX. század legkiválóbb magyar zeneszerzőjét tiszteljük, hanem az is közismert, hogy hatalmas népzenekutatói munkát is végzett. Ezzel fölbecsülhetetlen értékű népzenei hagyatékot bízott az utókorra, amely hagyaték azóta is inspirálja a kortárs zeneszerzőket, a népművészetet, népzenét, néptáncot is, sőt a jazz- és a világzene alkotóit, művelőit is. Kevésbé ismert azonban, hogy Bartók népzenei hagyomány-kutatása Európán kívülre is kiterjedt. 1913-ban sikerült eljutnia Észak-Afrikába, és erről a gyűjtő útjáról több mint 118 fonográf hengerrel – mintegy 5 órányi hangfelvétellel – tért haza.(Följegyezték, hogy ezt az útját hosszú készülődés előzte meg, már 2 évvel korábban szeretett volna eljutni Észak-Afrikába, és Párizsban francia-arab szótárt is vásárolt, hogy fölkészültebben vághasson neki a nagy útnak.) Ezt a gyűjtését a zenetudomány abszolút úttörő vállalkozásként tartja számon, hiszen ő volt az első a modern etnomuzikológusok közül, aki nem másodkézből vett, korábban rögzített hanganyaggal dolgozott, hanem kutatásaiban a saját maga rögzítette zenei anyagot használta. Ez az eredeti Bartók-gyűjtés lett az alapja a művészeti hetek egy kiemelt rendezvényének a Tiszta forrás címet viselő énekes-szöveges előadásnak, amelyet a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes és a Modern Art Orchestra tagjai adtak elő. Guessous Mesi marokkói-magyar származású énekesnőt a Tiszta forrás alkotói kulcsfigurájának tekinthetjük, hiszen ő járt utána annak, hogy Bartók Bélának az észak-afrikai Maghreb régióban rögzített zenei gyűjtését, a korabeli szöveggel mintegy fölruházza, kiegészítse. Így állították színpadra április 8-án a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében azt a Tiszta forrás előadást, amelynek világpremiere a Dubai Világkiállítás magyar napján, március 18-án volt, fergeteges sikert aratva.

Szinte erre reflektált az a különleges kiállítás, amelyet Bartók a népzenekutatás természettudósa címmel, szintén a MÜPA fogadott be. A koncepció Bartóknak mint  tudósnak az arcát mutatja be, írásai, publikációi, tapasztalatainak megörökített dokumentumai  fölhasználásával.

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek nagyszabású összművészeti rendezvénysorozattal, a kulturális kormányzat nem titkolt célja az is, hogy a nemzetközi kulturális turizmus részére még vonzóbbá tegye Magyarországot. Budapest és vidéki nagyvárosaink fejlesztései, tehetséges előadóink és jeles nemzetközi fellépők egyaránt garanciát jelentenek minderre.

Gimesi Zsuzsa

^{A Magyar Állami Népi Együttes a MÜPA-ban. Fotó: Valuska Gábor}