„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10)

Négy évvel ezelőtt, 2011-ben indítottam útjára édesapám, Horváth Barna (1936–2009) volt borsod-gömöri református esperes életműsorozatát. A szerző nyomtatásban megjelent és kéziratos hagyatékából a tervek szerint 15-20 tematikus kötet készül egyenként 100–500 számozott példányban. A hagyaték levéltári rendezését és az életműsorozat szerkesztését a szerző fiaként azért vettem kézbe, mert olyan értéknek tartom, amit közkinccsé kellene tenni egész egyházunk és társadalmunk számára. Az erre áldozott időt soha nem sajnáltam. Ez is egyfajta misszió, amit másoknak is érdemes volna elvégezni, hogy az értékek egymásra épülhessenek és egészséges önképpel rendelkezzünk.

Elsőként az Amerikából jöttünk – Adalékok a United Presbyterian Church (USA) és a Tiszáninneni Református Egyházkerület kapcsolatainak krónikájához című kötet látott napvilágot. A cím önmagáért beszél, a magyar–amerikai kapcsolatokat két utazás (1985, 1987) dokumentumanyaga mutatja be. A United Presbyterian Church központja a missouri egyházkerületet jelölte ki arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a Magyarországi Református Egyház Zsinatával, melynek elnöksége a tiszáninneni egyházkerületet választotta ki partnerül. A szerző két levéltári dobozban őrizte meg az utazásokkal kapcsolatos dokumentumokat, iratokat, leveleket, újságokat, fényképeket. A legérdekesebb rész azonban az 1987-es útinapló, amely napról napra beszámol az eseményekről és találkozásokról. Ez a kéziratban maradt napló irodalmi stílusban mutatja be a Missouriban és Kentuckyban egy hónap alatt látottakat, az ottani szolgálatokat és szerepléseket. A könyvet néhány útitárs (Kürti László püspök, Benke György és ifj. Kocsis Attila lelkipásztorok) visszaemlékezései zárják. Kürti püspök például elmeséli, milyen lépéseket tett annak idején a sárospataki kollégium visszaszerzése érdekében.

Horváth Barna irodalmi érdeklődése egész pályáján nyomon követhető. A Biblia az irodalomban című kötetben mintegy ötven írása olvasható e témakörben. Az első részben a Bibliával foglalkozó szövegek találhatók, köztük annak a dolgozatnak a magyar fordítása, amelyet angolul írt svájci tanulmányai idején Bosseyban és Zürichben. Művelődéstörténeti tanulmányainak témái: Szenci Molnár Albert, Apáczai Csere János, Pécsely Király Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. A szerző egy partiumi-erdélyi utazás alkalmával Papp László nagyváradi esperes könyvtárában találkozott egy Árva Bethlen Kata által saját kezűleg írt verssel, amit aztán be is mutatott a Reformátusok Lapjában. A szerkesztő ugyan tudományos óvatosságból kihagyta magát a verset, a Biblia az irodalomban lapjain olvasható. Tompa Mihályról (1817–1868) több tanulmánya, saját kutatással megírt cikke készült. Horváth Barna első lelkészi állomáshelye Igrici volt, ahol a költő édesanyja halála után a gyermekéveit töltötte apai nagyszüleinél. A kötetben a legnagyobb egységet a sajószentpéteri születésű Lévay József (1825–1918) költővel kapcsolatos írások teszik ki. A szerző 1975-től 2003-as nyugdíjba vonulásáig volt sajószentpéteri lelkipásztor. A Lévay-kultuszért már hivatali elődje, apósa, Perjéssy László (1906–1985) is sokat tett. A Biblia az irodalomban lapjain a költőről szóló tanulmányok, emlékbeszédek, prédikációk, előszók kaptak helyet. A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Az életműsorozat harmadik darabja, a Koinónia, a volt borsod-gömöri esperes, sárospataki teológiai tanár tanulmányainak gyűjteménye. Témájukat tekintve dogmatikai, szociáletikai, pasztorálpszichológiai, eszkatológiai írások, eredetileg tanulmányi dolgozatként, lelkésztovábbképzőkön és -értekezleteken tartott előadások. A könyv záró tanulmánya, az Utolsó idők, önállóan is megjelent a Kálvin Kiadónál 2000-ben. Ezt az esszét az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozáshoz kapcsolt világvége-váradalom reflexiójaként írta nyári szabadsága alatt a svájci Locarnóban.

Presbiterek címmel jelentek meg 2014-ben presbiteri konferenciákon elhangzott előadásai. Alcíme: Egyházismereti előadások. Tizenegy előadásban világítja meg a presbitériummal, a presbiteri szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat – a presbiter a Bibliában, a családban, a református egyházban. Vizsgálja a keresztyén munkaerkölcs, az ökumenikus kapcsolatok kérdéseit, a kegyelmi ajándékokról szóló tanítást és a megújuló istentisztelet lehetőségeit.

