Előszó

Habilitációs dolgozatom célja, hogy a Magyar Kommunista Párt (a továbbiakban: MKP) 1945 utáni társadalomra gyakorolt hatását, hatalomra törését, egyeduralmát bemutassam, amelynek egyik „mozzanata” volt az egyházi iskolák államosítása. A Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) számára ez nem „mozzanat”, hanem döntő esemény volt, mert az egyház és az iskola a reformációtól kezdve összetartozott. A tét a magyar nemzet keresztyén jövendője, az egyházak megmaradása, vagy a jövő nemzedék politikai, ateista átnevelése volt.

Az MRE-nek, mint ahogy a többi egyháznak, nem volt választási lehetősége.

A téma feldolgozásához történetíró, elemző módszert használtam, egyes témakörökön belül időrendi bemutatással. Mélyrehatóan foglalkoztam a korszak politikai és társadalmi történetével, mely meghatározta a dolgozat szerkezeti felépítését.

Az előtanulmányaim, ismereteim arra késztettek, hogy alapos kutatást végezzek, hogy mik voltak az iskolák államosításának okai, és ebben a folyamatban mi volt a szerepe, lehetősége az MRE-nek.

A protestáns egyháztörténészek reálisan mutatták be mind a református, mind az evangélikus egyház helyzetét 1948 tavaszán – Barcza József, Bolyki János, Hörcsik Richárd, Ladányi Sándor, Fodorné Nagy Sarolta, illetve Fabiny Tibor, Virág Katalin – és a világi történészeknek az utóbbi években megjelent írásai is – például Kardos József, Gyarmati György, Donáth Péter, Kahler Frigyes.

A 2008-as Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány konferenciája előadóinak kutatási eredményei szintén segítik a tisztánlátást. Vannak azonban olyan tanulmányok, melyek az MRE-ről elmarasztalóan szólnak, mint a „leggyengébb láncszem”-ről, mint arról az egyházról, amelyik „belement” a tárgyalásokba, szemben Mindszenty József prímás és a római katolikus egyház ellenállásával. A református egyházat elmarasztaló írások még jobban ösztönöztek a tényfeltárásra.

Mit tehetett volna a református egyház Rákosi Mátyás és az MKP elhatározása ellenében? Ezért foglalkozom a dolgozat első részében a II. világháború után kialakult helyzettel, változásokkal, a proletárdiktatúra kiépítésével, mert ezek nélkül nem lehet megérteni az 1948-as egyházellenes eseményeket. Ezek után mutatom be az egyházi iskolák államosításának folyamatát, azt az állam eszközei által megteremtett kész helyzetet, amelyben a megmásíthatatlan állami szándékkal – valójában a Vörös Hadsereg által támogatott kommunista párt erejével és nyomulásával – szemben az MRE a törvényben még meglévő jogaihoz próbált ragaszkodni.

A megjelent könyvek, tanulmányok késztettek arra, hogy részletes kutatást végezzek a témához fellelhető iratokat őrző levéltárakban. Ezek: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL), a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PSZL), a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (a továbbiakban: DRERL), a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: TtREL), a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára (MREZSL). A kutatások során kiderült, hogy az MKP taktikájához tartozott a pedagógusok megnyerése, és ezért néztem át a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének iratanyagát is, mely közelebb vitt bizonyos egyházi történések megértéséhez.

Az MKP és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) iskolaállamosító munkájának folyamatához meglehetősen gazdag dokumentumokat találtam a PSZL-ben, a MOL-ban és az ÁBTL-ben. Kiemelkedő a PSZL MKP Politikai Bizottságának, Propaganda és Értelmiségi Osztályának iratanyaga.

Sajnos mind az egyházi, mind az állami levéltárak hiányosan őrzik a dokumentumokat. Szomorú, hogy az egyházi levéltárakban az iktatókönyvekben jelzett iratok már nem kerültek levéltári őrzésre, vagy valamilyen módon eltűntek. Teljesebb, valósabb képet kapnánk a református egyház történetéről ezeknek a dokumentumoknak az ismeretében. Egyes egyházi vezetők iratanyagai meghatározott időre zárolva vannak, melyek a jövőben használhatók lesznek.

Érdekelt az ország lakosságának véleménye az iskolák államosításáról. Mind a PSZL, mind a TtREL és MREZSL iratai között átnéztem több száz állásfoglalást, véleményt, melyek a VKM-hez, illetve a Zsinati Tanácshoz érkeztek. Ezeknek az értékelése egy külön egyház-szociológiai tanulmány alapjai lehetnek.

A dolgozat terjedelme miatt csak a feltárt dokumentumok töredékét tudtam felhasználni, mégis remélem, hogy a kitűzött célt elértem.

Köszönöm ebben a munkámban is a Mindenható Isten, a kollégák és a barátok segítségét.

Horváth Erzsébet