Ugyancsak tavaly látott napvilágot Horváth Barna életrajzi kötete, az Emlékezni tilos. Ez a könyv minden bizonnyal nemcsak egyházi, hanem szélesebb körben is érdeklődést kelt. A vaskos, 520 oldalas könyvben olvasható memoár eredetileg a Sárospataki Füzetekben jelent meg folytatásokban. Ebben budapesti és mádi gyermekkoráról, sárospataki gimnáziumi, debreceni és budapesti teológiai tanulmányairól mesél, valamint pályakezdéséről is sok részlettel szolgál. Ez a visszatekintés egészül ki a Történeti Hivataltól kapott iratanyaggal, amit utolsó évében még a szerző is tanulmányozhatott. Ennek az anyagnak a döntő része Balás-Piri László 1957–58-as röpcédulaügyével kapcsolatos, amelynek Horváth Barna a hatodrendű vádlottja volt. A vádlottak „bűne” az volt, hogy egy évvel az események után megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. Emiatt megjárták a börtönt is – szinte semmiért. A családi és hivatalos levelezéssel kiegészített szövegből feltárulnak az ügy részletei, szinte egy dokumentumregénnyé állnak össze. A könyvben van egy összefoglaló a szerző életútjáról, az ősfája és a mádi Horváth család genealógiája, valamint 300 ritka fénykép.

[[ paginate ]]

Az idén megjelenik az Egyenként és összesen című kötet is, amelyben száz cikk olvasható az 1961 és 2004 közötti időszakból. Az időrendben sorakozó tudósítások, interjúk, publicisztikák, közéleti cikkek tele vannak helytörténeti, egyháztörténeti adatokkal, a korabeli ünnepségek, rendezvények, konferenciák leírásával. Alcíme az is lehetne, hogy A lelkipásztor mint újságíró, hiszen a lelkészek munkakörébe az újságírás is beletartozik. Horváth Barna egész életében szívesen művelte ezt a műfajt, sok pályatársához hasonlóan. Sokszor markáns véleményével, irányt mutató gondolataival segítette a rendszerváltozás idején helyét kereső egyházat.

Kijön egy kötet a helytörténeti írásaiból is. Ebben helyet kap az igrici egyház 18. századi életéről készült művének immár harmadik, a Sajószentpéterről szóló TKM-füzetének második kiadása, valamint a Borsod-gömöri papok történelemkönyve című könyvben megjelent egyháztörténeti esszéje, melyet utódja, Gazda István esperes tanulmányával együtt adott ki a borsodi egyházmegye. Egy könyvvé állnak össze az egyházmegyei gyűléseken elmondott előadói, esperesi jelentései, beszámolói, előadásai. Missziói jelentései is megtöltenek egy könyvet. Érdekesek a gyülekezetekben tartott, részben evangelizáció keretében, részben ismeretterjesztő előadásai. Külön kötetbe rendeződnek beszédei, interjúi, amelyek részben egyházi, részben világi fórumokon hangzottak el.

Horváth Barna többnyire leírta prédikációit. A fennmaradt kéziratok alapján több korszak különíthető el – a korai prédikációk (Budapest, Tápiószele, Szerencs); Igrici; Sajószentpéter I–II.; a vendég-igehirdetőként, nevezetesebb helyeken és alkalmakon, médiában elmondott prédikációk –, bemutatva, hogy a lelkipásztor tágabb körben is munkálkodik. Igetanulmányai külön kötetbe rendezhetők.

Az Amerikából jöttünkhöz hasonló dokumentumkötet állítható össze a Bosseyban és Zürichben töltött két szemeszterhez kapcsolódó sokféle dokumentum alapján egy 1980–81-es, kissé későn jött peregrináció tapasztalatairól. Prominens személyekkel folytatott levelezése is kiadásra vár. Az igrici származású Gombos Ferenc, alias Simándy Pál népi íróval váltott eszmecseréi egymagában megtöltenek egy kisebb kötetet. Horváth Barna ifjú korában írói pályára készült, a teológián erősödött meg hivatástudata, ám később is próbálkozott a szépírással. Egy kötetre való verse, fordítása, novellája, recenziója szintén egy leendő könyvben nyerheti el végső formáját. Az életműsorozatot teljessé téve a két papi dolgozatát is szeretném közreadni. Gyászbeszédei megjelentetésével egy több évszázados hagyományba kapcsolódna a sorozat. Ebben helyet kapnának a lelkésztársak, barátok és más nevezetes emberek felett mondott beszédek.

Horváth Barna esperes munkásságának gyümölcsei a Magyarországi Református Egyházban így az utókor számára is fennmaradnak, másoknak is példát mutatnak, nemzetünk javát szolgálják és Isten dicsőségét hirdetik. Soli Deo Gloria!

Horváth Barnabás Dávid